AZ ÉLETMINŐSÉG ALAKÍTÁS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA 7-10. óra SEMMELWEIS EGYETEM TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR (TF) AZ ÉLETMINŐSÉG ALAKÍTÁS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA 7-10. óra Dr. Bartha Csaba egyetemi adjunktus Rekreáció Tanszék

Rákbetegségek, rákszűrés 7-10. óra Rákbetegségek, rákszűrés

Magyarországon a születéskor várható élettartam 2000-ben férfiaknál 67,2 év, nőknél 75,7 év volt, csak Törökország adata alacsonyabb. Míg 1960-ban a magyar férfiak születéskor várható élettartama hasonló, sőt minimálisan magasabb volt, mint Ausztria, Finnország, Japán férfi lakosságának adata, addig 2000-ben az osztrák férfiak 8 évvel, a finnek 7 évvel, a japánok 1O évvel él(het)nek tovább magyar társaiknál. Hasonlóképpen, míg 1960-ban a magyar nők közel azonos élettartamra számíthattak, mint a japánok, s ez csak két évvel volt kevesebb, mint Ausztriában vagy Spanyolországban, 2001-ben az osztrák nők 6 évvel, a spanyolok 7 évvel, a japánok 9 évvel él(het)nek tovább, mint a magyarok.

az élettartam növekedése az európai tagországokban számos befolyásoló tényező következménye. Közéjük tartozik az életkörülmények javulása, a közegészségügyi programok, az orvosi, ellátás fejlődése. Becslések szerint az egészségügyi ellátás az Egyesült Államok és Nagy Britannia esettében az elmúlt évszázadban 17 -18%-kal járult hozzá az élettartam növekedéséhez. 2000-ben Magyarország a férfiakra vonatkoztatva a legmagasabb korai halálozást jelentették.

Halálokok hazánkban százalékos megoszlásban

Halálozási ok 1991-ben (100.000 lakosból)

a daganatos betegségek gyakorisága világszerte emelkedik a daganatos betegségek kialakulásának veszélye csökkenthető (pl. fizikai aktivitás) betegségek nagy része - az emberek felelős magatartásával karöltve, a szűrésekkel és a rendszeres orvosi vizsgálatokkal - felismerhető és kezelhető, megszűntethető, gyógyítható hazánkban az Egészség Évtizede Nemzeti Program keretében megindult az emlőrák, a vastagbél- és végbélrák, valamint a méhnyakrák tömeges, célzott, lakossági szűrése 10 év alatt 25%.kal lehetne csökkenteni a jelenlegi adatokat évente újabb 40.000 rákbeteget ismernek fel hazánkban évente 30-35 ezer ember hal meg rákbetegségekben évente kb. 350 milliárd mínusz a GDP-ben 31 milliárd gyógyszertámogatás 10 milliárd fekvőbeteg ellátásra

A rák története Hippokratész több rákfajta leírását elkészítette – karcinóma – mai szóhasználatban a rosszindulatú daganat orvosi elnevezése Celsus – cancer elnevezés (latin) – amely magyarra fordítva rákot jelent Galenus – onkousznak hívta a tumort, vagy daganatot – innen a mai onkológia elnevezés A rákok megjelenése 1775: hererák – kéményseprők - korom 1820: bőrrák – barnaszénbányász – szurok 1879: tüdőrák – hegyi emberek – szénpor 1894: bőrrák – matrózok – szurkos vitorlavászon 1928: leukémia – benzol Ezek után a rákfajtákhoz más vegyületek is kapcsolódtak

életmódbeli alkalmazkodás, illetve változás szükséges A rák megelőzése életmódbeli alkalmazkodás, illetve változás szükséges a rákok 80-90%-ban megelőzhetőek elsődleges megelőzés – az életmódunk rekreációs szakemberek – életmódászok preventív szemlélet kialakítása a társadalomban önvizsgálat, szűrések – nem csak az életkor előrehaladtával

A rák kialakulása minden rákfajta a sejtjeinkből, saját szervezetünk építőköveiból indul ki a rák kialakulását akkor érthetjük meg, ha tudjuk, hogyan lesz a normális sejtből daganatos sejt a testet sokféle sejt építi fel, amelyek normális körülmények között szabályosan növekednek, majd osztódnak, s így újabb sejtek születnek. Ez a folyamat a szervezet egészséges működésének feltétele, ám ez a folyamat olykor tévútra kerül!! a sejtek szakadatlanul osztódnak, és olyan új sejteket hoznak létre, melyekre a szervezetnek semmi szüksége; az így képződő szövethalmazt tumornak vagy daganatnak nevezzük a sejt DNS-nek mutációja során alakul ki daganatképző sejt – nem minden esetben jön létre tumor több genetikai tényező együttes megváltozása szükséges a daganat kialakulásához

A rák kialakulása naponta több százszor keletkeznek ilyen rendellenes sejtek a szervezetünkben – immunrendszer sejtjei (limfociták) pusztítanak el a daganatok lehetnek benignusak (jóindulatúak) vagy malignusak (rosszindulatúak) a jóindulatú daganat nem rák, ez ugyanis rendszerint eltávolítható és legtöbbször nem újul ki. A belőle származó sejtek nem terjednek tovább a test más részeire, és ami legfontosabb, a jóindulatú daganat nem veszélyezteti az életet. a rosszindulatú daganat esetében rákról beszélünk. A daganatot kóros sejtek alkotják, melyek kontrollálatlanul és rendszertelenül osztódnak. Ráterjedhetnek a környező szövetekre és szervekre, károsíthatják azokat, sőt a malignus tumorból kiszabadulhatnak a vérkeringésbe és bekerülhetnek a nyirokrendszerbe. így az eredeti (primer, elsődleges) daganat más szervekbe terjedhet, hogy ott másodlagos (szekunder, másodlagos) daganatot, áttétet hozzon létre. Ilyenkor áttétképzésrol, metasztatizálásról beszélünk.

Végbél- és vastagbélrák Jellemzőbb rákfajták Tüdőrák Méhnyakrák Nyelőcsőrák Húgyhólyagrák Leukémia Emlőrák Gégerák Gyomorrák Hererák Hasnyálmirigyrák Bőrrák Végbél- és vastagbélrák Szájüregi rákok Veserákok Májrák Petefészekrák Prosztatarák

A rák hatása a szervezetre A rák számos módon fenyegeti a szervezetet Maga a daganat fizikailag hatást gyakorolhat a környezetében lévő szervekre, vezetékekre vagy véredényekre, fájdalmat és egyéb tüneteket okozva Például az agyban lévő tumor fontos agyterületeket nyomhat (agyműködési zavarokat okozva), vagy a hasnyálmirigyben növekvő daganat elzárhatja az epevezetéket. Amikor a rák betör a környező szövetekbe, a megsérült véredények miatt vérzések keletkezhetnek, a megtámadott szervek működésében pedig problémák lépnek fel. A tumorsejtek bejuthatnak a vér- és a nyirokkeringésbe, és távoli szervekhez is eljuthatnak. Sajnos számos daganat esetében az elsődleges tumor sokáig anélkül növekedhet, hogy a beteg által észrevehető tüneteket okozna. Pedig a gyógyulásra sokkal nagyobb esély van, ha a kezelések idejében, az áttétek kialakulása előtt megkezdődnek. Ezért elengedhetetlenek a rendszeres szűrővizsgálatok.

A Rák kezelése A daganatos betegségek kimutatására (diagnosztizálására) számos eljárást alkalmaznak. Biztos diagnózist azonban csak a tumorgyanús területről kinyert szövetrész szövettani vizsgálata adhat, amelyet patológus szakemberek végeznek el. A szövettani vizsgálattal meg lehet állapítani: a betegség súlyossági fokozatát a daganat kiterjedését műtét közben a daganat távolságát a sebészi szélektől betegség örökletes vagy szerzett voltát a betegség várható lefolyását (prognózis) a daganat érzékenységét a kemoterápiás szerekre, ami az optimális kezelés megtervezését segíti

A Rák kezelése A rák kezelésének napjainkban három alapvető módszere van: az első a sebészeti beavatkozás. Az operáció során eltávolítják a daganatot és a daganat típusától függően a környező szöveteket vagy szerveket (például nyirokcsomókat). A műtétet megelőzheti ún. biopszia, amelynek során szövettani mintát vesznek a daganatból. a második módszer a sugárkezelés (radioterápia). Az eljárás során nagyenergiájú sugárzással próbálják elpusztítani a tumorsejteket. A sugárkezelés lokális kezelés, azaz egy körülhatárolt területre irányul. A teljes dózis egyszerre történő adása súlyos mellékhatásokkal járna, ezért a kezeléseket általában napi adagokban kapja a beteg, mert a hatás összeadódik. a harmadik módszer a kemoterápia. Ennek során olyan sejtmérgeket (citosztatikumokat) alkalmaznak, amelyek különösen a gyorsan osztódó sejtekre (így például a tumorsejtekre) fejtik ki hatásukat. A kemoterápiás szereket a vérkeringésbe juttatják, így azok a szervezet minden részére eljutnak.

Általában mind a radio-, mind a kemoterápiának komoly és igen kellemetlen mellékhatásai vannak. A rákterápiában léteznek újabb módszerek is. Ezek egyike a rohamosan fejlődő immunterápia. Az immunterápia a szervezet saját természetes védekező rendszerének serkentésévei törekszik a rák féken tartására, illetve leküzdésére. Közvetlen célja az immunreakciókban természetesen részt vevő fehérvérsejtek minél erősebb aktiválása, illetve segítése. Az ún. passzív immunterápia pedig olyan eljárás, amikor mesterségesen előállított antitesteket (ellenanyagokat) adnak be a beteg vérkeringésébe, hogy gátolják a daganat növekedését, illetve, hogy immunválaszt váltsanak ki ellene.

A Rák kezelése A kezeltek átlagos túlélési ideje: A klinikusok számára legfontosabb mutató azok aránya, akik a kezelés kezdetét követően 1 év, 2 év stb. múlva életben vannak. A legfontosabb érték - amikor a beteg gyakorlatilag gyógyultnak tekinthető - az 5 éves túlélés aránya.

Rákszűrés Hatékony diagnosztikai gyakorlat, mely fizikális és laboratóriumi vizsgálatok segítségével felkutatja a szervezetben esetleg megjelenő, igen korai fejlődési szakaszban lévő daganat jeleit. Egy szűrővizsgálat pozitív eredménye csak a rosszindulatú daganat valószínűségére utal, újabb vizsgálatok (pl. szövetminta vétele) szükségesek a folyamat igazolására. Az időben elvégzett szűrővizsgálat életet menthet.

Rákszűrés a születéskor várható élettartamot tekintve 6-8 éves lemaradásban vagyunk az európai uniós átlag mögött. Ennek egyik oka, hogy számos daganatos betegséget tekintve "dobogós helyen" állunk Európában. a népegészségügyi szűrővizsgálat célja, hogy korai, tünetmentes állapotban emelje ki azokat a pácienseket, akik már kezelésre szorulnak. a korai stádiumban felismert elváltozás nagy biztonsággal és sokkal eredményesebben gyógyítható ha az ehhez szükséges technikai és emberi feltételek rendelkezésre állnak. a szűrés költség-hatékony, ami azt jelenti, hogy a szűrésre és a korai stádiumú elváltozások kezelése fordított összegek alacsonyabbak, mint a szűrés nélkül kezelendő, súlyosabb stádiumú betegek kezelésére fordított összegek, azaz egy hatékony lakossági szűrés nemzetgazdasági cél is.

Rákszűrés minden rák annál eredményesebben kezelhető, minél korábbi fejlődési stádiumában kerül felismerésre. A betegség kimenetele így sokkal kedvezőbb, mint ha már csak a tünetek jelentkezésekor ismerték volna fel a kórt. az orvostudomány fejlődésével a szűrési módszerek megbízhatósága megsokszorozódott. az egyén felelőssége, hogy foglalkozzon egészségévei és éljen az egészségügy adta lehetőségekkel (ÖNVIZSGÁLAT). az ajánlott irányelvek elsődleges célja - és ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni -, hogy előmozdítsa tünetmentes egyénekben esetleg fennálló, nem is gyanított rák korai stádiumban történő felderítését, a gyógyítás esélyének javítása érdekében.

Hét intő jel Testünk tünetekkel és jelekkel üzen számunkra, amelyek veszélyes betegségek kialakulására figyelmeztetnek. A korai tünet ritkán jár fájdalommal. Ha ezeknek a jeleknek bármelyike több mint két hétig észlelhető, forduljunk azonnal orvoshoz! A tünetek természetesen nem minden esetben jelentenek rákos betegséget. 1. Szemmel látható változások szemölcsön, anyajegyen. 2. Széklettel és vizelettel kapcsolatos változások. 3. Makacs köhögés vagy rekedtség. 4. Állandóan fennálló nyelési nehézségek. 5. Nem gyógyuló fekély vagy sérülés a bőrön. 6. Szokatlan vérzés, váladékfolyás. 7. Tapinthat6 duzzanatok a mellben vagy a test más részén. Az összes rákos eset 80-90%-a megelőzhető lenne.

Étrendünkkel kapcsolatos rákmegelőzés Kerülendő: Túlzottan zsíros ételek, odaégetett olajok, szalonna, füstölt és pácolt készítmények, szabad tűzön készült húsok, túlzott cukorfogyasztás, túlzott sózás, illetve csípős erős fűszerek, kávé, alkohol. Javasolt: Változatos étkezés, rostdús, illetve vitamindús étrend, zöldségek, gyümölcsök, sovány húsok, főzés, párolás.

Európai rákellenes kódex A rák megelőzéséhez és korai felismeréséhez! Ne dohányozz! Dohányzók, hagyjátok abba a dohányzást olyan hamar, ahogy csak lehet és ne dohányozzatok más jelenlétében! Ha alkoholt fogyasztasz - akár sört, akár bort, vagy szeszt - mérsékeld a fogyasztást! Növeld a napi főzelék- és friss gyümölcsfogyasztást! Gyakran fogyassz magas rosttartalmú növényi táplálékot! Kerüld az elhízást, fokozd a fizikai tevékenységedet, és korlátozd a zsíros ételek fogyasztását! Óvd magad a túlzott napfénytől és kerüld a napon való leégést, különösen gyermekkorban! Szigorúan tartsd be az ismert munkahelyi, munkavédelmi előírásokat! Keress fel orvost, ha csomót észlelsz, vagy ha fekélyed nem gyógyul (különösen a szájüregben)! Menj orvoshoz, ha bőrödön olyan elváltozás van, amely alakját, nagyságát vagy színét változtatja, esetleg vérzik!

A daganatos betegségek korai felismerésére alkalmazott eljárások elhelyezkedése Nő/Férfi Életkor Módszer Szűrés gyakorisága Emlő Nő 20 éves kortól Emlők önvizsgálata Emlők orvosi vizsgálata Mammográfia Önvizsgálat 20 éves kortól Orvosi vizsgálat 20-39 év: 3 évente 40 év felett: évente

A daganatos betegségek korai felismerésére alkalmazott eljárások elhelyezkedése Nő/Férfi Életkor Módszer Szűrés gyakorisága Prosztata Férfi 50 éves kortól Végbélen át történő vizsgálat (ultrahang) Évente

A daganatos betegségek korai felismerésére alkalmazott eljárások elhelyezkedése Nő/Férfi Életkor Módszer Szűrés gyakorisága Méhnyak Nő 18 éves kortól illetve a nemi élet megkezdésének időpontjától Sejtvizsgálat (citológiai) Évente 2003 – országos szűrés – behívót küldenek

A daganatos betegségek korai felismerésére alkalmazott eljárások elhelyezkedése Nő/Férfi Életkor Módszer Szűrés gyakorisága Vastagbél Nő Férfi 50 éves kortól 40 éves kortól egyénileg ajánlott Székletteszt Endoszkópos vizsgálat Évente székletteszt Néhány évente endoszkópos vizsgálat

A daganatos betegségek korai felismerésére alkalmazott eljárások elhelyezkedése Nő/Férfi Életkor Módszer Szűrés gyakorisága Szájüreg Nő Férfi 45 éves kortól Egyénileg bármikor ajánlott Önvizsgálata Orvosi ellenőrzés Évente, illetve fogászati kezelések alkalmával Önvizsgálat havonta

A daganatos betegségek korai felismerésére alkalmazott eljárások elhelyezkedése Nő/Férfi Életkor Módszer Szűrés gyakorisága Bőr Nő Férfi 20 éves kortól Egyénileg korábban is ajánlott Önvizsgálata Bőr orvosi vizsgálata (anyajegyek) Évente. Illetve nagyszámú anyajegy esetén félévente Önvizsgálat havonta

A daganatos betegségek korai felismerésére alkalmazott eljárások elhelyezkedése Nő/Férfi Életkor Módszer Szűrés gyakorisága Here Férfi 20 éves kortól Egyénileg korábban is ajánlott Önvizsgálat Orvosi vizsgálat havonta

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!