EGYENSÚLY, ÁLLÁSBIZTONSÁG

Bizonytalan (labilis) Behatárolt bizonytalan Egyensúlyi helyzetek Közömbös Biztos (stabil) Bizonytalan (labilis) Behatárolt bizonytalan

Közömbös Forgáspont Súlypont Forgáspont Súlypont

Biztos (stabil) h1 m g h1 h m g h m g h1 > m g h

Biztos (stabil) Forgáspont h1 h Súlypont mgh h1 > h mgh1 > mgh

Bizonytalan (labilis) Súlypont Forgáspont

Közömbös  Biztonytalan  Biztos

Behatárolt bizonytalan

Az egyensúlyi helyzeteket meghatározó tényezők A forgáspont és a súlypont egymáshoz viszonyított helyzete A súlyvonal és talapzat (alap) által bezárt szög Az alap (állásalap) területének nagysága A test és az alap alakja A test súlypontjának helyzeti energiája a forgásponthoz viszonyítva

Az izületek stabilitása

Térdizület

Laterális Mediális convex concave

A térdizület stabilzációja Menisci and capsule

A tibia condylusainak alakja Mediális Laterális konkáv konvex r = 80 mm r = 70 mm

A femur condylusainak transzlációs mozgása Mediális Laterális

A meniscusok transzlációs mozgása Extenzió Flexió L M L M 6 mm 12 mm

Állásbiztonság

A nehézségi erő (G) és a kényszererő (-K) hatásvonalának helyzete

Az állásnyomaték és a billentőnyomaték egymáshoz viszonyított aránya állásnyomaték= G2 k2 billentőnyomaték = G1 k1 M = (G2 k2) / (G1 k1) Minél nagyobb az arányszám, annál nagyobb az állásbiztonság

A billenési szög nagysága h1 F2 h2 mgh1 < mgh2 F1 < F2

A billentőerő támadáspont helyének és az alátámasztási felület viszonya G’2 G’1 G2 G2 G1 G1

Az egyensúlyozó képesség mérése Stabilometria Poszturográfia

A testlengés mérése Súlypont Nyomásközéppont

Statikus stabilometria

A kvázi dinamikus egyensúly vizsgálata Finom koordináció 1. feladat 2. feladat

A TESTEK EGYENSÚLYI HELYZETE VÍZBEN

Hidrosztatikai nyomás A testre ható erők Hidrosztatikai nyomás p = h  g h A hidrosztatikai nyomás értéke a tartóedény alakjától független: a folyadékoszlop magasságával (h) és sűrűségével egyenesen arányos

A testre ható eredő erő (Fe) a hidrosztatikai nyomóerő A testre ható erők A testre ható eredő erő (Fe) a hidrosztatikai nyomóerő h1 < h2 F1 h1 F1 = A h1  g h2 Fe = F2 – F1 F2 = A h2  g Fo Fo Fe = A (h2 – h1)  g F2 A felhajtóerő a folyadékba merített test által kiszorított folyadék súlyával egyenlő

Ff = -V  g = -V m/V g = - mg = -Gfoly Felhajtóerő Hidrosztatikai nyomóerő (Fe) = felhajtóerő (Ff) F1 h1 h2 – h1 = H A H = V h2 Fe = - A H  g = -V  g H Fo Fo F2 Arkhimédész törvénye Ff = -V  g = -V m/V g = - mg = -Gfoly

Testsúly és felhajtóerő

Felhajtóerő homogén és nem homogén anyageloszlású test esetén Súlypont (SP) SP FK Felhajtóerő központ (FK) SP FK Közömbös stabil labilis

labilis MSP = SP  d stabil

Manőverek az egyensúlyi helyzet megtartására

A levegőben a forgások a súlypont körül játszódnak le A vízben a forgások a felhajtóerő központja körül játszódnak le

Az egyensúlyi helyzet megbontása a mozgás alapvető feltétele

Állásbiztonság, billenési szög

Felhajtóerő homogén és nem homogén anyageloszlású test esetén Közömbös stabil