Az MNB inflációs előrejelzésének szakmai háttere Hamecz István ügyvezető igazgató MNB

Miről fogunk beszélni? A monetáris politika intézményi kerete, célja A gazdasági folyamatok értékelése –Inflációs kilátások re

A monetáris politika intézményi kerete Árstabilitás: –Jogi kötelezettség: az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése, fenntartása –EU harmonizáció: elsődleges cél minden tagországban Függetlenség : –Közgazdasági indok: rövidtávon létezhet átváltás az infláció és a növekedés között  időinkonzisztencia: a kormányzatnál hosszabb horizontra tekintsen előre a monetáris politika  függetlenség

A jegybank elsődleges célja: Jegybanktörvény: az árstabilitás elérése és fenntartása Árstabilitás = az az inflációs szint, amely mellett tartósan a legmagasabb gazdasági növekedés érhető el Árstabilitás Magyarországon = 3% körül

Miért fontos a vállalkozóknak az árstabilitás? Árstabilitás = kiszámíthatóság –Árazási döntések –Beruházási döntések –Fair bérmegállapodás Árstabilitás = tartósan alacsony kamatok

Miért fontos az MNB-nek a vállalkozók bizalma? Az inflációs várakozások szerepe –önbeteljesítő Bizalom = olcsóbb dezinfláció –alacsonyabb kamatszint –kisebb kibocsátási veszteség

A monetáris rezsim 2 pillér: Inflációs célkitűzés rendszere: 1-2 évre előre meghatározott cél, toleranciasávval Árfolyamsáv: +/-15%-os ingadozási sáv, közös felelősség a kormánnyal Adottság: liberalizált tőkemozgások

Hogyan működik a jegybank? Célok: a kormánnyal közösen –Egyéb gazdaságpolitikai célok –Konvergencia program –Inflációs célok 1,5-2 évre előre Hogyan érjük el (nincs teljes eszközfüggtelenség): –A kormány limitálja az árfolyam ingadozását: árfolyamsáv –Sávon belül: önálló kamatdöntések A jegybanki kamatpolitika célja: a kijelölt inflációs pálya elérése

Az inflációs célkövetés alakulása

Árfolyam domináns szerepe Magyarország kis nyitott gazdaság, meghatározó az EU (euró) súlya a külkereskedelemben Importált infláció közvetlen hatása Közvetett hatás a nettó exporton, aggregált keresleten keresztül Tartós fogyasztási cikkek aránya 25% a fogyasztói kosárban Pénzügyi közvetítés mélysége alacsonyabb, mint a fejlett gazdaságokban

Konjunktúra és munkapiac

Reálgazdasági konjunktúra: élénkülés eltérő dinamikával Erős külső keresleten alapuló vállalati konjunktúra –Élénk ipari termelés és értékesítés –Magas beruházás –Bővülő export, növekvő piaci részesedés Lassuló lakossági fogyasztás és beruházások –Fogyasztási hajlandóság csökken –Jelzáloghitelezés szigorításai Gyors GDP-növekedés

A gazdasági növekedés összetevői

Enyhülő munkapiaci feszültségek Mérséklődő bérinfláció –Lassuló termelékenység Csökkenő munkakereslet –Feldolgozóipar: létszám-csökkenés, ugyanakkor a munkaintenzitás emelkedése –Piaci szolgáltatások: létszám-alkalmazkodás a romló jövedelmezőség hatására Csökkenő fajlagos munkaköltség

Bérinfláció és fajlagos munkaköltség a versenyszektorban (évesített negyedéves növekedési ütemek) Forrás: MNB becslés KSH adatok alapján

Inflációs kilátások Csökkenés bázishatás miatt –2004-ben a feldolgozatlan élelmiszerek –2005 elején az indirektadó-emelések hatása kerül ki a bázisból Maginfláció csökkenése –Költségoldalról: fajlagos bérköltségek mérséklődése

Az inflációs „legyezőábra”