Monetáris programozás 2017.04.04. A magyar államadósság dinamikája: távolodó Maastricht? Czeti Tamás, Hoffmann Mihály Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi elemzések 2006. február 28.

Áttekintés A tanulmány célkitűzései Elemzési keret Adósság múltbeli alakulása Szimulációk

A tanulmány célja A kérdés aktualitása: fenntarthatóság, maastricht-i kritérium teljesíthetősége Az elemzési keret kialakításánál fontos szempont

Elemzési keret b: GDP arányos adósság g: reálnövekedés r: reálkamat pb: GDP arányos elsődleges egyenleg on: egyéb tételek nettó egyenlege rögzített paraméterek mellett: g>r : adósság konvergál : -pb(1+g)(g-r) g<r : adósság divergál adósságcsapda alakulhat ki

Elemzési keret: r, pb, on Reálkamat (r): Forint reálkamat Deviza reálkamat + reálleértékelődés Elsődleges egyenleg (pb): fiskális politika által befolyásolható elsődleges egyenleg Egyéb (on): jegybanki (monetáris) eredmény (seigniorage, devizatartalék tartás költsége), privatizáció, adósságátvállalás

Módszertani probléma: a jegybanki eredmény kérdése Összetett, időben változó pénzügyi kapcsolat a jegybankkal: jegybanki „kamattranszfer” (’97-ig nullás állomány, ’97-től hosszú devizapozíció) jegybanki (kamat)eredmény része a folyó egyenlegnek Elsődleges és kamatjellegű tételek keverednek Megoldás: a jegybankmérleg és kormányzati adósság „transzformálása”

„Transzformált” államháztartás A kormányzat és az MNB mérlegének a konszolidálása A jegybank és a kormányzat mérlegének „átrendezése”: A monetáris bázis és a devizatartalék mellé piaci kamatozású állományok kerülnek a jegybank mérlegébe A jegybank pénzteremtésből származó nyeresége és a devizatartalék tartásának a költsége explicit módon megjelenik („Monetáris egyenleg”) A devizában történő eladósodás költségei explicitté válnak

Az MNB tényleges és képzetes kamategyenlege

Elemzési keret: egyenlet Dinamikus (reál) komponensek Fiskális elsődleges egyenleg Monetáris egyenleg privatizáció Adósság átvállalás Nettó egyéb Dinamikus komponensek

A GDP-arányos adósságráta alakulása

A GDP-arányos elsődleges egyenleg Monetáris egyenleg

A reálkamat és reálnövekedés viszonya

Privatizációs bevételek (GDP %)

Hitelátvállalások (GDP%)

A szakaszok összefoglalása

Szimuláció – áttekintés Monetáris programozás 2017.04.04. Szimuláció – áttekintés Feltételezéseink A feltételezésekből adódó adósságstabilizáló elsődleges egyenleg Az adósságstabilizáló és a várható elsődleges egyenleg viszonya különböző forgatókönyvek mellett – az adósságráta várható alakulása Kockázatok bemutatása (makrogazdasági változók, kvázifiskális tevékenység) Következtetések, eredmények

Monetáris programozás 2017.04.04. Feltételezéseink a gazdasági növekedés, és az infláció az IJ előrejelzése alapján, azt követően a potenciális GDP-növekedésnek megfelelő 3,8%-ot, illetve az árstabilitást jelentő 3%-ot vettük figyelembe reálkamatokat a forward hozamgörbe és a várható infláció alapján számoltuk az alábbi táblázat az alapesetben használt feltételezéseinket mutatja

Adósságstabilizáló elsődleges egyenleg Monetáris programozás 2017.04.04. Adósságstabilizáló elsődleges egyenleg Meghatározó a forint reálkamat, és a reálnövekedés, illetve átmenetileg a privatizációs bevételek

Az adósságrátára ható tényezők várható alakulása Átlagosan – a privatizációs bevételeket leszámítva – 0,5-0,7 százalékos elsődleges hiány engedhető meg

Különböző forgatókönyvek feltevései Monetáris programozás 2017.04.04. Különböző forgatókönyvek feltevései I. Szinten maradó elsődleges egyenleg 2007-től a 2006-os szinten stabilizálódó elsődleges egyenleg a., alap b., emelkedő hozamok (2007-től +100 bázispont) II. Lassú kiigazítás 2006 után az elsődleges egyenleg 0,5 százalékponttal javul évente III. Gyors kiigazítás 2006 után megtörténik a fiskális konszolidáció, és az elsődleges egyenleg nullára csökken, majd azon a szinten marad Ebben az esetben a hozamok nem a jelenlegi hozamgörbe alapján alakulnak, hanem konvergálnak az euróhozamokhoz, és 2010-re a forint- és euróhozamok megegyeznek Ez alapján az adósságstabilizáló egyenleg nagysága is kedvezőbb lehet az alacsonyabb reálkamtszint miatt

Az adósságráta várható alakulása Monetáris programozás 2017.04.04. Az adósságráta várható alakulása A különböző forgatókönyvek közül csak a gyors kiigazításnál fordul meg az adósságráta emelkedése (illetve a KP esetén csak később) A mérséklődő pályára álláshoz 2007-ben megközelítőleg 3,5 százalékpontos kiigazítás kellene az elsődleges egyenleg szintjén

A lassú kiigazítás forgatókönyve melletti kockázatok Monetáris programozás 2017.04.04. A lassú kiigazítás forgatókönyve melletti kockázatok

Kockázatok: kvázifiskális tevékenység, szélesebb értelemben vett elsődleges egyenleg

Kockázatok: kvázifiskális tevékenység hatása az adósságrátára Monetáris programozás 2017.04.04. Kockázatok: kvázifiskális tevékenység hatása az adósságrátára MÁV, BKV, autópálya-építéssel kapcsolatos felhalmozott adósság nagysága 2005 végén kb. 2,5%, míg 2006 végén 4-4,5% körül várható a tényleges átvállalások nagysága 2005-ben 0,8%, 2006-ban 1,0%

Szimulációs összefoglalás A szimulációkból adódó – hosszútávon fenntartható – szükséges kiigazítás nagysága a GDP százalékában

Monetáris programozás 2017.04.04. Következtetések Változatlan költségvetési politika mellett a GDP-arányos államadósság további gyors növekedésére lehet számítani. A kilencvenes évek közepével ellentétben a privatizáció és az infláción keresztüli adóztatás már csak korlátozottan tud hozzájárulni az adósságráta csökkentéséhez A kvázifiskális adósság halmozódása, illetve jövőbeli esetleges átvállalása tovább növeli az adósságrátát és csökkenti a fiskális politika mozgásterét. Az eladósodás megállításához körülbelül a GDP 3,5 százalékával kellene csökkentetni a költségvetés kamatfizetések nélküli hiányát 60%-os maastrichti szintet teljesítésére 2008-ig minimális esély van, inkább a csökkenő dinamika a reálisan elérhető cél

Köszönjük a figyelmet!