A fajhő (fajlagos hőkapacitás)

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Gázok.
Advertisements

A hőterjedés differenciál egyenlete
GÉP - MUNKA – ENERGIA - TELJESÍTMÉNY
Körfolyamatok (A 2. főtétel)
Összefoglalás 7. osztály
A jele Q, mértékegysége a J (joule).
Halmazállapotok Részecskék közti kölcsönhatások
Az anyag és néhány fontos tulajdonsága
Hősugárzás Gépszerkezettan és Mechanika Tanszék.
Valóságos gázok.
Hő- és Áramlástan I. - Kontinuumok mechanikája
GÉPKIVÁLASZTÁS.
Volumetrikus szivattyúk
A munkasebesség egyenlőtlensége
HATÁSFOK-SÚRLÓDÁS-ÁTTÉTEL
VÁLTOZÓ SEBESSÉGŰ ÜZEM
Az impulzus tétel alkalmazása (megoldási módszer)
A hőterjedés alapesetei
Az impulzus tétel Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK
A Borda-Carnot veszteség
Az impulzus tétel alkalmazása (egyszerűsített propeller-elmélet)
Összefoglalás 7. osztály
Gázturbinák Hő- és Áramlástan Gépei Író Béla SZE-MTK
Fúvók-Kompresszorok Hő- és Áramlástan Gépei Író Béla SZE-MTK
Gőz körfolyamatok.
Hősugárzás.
Gázkeverékek (ideális gázok keverékei)
Hőátvitel.
Volumetrikus szivattyúk
Ideális kontinuumok kinematikája
A nedves levegő és állapotváltozásai
Kalorikus gépek elméleti körfolyamatai
Reverzibilis és irreverzibilis folyamatok
Az Euler-egyenlet és a Bernoulli-egyenlet
Hővezetés rudakban bordákban
Az entalpia és a gőzök állapotváltozásai
A kontinuitás (folytonosság) törvénye
Veszteséges áramlás (Navier-Stokes egyenlet)
Egyszerű állapotváltozások
A Bernoulli-egyenlet alkalmazása (Laval fúvóka)
A munkasebesség egyenlőtlensége
HŐÁTVITELI (KALORIKUS) MŰVELETEK Bevezető
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
HAJTÁSOK-ÁTTÉTEL.
Munkapont - Szabályozás
HATÁSFOK-SÚRLÓDÁS-EGYENLETES SEBESSÉGŰ ÜZEM
Hő- és Áramlástan Gépei
Reakciók hőeffektusa, hőszínezete, a reakcióhő
Hőtan.
Munkapont - Szabályozás
Instacionárius hővezetés
Hővezetés falakban Író Béla Hő- és Áramlástan II.
HŐTAN 4. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
HŐTAN 5. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
HŐTAN 3. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Hő- és Áramlástan Gépei
Kalorikus gépek elméleti körfolyamatai
Hőtan III. Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell)
A sűrűség.
HŐTAN 6. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
A forrás- és az olvadáspont meghatározása
Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék Ideális kontinuumok kinematikája.
Halmazállapot-változások
Az impulzus tétel alkalmazása (megoldási módszer)
Az impulzus tétel Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK
A Borda-Carnot veszteség
Az Euler-egyenlet és a Bernoulli-egyenlet
Hővezetés falakban Író Béla Hő- és Áramlástan II.
A gáz halmazállapot.
Hőtan.
Előadás másolata:

A fajhő (fajlagos hőkapacitás)

A fajhő Az átlagos fajhő A valódi fajhő Egységnyi tömegű anyag egy kelvinnel történő felmelegítéséhez szükséges hőmennyiség Az átlagos fajhő A valódi fajhő Egy bizonyos hőmérséklettartományban érvényes közepes fajhőérték (a gyakorlati számításokhoz csak ez használható, méréssel könnyen meghatározható, a táblázatok egyezményesen a 0 oC-tól a különböző hőmérsékletekig terjedő átlagos értékeket tartalmazzák) Egy bizonyos hőmérséklethez tartozó fajhőérték (elméleti jelentőségű, számításokhoz alkalmatlan, megmérése nem lehetséges)

A valódi és az átlagos fajhő kapcsolata c (J/kg.K) A T1-ről a T2-re melegítés hőszükséglete A T1-ről a T2-re melegítés hőszükséglete c2 c1 T2 T (oC) T1

Tetszés szerinti hőmérséklettartományra érvényes átlagos fajhő c (J/kg.K) T (oC) To T1 T2

Valódi fajhő az átlagos fajhő ismeretében c (J/kg.K) x T0 T1 T (oC)

Szilárd és folyékony halmazállapotban az anyagoknak egyetlen, hőmérséklettől függő fajhőjük van. (melegítésük során a térfogatuk ideális esetben változatlan, valóságos körülmények között a térfogatváltozás elhanyagolható mértékű = összenyomhatatlan anyagok) Légnemű halmazállapotban az anyagoknak kétféle, hőmérséklettől függő fajhőjük van. (melegítésük során mind a térfogat, mind a nyomás lehet állandó = összenyomható közegek)

Ellenőrző kérdések Mi a fajhő (fajlagos hőkapacitás) definíciója? Mi a mértékegysége a fajhőnek? Mit értünk valóságos és átlagos fajhő alatt? Hogyan függ össze egymással a valódi és az átlagos fajhő? Milyen módon adják meg a gyakorlatban az átlagos fajhőt a táblázatokban? Hogyan határozható meg egy tetszőleges hőmérséklettartományban érvényes átlagos fajhő táblázatban megadott átlagos fajhő adatok alapján? Hogyan határozható meg a valóságos fajhő az átlagos fajhő ismeretében? Mi a magyarázata, hogy a légnemű közegeknek kétféle fajhőjük van?