HAJTÁSOK-ÁTTÉTEL

Teljesítményátvitel súrlódással (dörzshajtások) 2 Fk=Fs=·FN 1 (1) FN FN (2)

Teljesítményátvitel súrlódással (dörzshajtások) Fk=Fs=·FN (1) (2) u1=u2 ideális esetben u2<u1 valóságos esetben

Teljesítményátvitel súrlódással (dörzshajtások) Fk=Fs=·FN (1) (2) valóságos esetben

Teljesítményátvitel súrlódással (dörzshajtások) Fk=Fs=·FN (1; hajtó) (2; hajtott) A csúszás növeli az áttétel értékét!

Teljesítményátvitel súrlódással (szíj- és kötélhajtások) 2 FN T1 FN 1 To Feszes ág Laza ág Hajtott kerék Hajtó kerék

Teljesítményátvitel súrlódással (szíj- és kötélhajtások) 1 T1 FN FN 1 Feszes ág To Laza ág

Dörzshajtások Előnyök Hátrányok Egyszerű és olcsó Extrém nagy áttétel lehetősége Kevés karbantartás Kis zaj Nincs túlterhelés Nem sebességtartó Általában kis áttétel Korlátozott teljesítmény Nagy hajlító igénybe-vétel a tengelyen

Kényszerhajtások Fogaskerék Lánc Csiga-csigakerék

Kényszerhajtásoknál A kerületi sebesség a kényszerkapcsolat miatt azonos. Az áttétel a geometriai méretekkel egyértelműen adott. A fogazott elemek egymáson csúszással gördülnek le, a csúszás közben keletkező súrlódási hő a veszteség.

Kényszerhajtások Előnyök Hátrányok Sebességtartó Nagy teljesítmény Nagy áttétel Változtatható áttétel Kis hajlító igénybevétel a tengelyen Költséges Bonyolult a gyártás Karbantartásigényes Zaj és rezgés

Egyszerű csigasor (kinematikai törvények, súrlódás nélkül) F F=G/4 ill. G/n vG=vF/4 ill. vF/n a csigasor áttétele i=n PF=F·vF=G·vG=PG G

Egyszerű csigasor (kinematikai törvények, súrlódással) F>G/4 ill. G/n vG=vF/4 ill. vF/n a csigasor áttétele i=n F PF=F·vF>G·vG=PG Oka: a csigakerekek csapsúrlódása és a kötél merevsége G

Egyszerű csigasor (kinematikai törvények, súrlódással) F·2 F·3 vG=vF/4 ill. vF/n a csigasor áttétele i=n  = feszültségi viszony (<1) F· F F·4 G=F··(1++2+3) G

Az egyszerű csigasor hatásfoka Ez a tényező elmarad, ha az állócsigák száma egyel kevesebb, mint a mozgó csigáké! ‘n’ a kötélágak száma.

Meddig érdemes növelni a csigasorban lévő csigák számát? Végtelen sok mozgócsiga esetén az F erő egy határértékhez tart! Például =0,9 esetén a teheremeléshez szükséges kötélerő a súly 11%-ához tart!

Meddig érdemes növelni a csigasorban lévő csigák számát? Végtelen sok mozgócsiga esetén a vF sebesség a végtelenhez, a teheremelés sebessége pedig zérushoz tart!

Meddig érdemes növelni a csigasorban lévő csigák számát? Végtelen sok mozgócsiga esetén a hatásfok egyre romlik, zérushoz tart! Például =0,9 és n=6 (három mozgócsiga) esetén ez 0,7, n=10 (öt mozgócsiga) esetén 0,59!

Ellenőrző kérdések (1) Hogyan valósul meg a teljesítmény-átvitel dörzshajtás alkalmazása esetén? Mi az áttétel? Mit értünk egy dörzshajtás esetén szlip alatt? Mi a veszteség forrása a súrlódó hajtásoknál? Miért? Igazolja, hogy a súrlódó hajtás hatásfoka és a szlip közötti összefüggést? Van-e hatással a szlip a súrlódó hajtás áttételére? Miért? Mit kell érteni egy szíj- vagy kötélhajtás esetén laza és feszes ág alatt? Milyen előnyös tulajdonságai vannak a dörzshajtásoknak?

Ellenőrző kérdések (2) Milyen kedvezőtlen tulajdonságai vannak a dörzshajtásoknak? Mik a jellemzői a kényszerkapcsolaton alapuló hajtásoknak? Mi a veszteség forrása a kényszerkapcsolaton alapuló hajtások esetén? Milyen előnyös tulajdonságai vannak a kényszerhajtásoknak? Milyen kedvezőtlen tulajdonságai vannak a kényszerhajtásoknak? Mit értünk egy csigasor áttételén? Milyen kinematikai törvényei vannak az egyszerű csigasornak? Mi a veszteség forrása egy csigasor esetében?

Ellenőrző kérdések (3) Mi a veszteség forrása egy csigasor esetében? Hogyan értelmezhető a csigasor hatásfoka és hogyan határozható meg? Mi az oka annak, hogy a gyakorlatban 2-3 mozgócsigánál többet csak ritkán alkalmaznak egy csigasorban?