ÁOK/ I. évfolyam / II. félév

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
 oxigéntartalmú szerves vegyületek egyik csoportját alkotják  molekulájukban egy vagy több karboxilcsoportot tartalmaznak  egy karbonilcsoportból és.
Advertisements

A fehérjék.
Szénhidrátok.
Rézcsoport.
SZÉNHIDRÁTOK.
6) 7) 8) 9) 10) Mennyi az x, y és z értéke? 11) 12) 13) 14) 15)
A takarmányok összetétele: Szerves anyagok:
Szénhidrátok (Szacharidok).
A tételek eljuttatása az iskolákba
A sejtet felépítő kémiai anyagok
Szerves kémia Szacharidok.
Kísérletek keményítővel. Ha megkérdezünk egy kisiskolást : Melyek az élet feltételei, akkor azt mondaná :oxigén, víz. Ha megkérdezünk egy kisiskolást.
Aszociációs kolloidok, micellaképződés
Kémiai BSc Szerves kémiai alapok
Az élő szervezeteket felépítő anyagok
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
BIOKÉMIAI ALAPOK.
AMINOSAVAK LEBONTÁSA.
LEBONTÁSI FOLYAMATOK.
Nukleotidok, nukleinsavak
Szénhidrátok.
A sejt kémiája MOLEKULA C, H, N, O – tartalmú vegyületek (96,5 %).
Új irányzatok a biológiában Fehérjék szerkezete, felosztása
Izoméria előadó: Dr. Bak Judit
Az intermedier anyagcsere alapjai.
Szerves vegyületek csoportosítása és kémiai tulajdonságai: Alkánok Alkánok konformációja Cikloalkánok ÁOK/ I évfolyam előadó:Dr. Bak Judit 1.
Nukleotidok.
Wunderlich Lívius PhD. BME 2010
Logikai szita Izsó Tímea 9.B.
A szénhidrátok.
Nukleotid típusú vegyületek
NUKLEINSAVAK MBI®.
SZÉNHIDRÁTOK.
Aminosavak és fehérjék
konstitució és konformáció
13. Előadás Alkoholok, éterek.
1.Mi az oka az elektroneffektusok kialakulásának? Mikor alakul ki – I effektus? Mondjon egy példát! (4 pont) Az ok elektronegativitásbeli különbségek és.
Többatomos molekulák Csak az atomok aránya adott a molekulán belül
Táplálékaink, mint energiaforrások és szervezetünk építőanyagai.
Oxigéntartalmú szénvegyületek csoportosítása
A légzés fogalma és jelentősége
A foszfát csoport az S, T és Y oldalláncok hidroxil- csoportjához kapcsolódik.
A klinikai transzfúziós tevékenység Ápolás szakmai ellenőrzése
Szénhidrátok Dolce vita……….
1. Melyik jármű haladhat tovább elsőként az ábrán látható forgalmi helyzetben? a) A "V" jelű villamos. b) Az "M" jelű munkagép. c) Az "R" jelű rendőrségi.
Biokémia Fontolva haladóknak
Egyed alatti szerveződési szintek
Nitrogénmentes kivonható anyagok, emészthető szénhidrátok
Oligo- és poliszacharidok
Szénhidrátok. Szénhidrátok kémiai felépítése Névmagyarázat, Összegképlet, Hivatalos kémiai megnevezés Szénhidrátok biológiai jelentősége: Fotoszintézis,
OXIGÉNTARTALMÚ SZERVES VEGYÜLETEK OXOVEGYÜLETEK.  Egy oxigénatomos funkciós csoportot tartalmazó vegyületek hidroxivegyületek  alkoholok  fenolok éterek.
24. lecke Nuklein- vegyületek. A nukleotidok Összetett szerves vegyületek építőmolekulái: építőmolekulái:  5 C atomos cukor (pentóz)  Ribóz  Dezoxi-ribóz.
30. Lecke Az anyagcsere általános jellemzői
Szénhidrátok. Jelentőségük A Földön a legnagyobb tömegben előforduló szerves vegyületek  lehetnek energiaforrások (cukrok),  tápanyagraktárak (keményítő),
Fontosabb diszacharidok, poliszacharidok. Monoszacharidok összefoglalás.
Nukleinsavak. Nukleinsavak fontossága Az élő szervezet nélkülözhetetlen, minden sejtben megtalálható szénvegyületei  öröklődés  fehérjék szintézise.
Biokémia Fontolva haladóknak
Biomérnököknek, Vegyészmérnököknek
A POLISZACHARIDOK A poliszacharidok sok (több száz, több ezer) monoszacharidrészből felépülő óriásmolekulák. A monoszacharidegységek glikozidkötéssel kapcsolódnak.
22. lecke A szénhidrátok.
A nukleinsavak szerkezete
A szénhidrátok a természetben leggyakrabban előforduló szénvegyületek
Az élő szervezet építőkövei: biogén molekulák
Biológiai makromolekulák
Oxigéntartalmú szerves vegyületek oxovegyületek
A fehérjék.
Sztereokémia.
Szénhidrátok 6CO2 + 6H2O + energy C6H12O6 + 6O2 Definíció Körforgalmuk
Nitrogénmentes kivonható anyagok
SZERVES VEGYÜLETEK.
Előadás másolata:

ÁOK/ I. évfolyam / II. félév Szénhidrátok ÁOK/ I. évfolyam / II. félév Dr. Bak Judit Dr. Bauer Pál Dr Szikla Károly 2009

„A méz felfedezése"—Piero de Cosimo (1462) „A méz felfedezése"—Piero de Cosimo (1462). (Courtesy of the Worcester Art Museum)

Összegképlet (egyszerű cukrokra): Cn(H2O)n v. CnH2nOn Funkciós csoportjaik:- karbonilcsoport - hidroxil-csoport Szerkezetük ismeretében a kémiai nevük: polihidroxi- oxovegyületek. A karbonilcsoport típusától függően lehetnek: 1. polihidroxi-aldehidek, 2. polihidroxi-ketonok

Szénhidrátok csoportosítása a monomerek száma szerint: 1. Monoszacharidok, 2. Oligoszacharidok, 3. Poliszacharidok. Szénhidrátok szerepe: Tápanyagok Tartalék energia forrás (glikogén), a növények vázalkotói (cellulóz), különböző sejt funkciók, nukleinsavak szerkezeti alkotói,

Egyszerű szénhidrátok 1. Monoszacharidok v. Egyszerű szénhidrátok - Általában szintelen, kristályos vegyületek, - Többnyire édes ízűek, - vízben oldódnak, apoláros oldószerekben nem oldódnak, - vizes oldatból kikristályosíthatók, - biológiai jelentőséggel rendelkező monoszacharidok pl.: glükóz, fruktóz, ribóz...

2. Oligoszacharidok: 2.1. Homooligoszacharidok:a monoszacharid egységek azonosak (pl.: maltóz2 -D-glükóz) 2.2. Heterooligoszacharidok:a monoszacharid egységek különbözőek: (pl.: szacharóz -D-glükóz + -D fruktóz) - a monomerek száma szerint állhatnak 2-10 (di-, tri-, tetra... szacharid) monoszacharidból, -vízben oldhatók, egyrészük édes ízű,

3. Poliszacharidok: - 10-nél több monoszacharidból állnak, 3.1. Homopoliszacharidok: azonos monoszacharid egységekből állnak (pl.: keményítő -D-glukóz egységekből áll) 3.2. Heteropoliszacharidok:a monoszacharid egységek különbözőek (pl.: heparin, melyben az ismétlődő diszacharid egységek az N-acetil-D-galaktózamin és a D-glukuronsav)

1. Monoszacharidok Csoportosítás: karbonilcsoport alapján: aldózok és ketózok R R R aldóz ketóz

1. Monoszacharidok Csoportosítás: - C atom szám alapján: triózok, tetrózok, pentózok, hexózok, heptózok trióz tetróz pentóz hexóz

A két konstitúciós csoportosítást összevonva, beszélhetünk: 1. Monoszacharidok A két konstitúciós csoportosítást összevonva, beszélhetünk: aldohexózról ketopentózról.

D- Aldózok

D-/L- Aldotriózok CH O CH2OH H OH D CH O CH2OH H HO L D(+)-Glicerinaldehid L(–)-Glicerinaldehid 10

D-/L- Aldotetrózok CH O CH2OH H OH CH O CH2OH HO H CH O CH2OH H HO OH D-Eritróz L-Eritróz D-Treóz L-Treóz 13

ketotrióz D-ketotetróz D-ketózok ketotrióz D-ketotetróz Három C-atomos ketóz Négy C-atomos ketóz Dihidroxiaceton D-Eritrulóz

D-Ketózok sorozata

Egy ketoheptóz D - szedoheptulóz

Monoszacharidok kiralitása

A kiralitás biológiai jelentősége Általában csak az egyik enantiomer mutat biológiai aktivitást

* * * * * * Monoszacharidok kiralitása A monoszacharidok rendelkezhetnek egy vagy több kiralitás centrummal. * * * * * * Emlékeztető! Keressük meg a fenti monoszacharidok kiralitás centrumait.

Emlékeztető! Milyen tulajdonságokkal rendelkeznek az optikai izomerek? Optikai izomerek -sztereoizomerek száma: 2n n=kiralitás centrumok száma Ezeket a vegyületeket a “kéz” görög nevéből (kheir) királis molekuláknak nevezzük.

Fischer-féle ábrázolás Emil Fischer (kémiai Nobel-díj, 19O2) - relatív konfiguráció A királis vegyületek síkbeli ábrázolásának egyik módja.

Fischer féle vetítési szabályok

Fischer-féle ábrázolás A.) a legoxidáltabb csoport legyen legfelül, B.) a szénlánc további része található alul, C.) a láncnak a kiralitási centrumtól felfelé és lefelé rajzolt része egyaránt a sík mögött legyen.

Királis vegyületek elnevezésére D-glicerinaldehid a poláris fény síkját jobbra forgatja el, enantiomerje az L-glicerinaldehid balra forgatja el. D-(+) glicerinaldehid L-(-) glicerinaldehid A D-glicerinaldehidben a 2 C-atom OH csoportja jobbra irandó. Az L-glicerinaldehidben a 2 C-atom OH csoportja balra irandó.

D-sorozatú monoszacharidok A legoxidáltabb C-atomtól legtávolabb eső kiralitási centrumon a D-sorozatú molekulákban az OH csoport jobbra található (megegyezően a D-glicerinaldehiddel). D-glicerinaldehid D-glukóz

Monoszaharidok sztereospecifikus szintézise és lebontása Kiliani-Fischer szintézis Egy aldóz szénlánca meghosszabbítható: Cianid addició, mely epimer cianohidrint eredményez Hidrolizis epimer aldonsavakat eredményez Termék redukciója a megfelelő aldózokká Például, a D-glycerinaldehid D-eritrózzá és D-treózzá alakul

Degradáció Egy aldóz szénlánca egy szénatommal rövidíthető: Brómos vizes oxidáció aldonsavvá Oxidativ dekarboxiláció hidrogen peroxiddal

L-sorozatú monoszacharidok A legoxidáltabb C-atomtól legtávolabb eső kiralitási centrumon a L-sorozatú molekulákban az OH csoport balra található (megegyezően a L-glicerinaldehiddel). D-glukóz L-glukóz

Az R-S abszolút konfigurációs rendszer Prioritási sorrend felállítása a kapcsolt atomok rendszáma alapján (a,b,c,d csökkenő irányban). A legalacsonyabban rangsorolt csoport elhelyezése a megfigyelőtől elfelé mutatva. Ha a másik három csoport csökkenő irányban való körbenjárása az óramutató járásával megegyező az enantiomer az R sorozatba tartozik. Ha a körbenjárás az óramutató járásával ellentétes irányú az enantiomer az S sorozetba tartozik

L-(-) glicerinaldehid D-(+) glicerinaldehid R-S konfiguráció monoszacharidokban L-(-) glicerinaldehid „S” D-(+) glicerinaldehid „R” A D-glicerinaldehid a Cahn-Ingold-Prelog abszolút konfiguráció szerint „R” A L-glicerinaldehid a Cahn-Ingold-Prelog abszolút konfiguráció szerint „S”

D-glükóz (2R, 3S, 4R, 5R)-2,3,4,5,6, pentahidroxi hexanal R-S konfiguráció monoszacharidokban D-glükóz (2R, 3S, 4R, 5R)-2,3,4,5,6, pentahidroxi hexanal D-glukóz

Epimerek Epimereknek nevezzük azokat a diasztereomereket, amelyben csak egyetlen asszimetriacentrum konfigurációjában van eltérés, a többi molekula részlet egymással megegyezik. A két diasztereomer csak a 4 C-atomon található asszimetriacentrum konfigurációjában különbözik. 4 4 D-galaktóz D-glukóz

Hemiacetálok, v. félacetálok A félacetálok nukleofil addicióval (AN) képződnek aldehidekből és alkoholokból. aldehid alkohol hemiacetál Intermolekuláris nukleofil addició ciklofélacetál szerkezethez vezet. Ez megfigyelhető a szénhidátok esetében is.

Nyitott molekula rendelkezik aldehid & alkoholos OH csoporttal Ciklofélacetálok A legtöbb monoszacharid nyított formában ritkábban fordul elő, mint stabil ciklofélacetálos szerkezetben. Nyitott molekula rendelkezik aldehid & alkoholos OH csoporttal ciklofélacetál A ciklofélacetálos szerkezetet korábban Tollens hídnak vagy laktol gyűrűnek is hívták.

Furanóz gyűrű kialakulása furán Az öttagú ciklofélacetálos szerkezetet furanóz gyűrűnek nevezzük. rotáció D-ribóz

Furanóz gyűrű kialakulása Záródik a gyűrű Záródik a gyűrű

Anomerek A szénhidrátok ciklikus formájának kialakításáért felelős félacetálos C-atom anomer központtá válik. Az anomer központ egyben kiralitás centrum is. Anomer központ * Glikozidos hidroxil csoport

Anomer párok A királissá váló anomer központ, kétféle konfigurációjú lehet:  és . Az anomer párok spontán átalakulhatnak egymásba.  

&  anomerek (Az átláthatóság kedvéért a 2,3,4-es C atomokon nincs ábrázolva egy-egy H atom)  anomer  anomer H O C H H 2 O C O H O H O H (OH ellentétes állású a 5-ös Catomon található CH2OH csoporttal) (OH megegyező állású a 5-ös C atomon található CH2OH csoporttal) b-D-ribofuranóz a-D-ribofuranóz

A D-ribóz Haworth-féle ábrázolása Haworth projekció A Haworth projekció a monoszacharidok ciklikus félacetál formájának egyik lehetséges ábrázolása. A D-ribóz Haworth-féle ábrázolása

A ribofuranóz gyűrű térszerkezete

Piranóz gyűrű kialakulása pirán A D-glukóz gyűrűvé záródásának Haworth-féle ábrázolása. rotáció D-glukóz

Glukopiranóz gyűrű kialakulása záródik a gyűrű záródik a gyűrű b-D-glukopiranóz a-D-glukopiranóz

 és β D-glukopiranóz záródik a gyűrű b-D-glukopiranóz a-D-glukopiranóz

Monoszacharidok konformációja: a -D-glukóz térszerkezete stabilabb forma kevésbé stabil forma „szék” konformáció „kád” konformáció

Glukopiranózok mutarotációja A kétféle glukóz anomer optikai forgatóképessége eltérő. Az  forma forgatóképesség a=+112,2,  forma forgatóképesség a=+18,7. Mutarotáció jelensége során az egyik anomer vizes oldatban a másik anomerbe átalakulhat. Az egyensúlyi elegyben az  és  forma aránya 37% / 63% és a mért forgatóképesség a=+52,7 lesz. D-glukóz b-D-glukopiranóz a-D-glukopiranóz 64% 36% =+18.7° =+112,2°

Mutarotáció a és b formák egymásba spontán interkonvertálódnak vizes oldatban Az anomer formák aránya eltérő mindenegyes cukorra

Monoszacharidok konformációja: -D-glukóz térszerkezete A legstabilabb glukózgyűrű, ahol a C (1) glikozidos OH, C 2,3,4,5, szénatomokhoz kapcsolódó hidroxil csoportok, C (6) -CH2-OH csoport egyöntetűen ekvatoriális és a kis térkitöltésű H atomok axiális térállásúak. -D-glukóz „szék” konformáció ekvatoriális szubsztituensek

Összefoglalás - Monoszacharidok szerkezeti ábrázolása Glukóz: D (+) glukóz α-D(+) glukopiranóz α-D(+) glukopiranóz Fischer Haworth szék konformáció

POLARIMETRIA Királis, aszimmetrikus molekulák oldatainak optikai forgatóképességének mérése síkban polarizált fény segítségével A forgatóképesség vagy (+) jobbra forgató, vagy (-) balra forgató

polarimetria Az elforgatás mértéke függ: 1. A vegyület kémiai tulajdonságaitól 2. A fényút hosszától (küvetta hossz) (dm) 3. Az alkalmazott fény hullámhosszától; általában a Na D vonalának megfelelő hullámhosszt (589.3 nm) használjuk. 4. A hőmérséklettől 5. A minta koncentrációjától (gram per 100 ml)

D = Na D vonal T = hőmérséklet oC a obs : mért forgatóképesség (specify solvent) l = küvetta hossz decimeterben c = koncentráció gram/100ml-ben [a] = specifikus forgatóképesség

Specific rotation of various carbohydrates at 20oC D-glucose +52.7 D-fructose -92.4 D-galactose +80.2 L-arabinose +104.5 D-mannose +14.2 D-arabinose -105.0 D-xylose +18.8 Lactose +55.4 Sucrose +66.5 Maltose+ +130.4 Invert sugar -19.8 Dextrin +195

Szénhidrátok kémiai tulajdonságai - reakciói

D-glukóz oldódása vízben Szénhidrátok kémiai tulajdonságai - D-glukóz oldódása vízben

Monoszacharidok reakciói Reakciói: 1. Redukció CH2OH CH=O D-glukóz D-glucit (D-szorbit)

Néhány cukoralkohol neve és képlete !

Monoszacharidok kémiai tulajdonságai Reakciói: 1. Redukció H D-ribóz 2-D-dezoxiribóz

Redukáló cukrok Negatív Fehling próba Pozitív Fehling próba A redukáló cukrok redukálni képesek a Ag+-t (NH3 jelenlétében), vagy a Fehling reagens Cu2+-t (K-Na tartarátban), miközben aldehid csoportjuk oxidálódik karboxil csoporttá . Negatív Fehling próba Redoxi-reakción alapuló szénhidrát próbák Ezüst tükör próba: Ag+ (NH3 jelenlétében) Fehling reakció: Cu2+ (K-Na tartarátban Benedict reakció: Cu2+ (Na citrátban) Pozitív Fehling próba

Redukáló cukrok - Fehling reakció A redukáló cukrok redukálni képesek a Fehling reagens Cu2+-t (K-Na tartarátban), miközben aldehid csoportjuk oxidálódik karboxil csoporttá . D-glukonsav (aldonsav) β-D-glukóz nyitott forma

Ag+ (NH3) jelenlété-ben D-glukonsav(aldonsav) Redukáló cukrok Az aldózok redukáló cukrok, mert rendelkeznek nyitott formában aldehid csoporttal. Ag+ (NH3) jelenlété-ben Ag tükör D-glukonsav(aldonsav) b-D-glukóz nyitott forma

A hemiacetálok redukáló cukrok, mivel egyensúlyban vannak a nyílt láncú formájukkal. Az acetálok (glikozidos kötés) nem redukáló tulajdonságuak, mivel a nyílt láncú formával nem képeznek egyensúlyi elegyet.

Monoszacharidok kémiai tulajdonságai karbonil-csoport oxidációja Reakciói: 2. Oxidáció COOH CH=O karbonil-csoport oxidációja monoszacharid aldonsavak

Monoszacharidok kémiai tulajdonságai Reakciói: 2. Oxidáció A terminális alkoholos OH-csoport oxidálódik CH2OH COOH monoszacharid uronsav

Monoszacharidok kémiai tulajdonságai Reakciói: 2. Oxidáció COOH COOH A terminális alkoholos OH-csoport oxidálódik COOH CH2OH aldonsav cukorsav

3. Glikozidos kötés kialakulása –O-glikozidok A glikozidok szénhidrát származékok, amelyek glikozidos hidroxil csoport és kölönböző szubsztituensek, - mint alkoholos hidroxil csoport, vagy purin és pirimidinbázis N-atomja - között jön létre. glikozidos hidroxil csoport b-D-glukóz metil b-D-glikozid félacetál acetál

O-Glikozidok Milyen glikozid keletkezik etilalkoholból és b-D-ribózból? b-D-ribóz etil b-D-ribozid félacetál acetál

glikozidos hidroxil csoport O-Glikozidok Milyen glikozid keletkezik -D-glukózból és -D-galaktózból? glikozidos hidroxil csoport -D-galaktóz Glu-(1,4)-Gal -D-glukóz

N-Glikozidok ATP = adenozin 5’ trifoszfát adenin N- glikozidos kötés -D-ribóz

Glikozidok kémiai tulajdonsága: Glikozidok nem-redukáló cukrok, mert a laktol gyűrű nem tud kinyílni, így a karbonil-csoport nem válik szabaddá, ami a redukcióért felelős lenne. X metil b-D-glukóz A glikozidok negativ Tollens és Fehling próbát adnak.

4. Észterképződés – Foszfát észter D-glicerinaldehid-3-foszfát A monoszacharidok a bennük levő alkoholos OH csoport révén savakkal acilezhetők, amely során észter keletkezik. CH2OH CH2OPO32- ATP ADP a-D-glukóz a-D-glukóz-6 foszfát CH2OPO32- CH2OH D-glicerinaldehid D-glicerinaldehid-3-foszfát

4. Észterképzés. A cukrok ecetsavanhidriddel acetát észtereket képeznek

5. Éterképzés A hidroxil csoportok alkil halidokkal étert képeznek.

5. Éterképzés Kimerítő metilezés segítségével kimutatható hogy a glukóz piranóz formában van

6. Szénhidrátok izomerizációja glukóz-6-P (aldóz)  fruktóz-6-P (ketóz)

6. Enolizáció, Tautomerizáció és Izomerizáció Vizes lugban oldott monoszahridok keto-enol tautomerekké izomerizálódnak. A glikozidok nem izomerizálódnak

7. Monoszacharidok reakciója aminokkal (SN) csoport D-glukóz

Monoszacharidok reakciója aminokkal D-glukóz

Monoszacharidok reakciója aminokkal + -

Monoszacharidok reakciója aminokkal

Monoszacharidok reakciója aminokkal dehidratáció

Monoszacharidok reakciója aminokkal víz Schiff-bázis

8.1. Monoszaharidok reakciója fenilhidrazinnal: Osazonképzés An aldozok és ketózok három fenilhidrazinnal reagálnak osazonképzés során

9. Vércukor szint meghatározás Glukóz dehidrogenáz módszer

9. Vércukor szint meghatározás Glukóz oxidáz módszer:színreakció

10. Cukorszármazékok. Aminocukrok Aminocukrok olyan cukorszármazékok, amelyekben az egyik alkoholos OH csoportot egy amino csoport helyettesít. β-D-glukózamin β-D-galaktózamin

Deoxi cukorszármazékok

Cukorészterek

2. Oligoszacharidok - diszacharidok

Diszacharidok Diszacharidok két monoszacharid alegységből állnak. Osztályozásuk: 1.) redukáló diszacharidok, 2.) nem redukáló diszacharidok -glukóz -glukóz maltóz

Redukáló diszacharidok A két monoszacharid alegységből az egyik monomer glikozidos OH-ja kapcsolódik a másik monomer alkoholos OH csoportjához, így a molekulában mindig van szabad glikozidos OH csoport. glikozidos kötés ”szabad” glikozidos OH

Redukáló diszacharidok: maltóz ”szabad” glikozidos OH a glikozidos kötés Racionális neve: -D-glukopiranozil(14)-α-D-glukopiranoz. Az egyik -D-glukóz glikozidos OH csoportja a másik -D-glukóz 4. C-atomjához kapcsolódó alkoholos OH csoporttal kapcsolódik acetállá (O-glikozid). Az aglikozidos glukóz szabad glikozidos OH csoportja miatt redukáló tulajdonságú. 1 ”szabad” glikozidos OH -D-glukóz 4’ 1,4’-glikozidos kötés 1’ -D-glukóz

A cellulóz és a keményítő szerkezetének összehasonlítása

A maltóz és az amilóz görbült térszerkezete

Redukáló diszacharidok: cellobióz b glikozidos kötés A maltóz és a cellobióz egymásnak sztereoizomerjei, a glikozidos rész konfigurációjában különböznek egymástól. maltóz cellobióz 1,4’-b-glikozidos kötés 1,4’-a-glikozidos kötés -D-glukóz -D-glukóz

Redukáló diszacharidok: laktóz ”szabad” glikozidos OH β -glikozidos kötés Racionális neve: β-D-galaktopiranozil14) β-D-glukopiranóz (O-glikozid). Az aglikozidos glukóz szabad glikozidos OH csoportja miatt redukáló tulajdonságú. β-D-galatóz β-D-glukóz 1,4’-glikozidos kötés 1’ ”szabad” glikozidos OH

Nem redukáló diszacharidok: Szacharóz (nádcukor, répacukor) - Racionális neve:-D-glukopiranozil-(12)--D-fruktofuranoz - nem redukáló diszacharidok, mert a két monoszacharid alegység egymással a két glikozidos OH csoport segítségével kötődik, - sem a Fehling, sem az ezüst-tükör próbát nem adják, - nem mutatnak mutarotációt. 1’ -D-fruktóz 1 2’ -D-glukóz 1,2’-glikozidos kötés

Diszaharidok Szaharóz (sucrose)

a-D-glucopyranosyl ( 1-2) b-D-fructofuranose Szaharóz . a-D-glucopyranosyl ( 1-2) b-D-fructofuranose

Laktulóz β-D-galaktózil-(1,4)-β-D-fruktóz szemi-szintetikus diszaharid (not naturally occurring) Nem abszorbeálódik a gyomor-bél traktusból főként laxatívként alkalmazzák

3. Poliszacharidok

Poliszacharidok Poliszacharidok: 10-nél több monoszacharid egységet tartalmaznak. Csoportosítás: 1.) homopoliszacharidok: egyetlen monoszacharid egységből felépülő poliszacharidok, 2.) heteropoliszacharidok: több (2-3) különböző monoszacharid egységből felépülő poliszacharidokat nevezzük.

3.1. Homopoliszacharidok: cellulóz Felépítő monoszacharid egység: -D-glukóz. A monomerek kapcsolódási módja: -(14) glikozidos kötés. Ha  térállásúak a glikozidos kötések, akkor fonalszerű polimer molekula - fibrilláris struktúra jön létre. -D-glukóz 1,4’-b-glikozidos kötés cellulóz A cellulózban a hidroxil csoportok között intermolekuláris H híd kötések stabilizálják a fibrilláris szerkezetet.

Homopoliszacharidok: cellulóz

Structure of cellulose

A cellulóz és a kitin lineáris szerkezete

Kitin A második legnagyobb mennyiségben található poliszahrid Megtalálható gombák sejtfalában, rovarok, pókok, rákok exoskeletonjában

Homopoliszacharidok Keményítő: amilóz -D glukóz A keményítő 20:80 arányban amilóz és amilopektinből áll. Az amilóz többszáz, egymással 14 helyzetben kapcsolódó ά-D-glukóz molekulából áll, láncelágazást nem tartalmaz. -D glukóz 1,4’-a-glikozidos kötés amilóz Az amilózban hat  -D-glukóz egység összekapcsolódása eredményez egy körbefordulást a helix szerkezetben.

Keményítő - Jód teszt Amilóz

Keményítő: amilopektin Felépjtő monoszacharid egység: --D-glukóz. Kapcsolódás módja: 25-30 tagú rövidebb láncdarabokban az --D-glukóz --(14)kötéssel kapcsolódik. 24-30. glukóz egységnél láncelágazás található, amelyet az--(16) kötés hozza létre. 1,6’-a-glikozidos kötés 1 amilopektin glukóz 6’ 1,4’-a-glikozidos kötés 1’ Amilopektin elágazó, szövevényes struktúrájú molekula

Amilopektin

Homopoliszacharidok: Glikogén Felépítő monoszacharid egység: -D glukóz. Kapcsolódás módja: az -D glukózok -(14)kötéssel kapcsolódnak és minden 8-12 glukóz egységnél láncelágazás található, amelyet az -(16) kötés hozza létre. 1,6’-a-glikozidos kötés 1 glikogén részlet glukóz 6’ 1,4’-a-glikozidos kötés 1’ Amilopektinhez képest a glikogén sokkal gyakrabban tartalmaz elágazást.

Inulin b-(1,2) kapcsolt fruktofuranózok Egyenes, nem elágazó láncu Rövidebb láncok mint a keményítő Jóddal sárga színreakció hidrolizise fruktózt eredményez Hagymában, csicsókában (jerusalem artichokes) található Nem membránpermeábilis Jerusalem artichokes

Dextránok A Leuconostoc mesenteroides transzglukozidáz enzimének glukózból készített termékei tartalmaz a (1,4), a (1,6) és a (1,3) kötésű polimereket MW: 40,000; 70,000; 75,000 Sokk esetén plazmapótlásra használják Biokémiában gélszűrő gyanták készítésének alapanyagai Foglepedékben található

Dextrinek Keményítő részleges enzimes vagy savas hidrolízisével készült polimerek

3.2. Heteropoliszacharidok

Egyszerű cukrok, mono, di- és oligoszaharidok más struktúrákhoz való (fehérje, lipid) kapcsolódását glikozilációnak nevezzük

Heteropoliszacharidok

A cukor fehérje kapcsolat típusai: (a) N-kapcsolt lánc- fehérje Asn aminosav amid nitrogénjén keresztül (b), (c) O-kapcsolt lánc- fehérje Ser, Thr aminosavainak OH csoportján át (a kollagénben 5-hidroxilizinen át) (d) Specifikus glikolipidekben, GPI horgonyon át, foszfoetanolamin segítségével

Aszparagin N-glikozidos kötés a glikoproteinekben

Szerin és threonin az alapja az O-kapcsolt szénhidrátoknak

Heteroglikánok Glukozaminoglikánok Hialuronsav: D-glukuronsav + N- acetil-D-glukozamin diszacharid egységekből áll. (1  3) és (1  4)  (1  3)  kötés: hialuronidáz (orvosi pióca) (1  4)  kötés: hialuronidáz (ondósejt) Dermatán szulfát: D-glukuronsav / vagy L- iduronsav + N- acetil-D-galaktozamin-(-4-szulfát) diszacharid egységekből áll. Kondroitin 4- és 6-szulfát: D-glukuronsav + N- acetil-D-galaktozamin (-4-szulfát) diszacharid egységekből áll. (1  3) és (1  4) 

Heteroglikánok Glukozaminoglikánok Heparin és heparin szulfát: D-glukuronsav-2-S vagy L-iduronsav-2-S + 2,6- diszulfo-glukózamin, diszacharid egységekből áll. Véralvadásgátló (trombin inaktiválása). D-galaktóz és D-xilóz is előfordulhat benne Keratán szulfát: D-galaktóz + 2,6- diszulfo-glukózamin, vagy N- acetil-glukózamin (-6-szulfát) diszacharid egységekből áll.

Glukózaminoglikánok

Glukozaminoglikánok

Glukozaminoglikánok

PROTEOGLIKÁNOK Glukozaminoglikánok (GAG) GAG Előfordulás: Hialuronsav Üvegtestben, porcban, kötőszövetben Kondroitin 4/6-szulfát Csontban, porcban, érfalban, Heparin szulfát Tüdőben, artériákban, sejtek felszínén Heparin Tüdőben, májban, bőrben, hízósejtekben Dermatán szulfát Bőrben, érfalban, szívbillentyűkben Keratán szulfát Porcban, korneában, csigolyák közötti porckorongban

Proteoglikánok GAG core protein

A hialuronsav sejtek szövetekbe való be- ágyazásában játszik szerepet.

Glikoproteinek Az eukarióták membránjának kb 5%-a szénhidrát, ezek glikoproteinek és glikolipidek formájában vannak jelen. A vércsoport antigének szénhidrát része 3 különböző szerkezettel rendelkezik, A három szerkezet közös oligoszacharid alap vázát H antigénnek nevezzük (O vércsoport antigén) A glikozil transzferáz enzimek katalizálják a H antigén alap vázra glikozidos kötéssel kötött monoszacharidokat. Monoszacharid specifikus glikozil transzferázok extra monoszacharidot helyeznek a H antigén alapvázra. A glikozil transzferáz A N-acetil-galaktozamin helyez az alap vázra (A vércsoport). A glikozil transzferáz B galaktóz kötő enzim (B vércsoport). Karl Lansteiner 1930

Glikoproteinek N-oligoszacharid részeinek szerkezete

Néhány N-glikozidos glikoprotein oligoszaharid kompoziciója

Köszönöm a figyelmet!