A szappanok káros hatásai

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A víz keménysége és a víz lágyítása
Advertisements

OXIDOK TESZT.
TÁMOP /1-2F Analitika gyakorlat 12. évfolyam Vegyipari termékek hatóanyag- tartalmának meghatározása Fogarasi József 2009.
Gázok előállítása és reakciójuk Lugol-oldattal
Reakció tipusok (2.-3. óra)
Kristályrácstípusok MBI®.
Gáz-folyadék fázisszétválasztás
A VII. főcsoport elemei és vegyületei
A természetes vizek A vizek szennyezése
Bevezetés a vasgyártás technológiai folyamataiba
SZTOECHIOMETRIAI SZÁMÍTÁSOK A REAKCIÓEGYENLET ALAPJÁN
Kémiai alapozó labor a 13. H osztály részére 2011/2012
Vér.
keménység Alkálifémek és vegyületeik Alkáliföldfémek és vegyületeik
Helyettesítési reakció
A VEGYI KÉPLET.
Atomok kapcsolódása Kémiai kötések.
Laboratóriumi kísérletek
SÓOLDATOK KÉMHATÁSA PUFFEROLDATOK
A HIDROGÉN.
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Levegőtisztaság-védelem 3. előadás Természetes és antropogén eredetű légszennyezők. Pont-,vonal-, diffúz források.
A Víz Melyik a tisztább? Csap víz (Duna szűrt vize) Ásványvíz(ek)
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban
A szappanok káros hatásai
Szappanok káros hatása
Szappanok és mosószerek tisztító hatása
Az ivóvíz élvezeti értékét és a mosáshoz használt víz hatékonyságát részben az ivóvíz keménysége, vagyis CaO (kalcium-oxid) aránya határozza neg. A vízkeménységi.
Vízlágyítás.
Vízlágyítás.
Gáz-folyadék fázisszétválasztás
15. Alumínium, magnézium és vas azonosítása
Reakciótípusok.
31. Szappan habzása vízben, savas és lúgos oldatban
Vízkeménység vizsgálata szappanforgáccsal
Magnézium-szulfát- és alumínium-szulfát reakciói
25. Nátrium-karbonát, kálium-bromid és kalcium-karbonát azonosítása
Szükséges Eszközök: gázfejlesztő főzőpoharak fecskendők Anyagok:
Szükséges Eszközök: • 3 kémcső • kémcsőtartó állvány Anyagok: • CaCO3
TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI
NÖVÉNYI TÁPANYAGOK A TALAJBAN
A kénsav és sói 8. osztály.
A kalcium és a magnézium
A sósav és a kloridok 8. osztály.
Kalcium vegyületek a természetben
Analitika gyakorlat 12. évfolyam
Analitika gyakorlat 12. évfolyam
A szén és vegyületei.
SAVAK és BÁZISOK A savak olyan vegyületek,amelyek oldásakor hidroxidionok jutnak az oldatba. víz HCl H+(aq) + Cl- (aq) A bázisok olyan vegyületek.
Munkafüzet feladatainak megoldása 29.old.- 31.old.
A terepi gyakorlat munkanaplószerű összefoglalása Gál Brigitta, III. éves környezetkutató hallgató Környezetföldtani gyakorlat 2004.
Mi a neve az üvegben levő folyadéknak?
Szén, szilícium, bór Széndioxid előállítása Szárazjég vízben
Háztartási vegyszerek
Kalciumvegyületek a természetben
A K V A R I S Z T I K A Főbb témakörök - a víz - a hal
A Föld vízkészlete.
Vas-kobalt-nikkel A periódusos rendszer VIII/B csoportja
A savas eső következményei
Vízlágyítás. Ca HCO 3 - Ca 2+ + H 2 O + CO 2 + CO 3 2- CaCO 3 képződés Túl sok CO 2 a vízben --> agresszív CO 2 Túl kevés CO 2 a vízben --> CaCO.
Fizikai alapmennyiségek mérése
Ionok, ionvegyületek Konyhasó.
Oldat = oldószer + oldott anyag (pl.: víz + só, vagy benzin + olaj )
Kén oxidjai és a kénsav. Kén-dioxid SO 2 Fizikai tulajdonságai: Színtelen, szúros szagú, levegőnél nehezebb, gáz. Kémiai tulajdonságai: Vízben oldódik.
SAV – BÁZIS REAKCIÓK KÖZÖMBÖSÍTÉS
A tengervíz összetétele
Környezetvédelmi számítások környezetvédőknek
Készítette: Kothencz Edit
Kell ez nekem....? A szén és vegyületei.
Mi a neve az üvegben levő folyadéknak?
Előadás másolata:

A szappanok káros hatásai

A szappan nem alkalmas: Gyapjúból készült ruhanemű mosására Hajmosásra A bőrt is károsítja.

A szappanok hatása a bőrre A bőr legfelsőbb rétegét alkotó elszarusodott sejtek igen érzékenyek a vízveszteségre mivel nagyon alacsony a víztartalmuk. A hagyományos szappanok használata során a szappan mindig kémiai reakcióba lép a vízben lévő kalciummal, melynek folyamán un. "mészszappan" keletkezik a bőr felszínén.

akik egyre kisebb mértékben képesek tolerálni a szappanok A szappanok bőrre gyakorolt hatását nem a megjelenési formája határozza meg, hogy folyékony vagy szilárd halmazállapotú, hanem az összetétele. Előfordul, hogy érzékenység alakul ki a tisztálkodó szerek összetevőivel szemben. Az ilyen viszonylag ritka reakciókért a szappanokban lévő illatanyagok, konzerválószerek a felelősek. A bőr védekező képessége az életkor előre haladtával is csökken így növekszik az érzékeny, száraz bőrű emberek aránya, akik egyre kisebb mértékben képesek tolerálni a szappanok károsító hatását.

↓ ↓ 2 C17H35COO- + Ca2+→ Ca(C17H35COO)2 Kemény vízben a szappanionok Ca2+ - vagy Mg2+-ionokkal oldhatatlan, szürke csapadékot képeznek, amely rátapad a textília felületére, így a tisztító hatás csökken. 2 C17H35COO- + Ca2+→ Ca(C17H35COO)2 ↓ ↓ kalcium-sztearát sztearátion

A kemény vízből magas hőmérsékleten vízkő (CaCO3) válik ki. A sima csapvíz nem csak vizet tartalmaz, hanem különböző oldott ásványi anyagokat is, leggyakrabban kalcium- és magnézium-karbonátokat. A vízzel együtt áramló szén-dioxid a vízzel hidrogén-karbonátot alkotva tartja oldott állapotban az ásványi anyagokat. CaCO3 + H2CO3 ↔ Ca(HCO3)2 MgCO3 + H2CO3 ↔ Mg(HCO3)2

A vízlágyító szerek megakadályozzák a vízkő kiválását a kemény vízből. A vízlágyítás az a folyamat, amikor a kivált és lerakodott ásványi anyagokat valamilyen savval (pl. sósav - HCl) újra oldatba visszük. Ilyenkor szén-dioxid-felszabadulás (gázfejlődés) közben valamilyen oldható só (pl. a sósav esetén kalcium- vagy magnézium-klorid keletkezik. CaCO3 + 2 HCl = CaCl2 + CO2 MgCO3 + 2 HCl = MgCl2 + CO2

A szilikátok a vízkeménységet okozó Ca2+ - és Mg2+ - ionokat megkötik, vagy Na+ - ionokra cserélik ki, melyek nem okoznak, vízkeménységet. Az úgynevezett ioncserélőket ma már széles körben alkalmazzák vízlágyításra. ioncserélő →