A magyar lakosság táplálkozásának jellemzői

az utóbbi évtizedekben csökkent a hús és húskészítmények fogyasztása csökkent a sertés nőtt a baromfi kis mértékben nőtt a hal csökkent a tej, tejtermékek és a vaj fogyasztása nőtt a növényi olajok és a margarinok felhasználása csökkent a tojásfogyasztás kismértékben nő a burgonya és a zöldségfélék fogyasztása a gyümölcs fogyasztásunk stagnál cukorfogyasztásunk magas, sajnos stagnál, nőtt ugyanakkor a „cukorszegény” élelmiszerek kínálata kismértékben csökken az alkohol fogyasztás, de ez a szint (10l/fő) még mindig magas kissé növekedett a bor csökkent a sör és a tömény italok fogyasztása nő az alkoholmentes italok aránya, elsősorban az ásványvíz

Befolyásoló tényezők felvilágosítás, propaganda a reáljövedelmek alakulása az életszínvonal emelkedése a táplálkozás-élettani szempontból kedvezőbb élelmiszerek fogyasztásának növekedését eredményezi a reáljövedelmek csökkenése ezzel ellentétes folyamatot indukál az élelmiszerek árarányainak módosulása élelmiszerek szabad áramlása (egzotikus gyümölcsök, ételek, italok) szupermarketek árukínálata, olcsó árai az egyes társadalmi csoportok jövedelmi helyzetében meglévő különbségek nőttek a szegényebb családok jövedelmük nagyobb hányadát költik döntően az olcsóbb, táplálkozás-élettani szempontból kedvezőtlenebb összetételű élelmiszerekre a gazdagabb családok élelmiszervásárlása sem feltétlenül a kívánatos irányba mozdul el fontos lenne a táplálkozás egészséget befolyásoló hatásainak ismerete csökken az aktív kereső, nő az inaktív korosztály részaránya nőtt a fogyasztás differenciálódása

Energia és táplálóanyag bevitel energia felvételünk 10-14%-al haladja meg a szükségletet az energiát szolgáltató tápanyagok arányai is kedvezőtlenek túl sok a fehérjefogyasztás, ezen belül az állati eredetű fehérje aránya (60%) sok a telített, kevés a telítetlen és az esszenciális zsírsavak mennyisége túl magas a koleszterin felvételünk (500mg) a kívánatosnál kisebb és kedvezőtlen összetételű a szénhidrátfogyasztásunk túl sok a cukor kevés a keményítő a szükségesnél 30-40%-al kisebb rostfogyasztás túlzott mértékű alkoholfogyasztás 800-900 ezer alkoholista 1980-hoz képest megnégyszereződött a májzsugorban elhunytak száma az ásványi anyagok közül gyakori a Ca, a K, a Fe és a Zn hiánya túl sok ugyanakkor a Na felvétel eltolódik a Na : K arány (0,6 a kívánatos) szív és érrendszeri betegségek kialakulására hajlamosít a vitaminok közül az A-, a C-, a B1, B2, B6 vitaminoknál fordulhat elő hiányos felvétel idősebb emberek gyerekek alkoholisták

A táplálkozás és az egészség összefüggései megnőtt a civilizációs betegségek gyakorisága felgyorsult életmód, stressz fizikai aktivitás hiánya káros szenvedélyek kiegyensúlyozatlan táplálkozás a betegségek kialakulása több tényezőre vezethető vissza, melyek közül a táplálkozás is fontos szerepet játszik a táplálkozással kapcsolatos kampányok működnek az állati eredetű zsírok fogyasztásának mérséklésével pl. csökkenthető a vér koleszterin szintje a szív és érrendszeri elhalálozás aránya a hazai elhalálozásokért 80%-ban a szív- és érrendszeri betegségek (52%) a daganatos megbetegedések (25%) és az emésztőszervi betegségek felelősek (8%) mindhárom betegség csoport kialakulásában fontos szerepe van a táplálkozásnak egyéb egészségkárosodással járó, táplálkozással összefüggő betegségek: cukorbetegség, epekő, köszvény, csontritkulás, vérszegénység, fogszuvasodás stb.

Elhízás a férfiak közel 58, a nők 62%-a tekinthető valamilyen mértékben túlsúlyosnak a túlsúlyosak aránya az életkor előrehaladtával növekszik a túlsúlyos emberek felének magas a vér LDL-koleszterin szintje 20%-uknak magas a vér triglicerid koncentrációja 70%-uknak magas a vérnyomása 50%-uk cukorbeteg 20-ban a köszvény kialakulásának tünetei jelentkeznek szív- és érrendszeri betegségek kialakulására hajlamosít 20%-os túlsúly 10-150%-al, 40%-os túlsúly 65-400%-al növeli a elhalálozási gyakoriságot

Szív- és érrendszeri betegségek a leggyakoribb táplálkozással összefüggő betegségcsoport a vér lipid paraméterek alapján az emberek kockázati csoportokba sorolhatók vér szérum lipid a kockázat határa (mmol/l) össz. koleszterin 5,2 (<30 év: 4,7) LDL-koleszterin 3,4 HDL-koleszterin férfi: 1,42 nő: 1,68 triglicerid 2,0-2,3

Szív- és érrendszeri betegségek a vérnyomást az erek rugalmassága, azok beszűkülése határozza meg szisztolés (a szív összehúzódásakor mért érték) optimális: <140; határérték: 140-160; magas: >160 (Hgmm) diasztolés (a szív elernyedésekor mért érték) optimális: < 90; határérték: 90-65; magas: >95 (Hgmm) hajlamosító faktorok: túlzott só fogyasztás kevés zöldségféle, gyümölcs (a K hatékony vérnyomás csökkentő hatású) kevés rost túlzott alkoholfogyasztás (>60g/nap) dohányzás túlzott zsír, telített zsírsav, koleszterin felvétel a rendszeres testmozgás ugyanakkor 6-7 Hgmm-el is csökkentheti a vérnyomást

Rosszindulatú daganatok mintegy 30%-ban hozható összefüggésbe a táplálkozással az USA-ba települt japánok vastagbél és emlőrák előfordulása a 3. generációban már elérte az USA átlagot hajlamosító faktorok: elhízás túlzott zsír fogyasztás kevés zöldségféle, gyümölcs (rost, antioxidánsok) kevés élelmi rost túlzott alkoholfogyasztás (>60g/nap) túl sok pácolt és füstölt hús növények nitrát-tartalma antioxidánsok hiánya élelmiszerek toxin- és nehézfémtartalma

Csontritkulás (osteoporozis) a csonttömeg csökkenését jelenti a csontok a normál terhelés mellet is törékennyé válnak főleg a csöves csontok és a csigolyák szilárdsága csökken a nőknél a menopauzát követő időszak is kritikus hajlamosító faktorok: öröklöttség fizikai aktivitás hiánya hormonális változások idős kori Ca-anyagcsere változások dohányzás Ca -forgalmat befolyásoló gyógyszerek a megelőzés lehetőségei: a rendszeres Ca-ellátottság biztosítása rendszeres testmozgás a dohányzás mellőzése

Cukorbetegség (diabetes mellitus) komplex anyagcsere betegség magas vércukorszint az inzulin abszolút vagy relatív hiánya a vércukor, vérlipidek és a vér proteinek anyagcsere zavara I. típusú cukorbetegség (hazánkban kb. 15 ezer) gyerekkorban alakul ki a hasnyálmirigy nem termel elég inzulint a vércukor szint csak rendszeres inzulin kezeléssel tartható a kívánt tartományban II. típusú cukorbetegség (hazánkban kb. 485 ezer) időskori cukorbetegség (50 éves kor után alakul ki leggyakrabban) nem inzulin hiánya, hanem a szövetek inzulin rezisztenciája okozza a vér magas inzulin szintje egyéb betegségekre is hajlamosít magas vérnyomás magas vér triglicerid alacsony HDL koleszterin érelmeszesedés szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulása sokkal inkább kapcsolatba hozható a táplálkozással hajlamosító faktorok: túlzott mértékű energia bevitel elhízás 10%-ban a genetika rendszeres nagy mennyiségű cukor fogyasztás

Táplálkozási ajánlások az ajánlások a táplálékok főbb összetevőinek kívánatos arányait tartalmazzák fontosak a lakosság egésze, de az egyén szempontjából egyaránt a táplálkozás- és élelmezés-politika alapját képezik fontos szerepet játszanak a táplálkozással összefüggő betegségek megelőzésében befolyásolják az élelmiszer gyártókat és kereskedőket figyelembe veszik az adott ország táplálkozási szokásait az ajánlásokat általában élelmiszercsoportokra vonatkozóan is megadják a könnyebb gyakorlati használhatóság érdekében

Hazai táplálkozási ajánlások étrendünket minél változatosabban, többféle élelmiszerből, különböző ételkészítési eljárások felhasználásával állítsuk össze kerüljük a zsíros ételeket, csökkentsük az állati zsírok felhasználási arányát sütéshez használjunk olajat preferáljuk a zsír- és olajmentes ételkészítési eljárásokat (grillezés, párolás stb.) csökkentsük a só felhasználást édességet csak az étkezésekhez kötődően fogyasszunk, kerüljük a gyakori nassolást helyezzük előtérbe a természetes gyümölcs és zöldségleveket a cukrozott üdítőitalokkal szemben rendszeresen fogyasszunk tejet és tejterméket naponta fogyasszunk nyers gyümölcsöt, zöldségfélét, salátákat a teljes kiőrlésű kenyerek, köretként a burgonya és a párolt zöldségek fogyasztása javasolt lehetőleg naponta többször, négyszer-ötször étkezzünk, azonos időpontokban az étkezésre szenteljünk elég időt, teremtsünk nyugodt körülményeket fogyasszunk több ivóvizet, kevesebb tömény alkoholt

Az ajánlások legfontosabb üzenetei nincs önmagában egészséges vagy egészségtelen élelmiszer nem egy adott étel, hanem a naponta elfogyasztott ételek, italok összessége, azok táplálóanyag-tartalma számít a kiegyensúlyozottság elég ha több napos intervallumban érvényesül táplálkozásunk zsírban és fehérjében gazdag, összetett szénhidrátokban, keményítőben és rostokban ugyanakkor szegény a táplálkozással kapcsolatos hazai propaganda nem kiegyensúlyozott, gyakran különböző gazdasági érdekeket szolgál MÉRTÉKLETESSÉG A HELYES TÁPLÁLKOZÁS ÖNMAGÁBAN KEVÉS + ÉLETMÓD + MOZGÁS

A táplálékpiramis Az USA-ban 1992-ben publikálták a fogyasztásra javasolt élelmiszereket, élelmiszercsoportokat jól áttekinthető formában tartalmazza