Az érettségit nem adó szakképzés válságtünetei Köllő János MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2009. április 21.

Kézdi G. – Köllő J. – Varga J. fejezete OFA-MTA KTI 2008 Bővebben : Zöld Könyv a magyar közoktatás megújításáért Liskó Ilona fejezete Ecostat 2008 Munkaerőpiaci Tükör 2008 Kézdi G. – Köllő J. – Varga J. fejezete OFA-MTA KTI 2008

Válságtünetek Méretcsökkenés? A középfokú oktatásból szakképesítéssel kilépők aránya csak átmenetileg csökkent. A szakiskolai képzés mérete csökkent, de a közoktatásból közvetlenül a munkaerő-piacra lépők legnagyobb csoportját (35-45%) ma is az érettségit nem adó szakmunkásképzés végzettjei és lemorzsolódottjai adják.b A szakmunkás oklevél piaci értéke csökkent, egyes területeken teljesen elveszetta A kereslet és a kínálat illeszkedése romlott. Egyidejűleg mutatkozik szakmunkáshiány és –felesleg A nem a szakmájukban dolgozók aránya jelentősen nőtt.c A végzettek tömegesen dolgoznak képzettséget nem igénylő munkakörökben Vállalatok sokasága számol be hiányról Számos jel utal az alapkészségek súlyos hiányosságaira, és ez főszerepet játszik a fenti válságtünetek előidézésében  a) Kézdi (2007), Commander-Köllő (2008) b) Kézdi-Varga (2007), Tükör 2008 c) Kézdi (2007) d) Liskó (2004)

Válságtünetek - Foglalkoztatás Foglalkoztatási esélyek (%, érettségizett = 0) - Férfiak

Válságtünetek - Foglalkoztatás Foglalkoztatási esélyek (%, érettségizett = 0) - Nők

Válságtünetek - Foglalkoztatás A foglalkoztatási szint viszonylag magas, de: A nem a szakmájukban dolgozók aránya 35-40%-ról 60%-ra nőtt a rendszerváltás óta.a Akik nem a szakmájukban, azok zömmel képzettséget nem igénylő munkakörben dolgoznak, segédmunkás-bérért.a Hagyományos segédmunkákbanb dolgozik 40%, az arányuk itt közel 80% a) Munkaerőpiaci Tükör 2008 b) Olyan foglalkozások, ahol a 8 osztályt végzettek aránya>50% 1986-ban

Válságtünetek - Bérek Bérek (érettségizett = 1) - Nők

Válságtünetek - Bérek Bérek (érettségizett = 1) - Férfiak

Válságtünetek - Bérek Kereseti előny az általános iskolát végzettekhez képest

Kevés a jól fizetett szakmunkás. Válságtünetek - Bérek Kevés a jól fizetett szakmunkás. A bérek nem a „gyerekanyag romlása” miatt csökkentek. 2007-ben: Többet keresett az átlagos érettségizettnél 14.8% Többet keresett az átlagos diplomásnál 2.0 % A keresetek nem a képzés szűkülése után csökkentek a mai szintre, hanem a rendszerváltás éveiben

Válságtünetek - Alapkészségek IALS: Nemzetközi Felnőtt Írásbeliség-vizsgálat International Adult Literacy Survey 23 ország, 1994-98. Magyar részvétel: 1998 Közép-Kelet Európa: HU, CZ, PL, SLO Reprezentatív lakossági minták (2-4 ezer fő) Adatok a funkcionális írástudásról és a munkahelyen előforduló írás-olvasási-számolási követelményekről Miért? A funkcionális írástudás a tanuló- és alkalmazkodóképesség alapja

Mit tanulhatunk az IALS-ból? Válságtünetek - Alapkészségek Mit tanulhatunk az IALS-ból? Milyen munkahelyeken dolgoznak a szakmunkás végzettségűek? Hogyan hatnak a szakmunkás végzettségűek iránti keresletre a munkahelyi írás-olvasási-logikai követelmények? Milyen alapkészség-szintek alakultak ki Magyarországon 1) és 2) hatására? Hogyan változik az alapkészségek iránti kereslet?

Válságtünetek - Alapkészségek 1) Kelet-európai örökség: az alapkészségeket kevéssé mozgósító munkahelyek (és erre képző iskolák) A munkahelyek megoszlása az ellátandó írás-olvasási feladatok száma szerint

Válságtünetek - Alapkészségek 2) Nagyon erős iskolázottság szerinti szelekció az írás-olvasásigényes munkahelyekre Nem állt azokra a nyugat-európai országokra (UK, IRL, SF) ahol magas az alapfokon képzettek munkanélkülisége Az írás-olvasási feladatok számának marginális hatása a 0-10 (kék) és 11 osztályt végzettek (piros) részarányára két országcsoportban (ipar, termelő munkások)

Válságtünetek - Alapkészségek 3) Az oktatás jellege és a torz munkahelyi tapasztalat miatt erős lemaradás az alapkészségekben az idősebbeknél és a nem érettségizett fiataloknál Fiatal diplomások =0. Esetükben a kelet-nyugati különbség elhanyagolható. Iskolázottság: 1=0-10 osztály, 2=11 osztály, 3=12-14 osztály, 4=15+ osztály

Válságtünetek - Alapkészségek 4) Gyors eltolódás az írás-olvasásigényes munkahelyek felé foglalkozásokon és ágazatokon belül (is) Nem állt azokra a nyugat-európai országokra (UK, IRL, SF) ahol magas az alapfokon képzettek munkanélkülisége Kelet-Nyugati különbség a régi és új munkahelyeken előforduló írás-olvasási-számolási feladatok számában A munkavállaló iskolázottsága szerint, ágazatra és foglalkozásra kontrollálva

Dilemmák az alapkészségek fejlesztésében és az illeszkedés javításában

Az alapkészségek fejlesztése A kiinduló helyzet kétségbeejtő: - Kompetenciamérés: 75% elégtelen szinten a szövegértési és kvantitatív teszteken (gimn. 8% 1-2) - PISA 2000: 30% lemaradás a középiskolákhoz képest (OECD-átlag: 9%)a - PISA 2003, 2006: csak a szakképzés egészére vonatkozó adatok, úgy is nagy lemaradás mutatható ki - Lemorzsolódás: ötször-tízszer gyakoribb, mint a középiskolákbana,b - Évismétlésre buktatás: 2.5-3-szor gyakoribb A középiskolai mintát követő általános képzés kudarcot vallott A fejlesztésnek a (sajnálatos) realitásokból kell kiindulnia - Az iskolázatlan szülők gyermekeinek bekerülési esélye nyolcszor magasabba - Ide jár a továbbtanuló roma gyerekek kétharmadaa - Az érettségizett szülők gyerekeinek aránya <25%a a) Liskó 2008 b) Kertesi-Kézdi 2009

Az alapkészségek fejlesztése Az érettségit nem adó szakiskolák középiskolákba olvasztása, speciális, szakmatanulásra felkészítő programmal (9.-10. évf) és gyakorlóhelyek a TISZK-ekben? Képzők képzése, kötelező tréningek a hátránykiegyenlítés és a készségfejlesztés területén Ne indulhassanak 25 fősnél nagyobb osztályok. Meg kell szüntetni az igazolatlan hiányzás és az elégtelen teljesítmény miatti automatikus kizárást. Mentortanár a veszélyeztetett tanulók mellé Lemorzsolódottak: a reintegráció legyen önkormányzati felelősség legalább18 éves korig. Reintegrációs felelős. A „második esély” iskolák állami támogatása önállóan vagy meglévő intézményekhez kapcsolva. A képzés befejezését ösztönző tanulmányi ösztöndíj

Az illeszkedés javítása Milyen értelemben rossz az illeszkedés? A szakképzés egészében az illeszkedés nemzetközi összehasonlításban nem rossza A szakiskolát végzetteknél az alkalmazkodási problémák is gátolják a kereslet és kínálat egymásra találását. Milyen jelzések segíthetnének az illeszkedés javításában? Mindenki azt szeretné-e, hogy a kínálat közeledjen a kereslethez? Tehetetlenség a képzési kínálat alakulásában (tanári álláshelyek megtartása, stb.)e Előrejelzés? Kereslet  „vállalati igény”. Kereslet-előrejelzés: nincsenek adatok és a szakértelem is hiányzik. Mire költenek a vállalatok? Az alapképzésben való vállalati részvétel és a felnőttképzés is alacsony fokúd A képzés erősen széttagolt, 90%-ban többcélú oktatási intézményekben, a gyakorlati munka 40%-ban - gyakran rosszul felszerelt - iskolai tanműhelyekben folyik. Mennyire sikeresek a végzettek? Pályakövetési rendszer: hiányos és különböző – kezelni nem tervezett – torzításokkal terhesc Mit akarnak a jelentkezők? A rendszer továbbra sem tekinti mérvadónak a tanulói szándékot, mint keresleti jelzéstb a) Eurostat (2000) b) v.ö. Hives (2007) c) Galasi (2007) d) Bajnai et al. (2008) Hámori (2007) e) Mártonfi (2007), Farkas (2008)

Forgácsolók beiskolázása és pályakezdése, Győr-Sopron megye 1974-82 Vállalati igény 536 fő

Forgácsolók beiskolázása és pályakezdése, Győr-Sopron megye 1974-82 Vállalati igény 536 fő 8. osztályos irányulás 71 fő

Forgácsolók beiskolázása és pályakezdése, Győr-Sopron megye 1974-82 Vállalati igény 536 fő 8. osztályos irányulás 71 fő Keretszám 264 fő

Forgácsolók beiskolázása és pályakezdése, Győr-Sopron megye 1974-82 Vállalati igény 536 fő 8. osztályos irányulás 71 fő Keretszám 264 fő Jelentkezés 85 fő

Forgácsolók beiskolázása és pályakezdése, Győr-Sopron megye 1974-82 Vállalati igény 536 fő 8. osztályos irányulás 71 fő Keretszám 264 fő Jelentkezés 85 fő Felvettek 189 fő

Forgácsolók beiskolázása és pályakezdése, Győr-Sopron megye 1974-82 Vállalati igény 536 fő 8. osztályos irányulás 71 fő Keretszám 264 fő Jelentkezés 85 fő Felvettek 189 fő Forgácsoló 2 év után 134 fő

Forgácsolók beiskolázása és pályakezdése, Győr-Sopron megye 1974-82 Vállalati igény 536 fő 8. osztályos irányulás 71 fő Keretszám 264 fő Jelentkezés 85 fő Felvettek 189 fő Forgácsoló 2 év után 134 fő Forgácsoló 5 év után 75 fő

Forgácsolók beiskolázása és pályakezdése, Győr-Sopron megye 1974-82 Vállalati igény 536 fő 8. osztályos irányulás 71 fő Keretszám 264 fő Jelentkezés 85 fő Felvettek 189 fő Forgácsoló 2 év után 134 fő Forgácsoló 5 év után 75 fő

Pályaelhagyás 5 év alatt: Forgácsolók beiskolázása és pályakezdése, Győr-Sopron megye 1974-82 Pályaelhagyás 5 év alatt: Saját választás szerinti divatszakmákban: 15.5% Saját választás szerinti hiányszakmákban: 25.5% Kényszerbeiskolázás esetén, hiányszakmákban: 43.1%

Nem csak jelzésekre van szükség – A közösségi hozzájárulás elvei + A jelenlegi 112 eFt/fős normatíva elégtelen, nem fedezi a kiadásokat + Ha TISZK: közlekedési támogatás, ingyenes kollégiumi férőhelyek teljeskörű biztosítása + A szaktanárok átlagosnál magasabb alternatív jövedelmei miatt indokolt a közalkalmazotti státusz megszüntetése és a jelenleginél magasabb bérek költségvetési fedezetének biztosítása - Ugyanakkor a tisztán speciális képzéshez történő közösségi hozzájárulás indokolatlan

Összefoglalás Az alkalmazkodóképességet megalapozó alapkészségek fejlesztése a legrosszabb tanulóknál … … olyan közegben, ahol erős tanulói és vállalati ellenállást kell leküzdeni, és … … az oktatástervező sötétben tapogatózik