Amikor a tanítvány ellentmondott a mesternek Az etnikai mag mestere Anthony D. Smith

Anthony D. Smith Anthony D. Smith (szül. 1939) angol társadalomtudós, a műfaj klasszikusa, Filozófiát és szociológiát hallgatott, E. Gellner antropológus tanítványa volt, aki mesterével szembefordult, Az etnoszimbolikus irányzat klasszikusává vált,

Smith A nemzetek eredete A nemzet egy saját névvel rendelkező történelmi és kulturális közösség, amely közös területtel, gazdasággal, közoktatási rendszerrel és jogokkal rendelkezik. – ideáltípus, sok deficittel, A középkorban elkezdődött, A földrajzi környezet és a háborúk véletlenszerű politikai következményeiként alakultak, ahol az uralkodó osztály mindezt mennyire tudatosította és törvényekkel, oktatással, igazgatással mennyire erősítette meg az identittást,

Smith A nemzetek eredete A nacionalizmus ekkor mint mozgalom jelenik meg, mint kisebbségi helyzetben lévő mozgalom, Múltba helyezi a nemzetet és annak létrehozásán fáradozik, Úgy tesz mintha létezne, A közös célokra (az autonómiai, egység, identitás ) kultúrára s hálózatkezdeményezésre van szükség, Vannak olyan nemzetek, amelyek a háborúk és a kulturális homogenitás termékei és nem mozgalomé (kasztíliai, angol)

Az etnikai mag A 19. századi fefogásban a nemzet örök, – ez nem igaz, Változó identitás, Egységes közigazgatási rendszer nem volt, Etnikai közösségek, A népcsoport közös neve, Leszármazásának és közös eredetének mítoszai, Az együttes történelmi emlékek, Közös történelemi terület vagy haza, és képzettársítások, Közös kultúra több eleme, nyelv, szokások, vallás, Közösség tagjai közötti szolidaritás érzése,

„Vertikális” és „laterális” etnikai közösségek Arisztokratikusan szerveződő közösségek megpróbálják alávetni a a démotikus, vertikálisan szerveződő közösségeket, A magyar és a lengyel nemesség példája, A modernisták igaza, „rekonstruálták”, Kulturális szimbólumok kellenek, mert a területiség az kevés, Állampolgári a területi s a kulturális összekapcsolódást adja, Az etnikai magnak szerepe lett a modern nemzet kialakulásának,

A bürokratikus „bekebelezés” Lateriális eltűnök (filiszteusok, asszírok) Mások fennmaradtak perzsa, egyiptomi, oszmán-török, Bürokratikus szisztéma kellett, hogy ezek fennmaradjanak,

„A vertikális rendszer” Az értelmiség feladata lett a közösség újrafelfedezése és megvalósítása, A démotikus etnikum állampolgári nemezetté válását kísérő folyamat Periférikus alávetett kisebbségi lét aktív, határozott átpolitizálódott közösségé vált, A közösség határa körülhatárolt terület kialakítása, A terület feletti gazdasági ellenőrzés megszerzése, gazdasági autarchia, Versengő etnikai csoportok állampolgárokká válása politikai célok érdekében történt, A politikai és erkölcsi szempontból a nép középpontba állítása, nemzeti értékeknek, mítoszoknak, A hagyományos elitek ellenállása,

Az értelmiségiek szerepe, A nép szimbólumait használták, Nemzet és a haza összekapcsolásának módja a történelmi jellegzetességek naturalizálása, A közösség bevonása a nemzeti forradalomba, Közös vonása a dolgoknak, etnikai viszonyok és történelem térképeit és a nemzeti törekvések erkölcsi tartalmát”, Az értelmiségiek átalakították a lateriális viszonyokat is,

Summázat A nemzet modern jelenség premodern kultúrákban gyökeredzik, ha nincs meg kell teremteni a kulturális szimbólumokat, mert széthullik, Egyszerre konstrukció és egyszerre folyamat termékeként jött létre,

Summázat Az etnikai alapok alapjaiban határozták meg a fejlődés útját,s hatással voltak a nemzeti kultúra kialakulásra, Lateriális etnikumok kialakulásában az államnak és a hivatalnokrétegnek óriási szerepe volt, Vertikális etnikumok esetében az értelmiségiek pótolták ezt a hiányosságot, nagyobb összecsapás a hagyományok őrzőivel, A nemzetek és az etnikai nacionalizmus inkább valami pótvallás funkciót láttak el,