Horváth Anita & Bordás Lilla L'union fait la force Belgium Egységben az erő Horváth Anita & Bordás Lilla II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola 10/A angol két tanítási nyelvű osztály

Alapadatok Fővárosa: Brüsszel (Bruxelles / Brussel) Államformája: alkotmányos monarchia Hivatalos nyelv : holland, francia, német, flamand Területe: 30 528 km² Népesség: 10 045 000 fő Népsűrűség: 340 fő/km² Más nyelven: Koninkrijk België Royaume de Belgique Königreich Belgien Nemzeti ünnep: július 21. Népek, nemzetiségek: flamand 55%, vallon 33%, egyéb 12 % Vallások: római katolikus 75 %, ateista 12 %, mohamedán 3 %, protestáns 1 %, zsidó 0,5 %, egyéb: 8,5 % GNP: 20 880 USD/fő

Rövid bemutató Az ország neve az ókori Gallia északi részén élő kelták népnevéből ered. A Magyarországnál háromszor kisebb ország nyugati részén elterülő síkság keleti fele dombvidékbe megy át. Délen az Ardennek – dús erdőkkel borított – középhegysége határolja. Európa egyik legfejlettebb iparral rendelkező országa. Iparát elsősorban az import nyersanyagok felhasználása jellemzi. A flamand textilipar nagy hagyományokra tekint vissza. Antwerpen kikötője Európa egyik legforgalmasabb tengeri kapuja. Az óceáni éghajlatú területek legfontosabb terményei: gabonafélék, cukorrépa, burgonya.

A belga szövetségi államot három régió alkotja: északon a holland ajkú Flandria, délen a franciául beszélő Vallónia, továbbá a kétnyelvű főváros, Brüsszel, ahol a holland és a francia egyaránt hivatalos nyelv. Az ország keleti felében német ajkú kisebbség is él. A közösség mintegy 70 000 főt számlál.

Természeti adottságok A belga táj igen változatos: az ország 67 km hosszú partszakasszal rendelkezik az Északi-tenger mentén, ahol lapos part menti síkságok terülnek el, a középső tájegység fennsík, míg délkeleten az Ardennek lankái és erdőségei húzódnak. Éghajlata óceáni, sok csapadékkal. Az átlagos évi középhőmérséklet 11˚C.

Természet Három nagy tájra tagolódik. Felső- vagy Magas Belgium, amely a Meuse folyó völgyétől délre, az ország délkeleti részén húzódik, és az Ardennek varisztikus eredetű röghegységét foglalja magába. Itt található Belgium legmagasabb pontja, a Botrange (694 m). A harmadik természetföldrajzi egység Alsó-Belgium a Germán alföld része, amely az északnyugati lapos, alacsonyan fekvő Flandriai-síkságból (legmagasabb tengerszint feletti magassága 100 m), valamint az északkeleti Kempes ( Campine) hatalmas jégkorszaki hordalékkúpjából A következő nagy egység Középső-Belgium, amelynek tengerszint feletti magassága 45-200 m, hullámos löszsíkságok jellemzik. Az ide tartozó Központi-fennsík termékeny vidékét a Schelde (Escaut) mellékfolyói részekre szabdalják.

Állatvilág Jellegzetes két emlőse a belga hidegvérű ló és a belga juhászkutya. A belga hidegvérű ló, nehéz testű, igáslófajta, amelyet a Németalföldön honos csatalófajtából tenyésztettek ki. Viszonylag régi fajta, sokat fejleszettek rajta 1880 után. Jellemző rá, hogy izomzata vastag, robosztos testű és rövid lábú, átlagos magassága 163-173 cm, súlya 820-1000 kg. A belga juhászkutyát (Groenendael), a belgiumi Groenendaal városában tenyésztették ki 1885-ben munkakutyának. Jellegzetesen erős és fürge, 56-66 cm magas és 23-27 kg. Nagyjából hét juhászkutyafajta jött létre Belgiumban az 1880-as évek végére.

Gasztronómia A húsok, a tenger gyümölcsei (halak, rákok, kagylók, homárok) és a zöldségek adják a hagyományos ételek alapanyagait. A helyiek egyik kedvenc eledele a kagyló és a sült krumpli – a legenda szerint mindkét étel belga találmány. Az étkezéseket fejedelmi sörökkel koronázzák meg. Belgiumban kb. 1000 féle sört tartanak nyílván, 117 aktív sörfőzdéjük van, és több mint 25 000 söröző.

Édességek Belgium híres csokoládéjáról, melyet messze földön ismernek és szeretnek. A legjobb bonbonok a tökélyre fejlesztett kézművesség eredményei, amelynek Belgiumban évszázados hagyománya van. A valódi belga csokoládétermékek a legfinomabb és legfrissebb alapanyagokból készülnek. Nem tartalmaznak egyéb növényi zsiradékot, kizárólag kakaóvajat. Nincs bennük konzerválóanyag.

A la votre! Belgium híres a röviditaláról, a jenever-jéről is, ami a gin elődje. A középkor óta ismert ital, eredetileg gabonapárlatból, füvekből és borókabogyóból készült. A boróka miatt tulajdonítottak neki gyógyító hatást.

Ünnepnapok Újév: január 1. A munka ünnepe: május 1. Monarchia ünnepe, állami ünnep: július 21. (első királyuk I. Leopold megkoronázásának napja 1831-ben) és ekkor kezdődik az egy hónapig tartó Brüsszeli vásár is Nagyboldog asszony: augusztus 15. Nemzeti ünnep: október 26. Mindenszentek: november 1. Az első világháború vége, az 1918-as fegyverszünet évfordulója: november 11. Karácsony: december 25. Karácsony másnapja: december 26.

Nemzeti Himnusz A La Brabançonne Belgium himnusza. A legenda szerint Jenneval, egy fiatal forradalmár írta 1830-ban és egy gyűlésen olvasta fel a L'Aigle d'Or kávéházban. Jenneval igazi neve Alexandre Dechet volt és abban a színházban volt színész, ahol a forradalom kitört, ami Belgium Hollandiától való függetlenségéhez vezetett. A függetlenségi harcok közben Jenneval elesett. A zenéjét François Van Campenhout szerezte. Francia és holland változatban létezik:

Ô Belgique, ô mere chérie, A toi nos cours, a toi nos bras, Francia változat Ô Belgique, ô mere chérie, A toi nos cours, a toi nos bras, A toi notre sang, ô Patrie ! Nous le jurons tous, tu vivras ! Tu vivras toujours grande et belle Et ton invincible unité Aura pour devise immortelle : Le Roi, la Loi, la Liberté ! (x3) Holland változat O dierbaar België, O heilig land der vaad'ren Onze ziel en ons kracht zijn u gewijd. Aanvaard ons hart en het bloed van onze adren, Wees ons doel in arbeid en in strijd. Bloei, o land, in eendracht niet te breken; Wees immer u zelf en ongeknecht, Het woord getrouw, dat ge onbevreesd moogt spreken: Voor Vorst, voor Vrijheid en voor Recht. (x3)

Főváros Brüsszel számos nemzetközi szervezetnek ad otthont: itt található a legtöbb uniós intézmény, csakúgy mint a NATO-központ. Önálló kétnyelvű tartomány és régió. A városban viszonylag kevesen, körülbelül142 ezren laknak, de nagyon sok a diplomata, aki ingázik az EU fővárosa és saját hazája között. Több nagy pályaudvara és két metróvonala van, sokan járnak biciklivel is.

Grand Place Az impozáns tér a középkor óta az Alsóváros kereskedelmi központja, az 1695-ös francia támadást sajnos azonban az egykori épületekből csupán a Városháza és egyetlen céhes székház élte túl. A Városháza épületében számos szebbnél szebb terem látogatható, közülük a legkáprázatosabb a XVI. századi tanácsterem. A letűnt korok emlékei mellett a legmodernebb technika sem hiányzik innen: a mai tanácsnokok munkáját elektronikus tolmácsberendezés segíti.

A város szívében található a Grand Place, amit Európa egyik legszebb terének tartanak. Rendeznek fesztiválokat és vásárokat is az évszaknak megfelelően, a különféle zenészek, táncosok és előadóművészek pedig állandóan szórakoztatják az itt hömpölygő turistákat. Nyaranta minden este 11-től fény és hangjáték is várja a látogatókat.

Híres emberek Irodalom Nobel-díj: Maurice Maeterlinck (1862-1949) költő, drámaíró. Nobel-díját 1911-ben kapta Feltalálók: Adolphe Sax (1861-1947) (1814-1894) a szaxofon feltalálója Leo Baekeland (1863-1944) a bakelit feltalálója

Védelmi rendszer Belgium haderejében négy fő fegyvernem található: a szárazföldi csapatok, a légierő, a haditengerészet és az önállóan megszervezett egészségügyi csapatok, amelyek a másik három fegyvernemet támogatják. A négy fegyvernemet 2002-ben a haderő modernizálása jegyében egységes parancsnokság alá vonták össze és ezután hivatalos megnevezésük a belga védelmi erők "komponense".(Jelenleg kb. 34000 fő szolgál a belga fegyveres erők négy komponensében)

Egyéb demográfiai adatok: Belgium népsűrűsége (340 fő/km2) a második legmagasabb Európában Hollandia után. A legnépesebb városok: Brüsszel – 1 006 749 lakos Antwerpen 457 749 Gent – 230 951 Charleroi – 201 373 Liège – 185 574 Brugge – 117 251 Egyéb demográfiai adatok: Korcsoportok szerinti megoszlás: 0–14 éves: 17,48%, 15–64 éves: 65,57%, 65+ éves: 16,95% Várható élettartam: férfiaknál 75 év, nőknél 81 év Népességnövekedési ráta: 0,16% Születési arány: 10,74‰ Halálozási arány: 10,1‰ Gyermekhalandóság: 4,7‰ Termékenység: 1,6 gyerek/nő Migráció: 0,97‰

Vallási megoszlás A vallásos lakosok többsége katolikusnak vallja magát mind a vallonok, mind a flamandok körében. A Sonecom intézet 2008-as felmérése szerint a vallonok 46%-a vallja magát katolikusnak, 17%-a ateistának, 10%-a pedig agnosztikusnak. A francia nyelvű közösség 12%-a viszont muzulmán; arányuk Brüsszelben 33%-os. Más szempontból vizsgálva a frankofonok 68%-a vallja magát hívőnek, közülük 25% gyakorolja is vallását, 42% viszont nem gyakorló hívő. A belga püspöki kar felkérésére a Leuveni Katolikus Egyetem által készített felmérés szerint a belgák 7%-a vesz részt hetente legalább egy misén, és házasságkötések 27%-a történik az oltár előtt. A keresztelők aránya az 1998-as 65%-ról 57%-ra esett vissza

Nyelvi összetétel A népesség 59%-a, 6,18 millió fő északon, nagyrészt a flandriai részen hollandul beszél. A francia nyelvet a népesség 40%-a beszéli: 3,29 millió a déli Vallon Régióban (vallonok) és egy kb. 0,88 milliós lakosság a hivatalosan kétnyelvű Brüsszel-Fővárosi Régióban (brüsszeli franciák), vagyis a brüsszeliek 85-90%-a. Csak a kisebbség beszél itt hollandul, annak ellenére, hogy ez volt a helyi nyelv még nem sokkal Belgium függetlenné válása előtt is. Holland Francia Német terület

Gazdaság Az EU egyik alapító tagjaként Belgium erősen támogatja az EU hivatalok kiterjesztését, hogy integrálja a taggazdaságokat. 1999-ben Belgium bevezette az eurót, az egységes európai fizetőeszközt, mely 2002-ben felváltotta a belga frankot. A belga gazdaság erősen külkereskedelem-orientált, különösen a magas hozzáadott értékű termékekben. A fő importáruk élelmiszer, gépek, nyers gyémánt, petróleum és petróleum-származékok, kemikáliák, ruházat és kiegészítők, illetve textíliák.

Fő exportcikkei gépkocsi, élelmiszerek és élelmiszertermékek, csiszolt gyémánt, textíliák, műanyagok, petrolkémiai termékek, vas, acél és egyéb fémek. 1922 óta Belgium és Luxemburg egyöntetű kereskedelmi piacot alkot határ- és valutaunióval, Belga–Luxemburgi Unió néven. Fő kereskedelmi partnerei Németország és Hollandia, Franciaország és az Egyesült Királyság, Olaszország és az Egyesült Államok, valamint Spanyolország. Az ország a 13. helyen áll a 2006-os ENSZ Humán Fejlődési Indexben.

Kultúra Belgium kulturális élete, az ország nyelvi felosztásának megfelelően, két külön területre, a flamand és a vallon közösségek kulturális életére bontható fel. Bár lényegében a vallon és a flamand kultúra nagyon hasonló, de a meglévő és várhatóan fokozódó különbségek miatt nem lehet egységes belga kultúráról, belga társadalmi életről, belga médiáról vagy akár pártrendszerről beszélni. Még a Belga Katolikus Egyház is, amely egyike a kevés megmaradt közös nemzeti intézményeknek, a nyelvi megosztásnak megfelelően módosította az egyházmegyék határait.

Források Wikipédia Pálfy József – Benelux államok c. könyv Europa.eu Képek: Google.hu Gettyimages.com