A BNO fejlődése
Előzmények A "London Bills of Mortality –Előzetes meghatározott fogalomkészlet nélkül Linné, Sauvages, Cullen –Tüneti, "botanikai" osztályozás General Registrar Office of Englad and Wales (1837) A hivatalos statisztika kezdetei William Farr: definíciók hiánya, átfedő kategóriák
A nemzetközi haláloki statisztika kezdetei A populáció állapotleírása összehasonlítható kell legyen időben és országok között Egységes, nemzetközileg elfogadott haláloki osztályozás Marc 'd Espine – Farr vita kórtani vs. anatómiai osztályozás Az első Nemzetközi Statisztikai Konferencia 1853.
Jacques Bertillon ( ) Kompromisszum a d'Espine – Farr vitában Bizottsági módszer Nemzetközi Statisztikai Intézet értekezlete, Bécs 1891 A klasszifikációk szerkesztése, fejlesztése nehézkessé válik ben Bertillon javasolja a tíz évenkénti revíziót
A két világháború között A Népszövetség Egészségügyi Szervezete 1938 Az 5. revíziós konferencia 3 listát fogad el: egy részletes (200 tétel) egy köztes (87 tétel) és egy rövid listát (44 tétel) Lépések a nemzetközi morbiditási statisztika felé
Epidemiológiai alapfogalmak Mortalitás: halálozás Morbiditás: megbetegedés Mérőszámok egy populáció állapotának jellemzésére
A mortalitás mérőszámai Halálozási szám (Nyers) Halálozási arányszám: adott időszakban történt halálozások száma/a populáció nagysága Standardizált halálozási arányszám (SHA) –A koreloszlással korrigált halálozási arányszám, valamilyen referencia-populációhoz viszonyítva. 5 éves korcsoportok.
A morbiditás mérőszámai Incidencia: egy adott időszakban fellépő új megbetegedések száma Prevalencia: egy adott időpontban az adott betegségben szenvedők számaránya a populációban.
A BNO a II. világháború után Mortalitási és morbiditási statisztika Hierarchikus szerkezet (három- és négyjegyű kódok) Kereszthivatkozások ("csillag-tőr" rendszer) A kategóriák száma jelentősen megnő (ma >10000) Meglassul a revíziós folyamat Egyre több kritika a számítógépes adatfeldolgozás új igényei miatt, merevvé vált szerkezet