Területfejlesztés Magyarországon

A területfejlesztés fogalma Az országra, valamint térségeire kiterjedő társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatko-zási irányok meghatározása rövid, közép- és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók meghatározása, összehangolása és megva-lósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesíté-se az egyéb ágazati döntésekben

Regionális politika a rendszerváltás előtt és után a gazdaságfejlesztésben főként az ágazati szempontok domináltak, a területi nézőpont háttérbe szorult de: jövedelmek átcsoportosítása a gazdag térségektől a szegényebbekhez → a regionális különbségek mérsé-keltek maradtak A rendszerváltás után területi differenciálódás → szükségessé vált egy elkülö-nült regionális politika alkalmazása, a jogszabályi keretek kidolgozása

A területfejlesztési törvény 1996-ban fogadja el az Országgyűlés (módosításai: 1999, 2004) http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600021.TV a mo-i területpolitika megújításának alapdokumentuma meghatározza a magyar regionális politika céljait, felada-tait, intézmény- és eszközrendszerét EU-konform a regionális politikát komplex gazdaságfejlesztési tevé-kenységként kezeli

A területfejlesztési törvény emellett: az elmaradott térségek felzárkóztatása is a politika feladata marad a minisztériumok és a területi intézmények közötti koordi-náció kiépítése → decentralizáció a döntéshozatalban a partnerség elve kiemeli a térségi azonosságtudat és identitás megerő-sítésének szerepét a fenntartható fejlődés követelménye (környezetvédelmi szempontok)

A területfejlesztési törvény hangsúlyozza a tervezés szükségességét → fejlesztési dokumentumok készítése (országos, regionális, megyei és kistérségi fejlesztési koncepciók) ld.: az első Országos Területfejlesztési Koncepció http://www.vati.hu/static/otk/hun/OTK1998hun.pdf - 1998-ban fogadja el a Parlament - célja: kijelölte az ország közép- és hosszú távú terület-fejlesztési politikai célkitűzéseit - kijelölte a 7 tervezési-statisztikai régiót +

A területfejlesztési törvény módosításai Az 1999-es módosítás a regionális szint megerősödése → kötelező regionális fejlesztési tanácsokat létrehozni a 7 tervezési-statisz-tikai régióban A 2004-es módosítás csökkenteni akarták a regionális fejlesztési tanácsokban a kormányzati szereplők arányát, de a Parlament nem sza-vazta meg

Regionális intézményrendszer Magyarországon

Területi szintek Magyarországon az alkotmány szerint: - megyék → területi önkormányzatok - települések (községek, városok, a főváros és annak ke- rületei) → települési önkormányzatok

Területi szintek Magyarországon Tft (1996) → csatlakozási szándék az EU-hoz → a NUTS- rendszer átvétele: a régiók és a kistérségek szerepének megerősítése

Magyarország NUTS 1,2,3 régiói NUTS 1 NUTS 2 NUTS 3

Országos szint

A Parlament feladatai az országos területfejlesztési koncepció elfogadása megállapítja a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat, hosszú távú prioritásokat meghatározza a támogatás és a forráselosztás elveit és a kedvezményezett térségek besorolási kondícióit az éves költségvetési törvény elfogadása során dönt a területfejlesztést szolgáló pénzeszközökről és ezzel egyidejűleg egyes pénzügyi kedvezményekről beszámoltatja a Kormányt a területfejlesztési politika végrehajtásáról

A Parlament elé terjeszti A Kormány feladatai A Parlament elé terjeszti az Országos Területfejlesztési Koncepciót a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat és hosszú távú prioritásokat a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció irányelveit, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét az éves költségvetési törvényben a területfejlesztést szolgáló pénzügyi eszközöket és az egyes pénzügyi kedvezményeket

A Kormány feladatai összehangolja a területfejlesztési állami pénzeszközö-ket, dönt a felhasználás szabályairól kétévente beszámol az Országgyűlésnek a területi folya-matok alakulásáról rendeletben meghatározza tagjainak területfejlesztéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörét

Az Országos Területfejlesztési Tanács feladatai a kormány javaslattevő és koordináló, konzultatív szerve tagjai: az egyes miniszteri tárcák képviselői, a területi szintek (megyei, regionális) képviselői, szakmai képvise-letek véleményezi a törvénytervezeteket és az Országos Terü-letfejlesztési Koncepciót, azonban nem rendelkezik fontos-ságának megfelelő befolyással

A miniszter feladatai Felelős az Országos Területfejlesztési Koncepció kidolgozásáért a különböző szintű fejlesztési koncepciók és programok összehangolásáért a költségvetési előirányzatok pályázati úton történő elosz- tásáért

A területfejlesztés kormányon belüli pozíciója 2010-es választások után 2010. évi XLII. törvény: a Belügyminisztérium hatáskörébe kerültek a terület-rendezés, településfejlesztés és településrendezés, a településüzemeltetés és az építésügy feladatai a Nemzetgazdasági Minisztérium felel a területfejlesz- tés stratégiai tervezéséért a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felel a fejlesztés-politikáért és a fejlesztési célelőirányzatok kezeléséért, szabályozásáért és ellenőrzéséért, továbbá a területfej-lesztéséért a Vidékfejlesztési Minisztérium felel az agrár-vidékfej-lesztéséért és annak támogatási rendszeréért

Regionális szint

A régiók fajtái A területfejl-i törv. (Tft) a régiók 2 fajtáját különbözteti meg: Fejlesztési régió társadalmi-gazdasági vagy környezeti szempontból egy-séges terület, amely egy vagy több megyére (fővárosra), vagy azok meghatározott területére terjed ki nem követi a közigazgatási határokat a Tft. már 1996-ban kötelezővé tette az ún. térségi fej-lesztési tanács kialakítását a Balaton és a budapesti agglomeráció térségében (→ Balaton Fejlesztési Tanács, Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács)

A régiók fajtái 2004-es törvénymódosítás három országosan kiemelt térség - a Duna-mente, a Balaton- és a Tisza-térség - került kijelölésre további regionálisan kiemelt térségek: a Velencei-tó, a Vértes ezekre a térségekre kötelezően létre kell hozni térségi fejlesztési tanácsot, amely munkaszervezetén keresztül látja el feladatát

Tervezési-statisztikai régió A régiók fajtái Tervezési-statisztikai régió több megye területére kiterjedő, az érintett megyék köz-igazgatási határaival határolt egybefüggő tervezési ill. statisztikai egység cél: jogosultak legyenek a strukturális alapokból való részesedésre régiók megerősítése →1999: regionális fejlesztési ta-nácsok kötelező felállítása

A regionális fejlesztési tanácsok feladatai A régiók fajtái A regionális fejlesztési tanácsok feladatai a régió területfejlesztési koncepciójának kidolgozása és végrehajtásának koordinálása a fejlesztési források elnyeréséhez szükséges pályázatok előkészítése, bonyolítása a fejlesztési programok menedzselése a programok monitoringrendszerének kiépítése az RFT-k létrehozása → a régiót alkotó megyék közösen ha- tározzák meg fejlesztési prioritásaikat

A magyar tervezési-statisztikai régiók

Megyei szint

A megyei területfejlesztési tanácsok feladatai kidolgozza és elfogadja a megyei fejlesztési koncepció-kat és programokat elfogadja a megvalósításhoz szükséges pénzügyi terve-ket dönt a decentralizált állami fejlesztési források elosztásá-ról (TEKI, CÉDE, 2004-ig a TFC) véleményezi az országos és regionális tervek megyét érintő intézkedéseit

A területi (megyei) önkormányzatok feladatai NEM látnak el területfejlesztéssel kapcsolatos fela-datokat (nem képezik részét a területfejlesztés megyei szintjének) feladataik: pl.: középfokú oktatás, az egészségügyi szak-ellátás, könyvtár fenntartása, sportszervezés, környezet-védelem, idegenforgalom forrásaik a településekhez hasonlóak (de: nem jogosul-tak helyi adók szedésére) hatásköreik és pénzeszközeik nem biztosítják az erős középszint szerepét adatokat szolgáltat a megyei fejlesztési koncepció elké-szítéséhez és véleményezi azt

Kistérségi szint

A kistérség fogalma a települések között létrejövő funkcionális kapcsolatrend-szerek összessége alapján behatárolható területi egység a települések megyén belüli csoportosításával hozzák létre - minden település csak egy kistérséghez tartozhat 1994-ben statisztikai céllal alakítják ki őket, jelenleg: 174 kistérség települési önkormányzatok feladatai egy részének ellá-tása → többcélú kistérségi társulások alakításának ösz-tönzése

Magyarország kistérségei www.terport.hu

A kistérségi fejlesztési tanács feladatai összehangolja a területén lévő önkormányzatok, gazda-sági szervezetek fejlesztési elképzeléseit kidolgozza a kistérség fejlesztési koncepcióját, program-ját, ellenőrzi annak végrehajtását pénzügyi tervet készít a programok megvalósítása érde-kében, forrást gyűjthet véleményezi a megyei és regionális tervdokumentumok kistérséget érintő intézkedéseit

Települési szint

A települési önkormányzatok alapjogai mintegy 3150 település van → elaprózódott szerkezet nagyfokú autonómiával, önkormányzattal rendelkeznek A települési önkormányzatok alapjogai önálló igazgatás saját bevételekre, állami támogatásokra való jogosultság helyi adók kivetése szervezetét maga alakíthatja ki szabadon társulhat más önkormányzatokkal feladatkörében rendeletet alkothat

A települési önkormányzatok feladatai A települési önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatai egészséges ivóvízellátás óvodai nevelés, általános iskolai nevelés és oktatás egészségügyi és szociális alapellátás közvilágítás helyi közutak, köztemető fenntartása a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülése Egyéb önként vállalt feladatok nagyságuktól, anyagi és egyéb körülményeiktől függően

A települési önkormányzatok vagyona törzsvagyon - a kötelező feladatok ellátására, közhatalom gyakorlásá- ra szolgál - fokozott védelem: nem elidegeníthető, megterhelhető - pl.: közutak, közterek, parkok, vizek, levéltári anyagok egyéb vagyon - korlátozottan forgalomképes: pl.: közművek, intézmé- nyek,műemlék-épületek stb. - kötöttség nélkül rendelkezésre áll (pl.: vállalkozásba fektetett eszközök stb.)

A települési önkormányzatok forrásai saját bevételek (helyi adók, illetékek, bírságok, az önkor-mányzati vagyon hozadékából származó nyereség) megosztott adók (SZJA egy része, gépjárműadó) normatív költségvetési hozzájárulások (lakosságszám alapján, vagy feladathoz kötődően) központi költségvetésből származó támogatások esetlegesen hitelek

A területfejlesztés hazai pénzügyi eszközei Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat (TFRC) – Formája visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatás Elődje: Területfejlesztési célelőirányzat (TFC) tehát a források elosztásáról 2004-től már az RFT-k döntöttek

A területfejlesztés hazai pénzügyi eszközei Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési támogatás (TEKI) Formája vissza nem térítendő támogatás, egyedüli feltétel bizo-nyos saját forrás megléte kezdetben megyei, 2007-től regionális szinten osztották el

A területfejlesztés hazai pénzügyi eszközei Céljellegű decentralizált támogatás (CÉDE) – 1998- ebből valamennyi helyi önkormányzat részesülhet, mert nem kifejezetten felzárkóztatás a célja az önkormányzatok kötelező és önként vállalt feladatai-nak ellátásához és az ehhez kapcsolódó fejlesztések megvalósításához kezdetben megyei, 2007-től regionális szinten osztották el

A területfejlesztés hazai pénzügyi eszközei Leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásá- nak támogatása (LEKI) elvi alapja: az önkormányzatok eltérő jövedelemtermelő képessége → különbség a helyi bevételeik között → kiegészítő állami támogatásra van szükség jogosultság: működési forráshiány alapján kezdetben megyei, 2007-től regionális szinten osztották el

A területfejlesztés hazai pénzügyi eszközei Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása (TEUT) Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztésének támogatása (TEHU)

A területfejlesztés hazai pénzügyi eszközei Cél- és címzett támogatások az önkormányzatok meghatározott beruházásait segítik a céltámogatás feltételek teljesítése esetén alanyi jogon jár, a címzett támogatások elnyeréséhez parlamenti dön-tés szükséges Egyéb előirányzatok

A hazai területfejlesztési támogatások forrásai (1998-2008)

Szint Megnevezés Az egységek száma NUTS I. ország 1 NUTS II. tervezési-statisztikai régió 7 NUTS III. megye (+főváros) 19+1 NUTS IV. statisztikai kistérség 168 NUTS V. település kb. 3150

Területi szint Intézményrendszer település önkormányzat kistérség önkormányzati társulások, fejlesz- tési tanács, dekoncentrált szervek megye önkormányzat, területfejlesztési tanács, dekoncentrált szervek régió fejlesztési tanács, dekoncentrált szervek

Valamilyen erős középszintű egységnek lennie kell. Összegzés Valamilyen erős középszintű egységnek lennie kell. Hogyan? -a megyék jogi, anyagi feltételeinek javítása vagy -a kistérségek és régiók szerepének növelése → a megyei kompetenciák visszaszorulása A közigazgatási reform keretében újra kell gondolni az egyes területi szintek feladatait → új szervezeti háttér