Telephelyelméletek, telepítési tényezők

Alapfogalmak Telephely bármely gazdasági tevékenység földrajzilag egyértelműen megadható helye Telephelyválasztás - a gazdasági tevékenység földrajzi helyének kiválasztása - összetett döntés (gazdasági és gazdaságon kívüli szem- pontok) Telephelyelméletek a gazdasági tevékenységek térbeli elhelyezkedését és a gazdasági szereplők térbeli viselkedését meghatározó té-nyezők elemzésével foglalkoznak

A telephelyelméletek kialakulásának előzményei Alapfogalmak - gazdasági (profitorientált) szervezetek - közszolgálati szervezetek (önkorm., nonprofit stb.) - háztartások A telephelyelméletek kialakulásának előzményei közgazdasági iskola (Smith, Ricardo) matematikai iskola (Launhardt) történeti néprajzi iskola

A telephelyelméletek szakaszai a mezőgazdasági termelés térbeli elhelyezkedése Johann Heinrich von Thünen szabadversenyes kapitalizmus Alfred Weber, Andreas Predöhl, Tord Palander monopolkapitalizmus Walter Christaller, August Lösch totális árutermelő gazdaság Walter Isard, William Alonso napjaink telephelyelméletei Paul Krugman, Michael Porter

1. Thünen mezőgazdasági telephelyelmélete a XIX. század első harmada kérdés: a gazdálkodók a különböző mezőgazdasági ter-mékeket milyen távolságban termeljék a felvevő piac, a város körül figyelembe vett szempontok: - az élelmiszerek romlandósága - a termékek bruttó jövedelmezősége - szállítási költségek hatása minimális, a XX. században fedezték fel újra

2. zöldségtermesztés, tejtermelés 3. fakitermelés Johann Heinrich von Thünen (1783-1850) 1. város 2. zöldségtermesztés, tejtermelés 3. fakitermelés 4. szántóföldi növénytermesztés 5. legeltető állattenyésztés

2. A szabadversenyes kapitalizmus időszaka • a XIX. század utolsó, a XX. század első harmada • háttér: fellendülő ipari termelés közlekedési infrastruktúra → tömeges szállíthatóság városfejlődés → a munkaerő koncentrációja Alfred Weber ipari telephelyelmélete • célja: egy nehézipari üzem optimális helyének megadása két inputforrás és egy piac esetén

A szabadversenyes kapitalizmus időszaka kiinduló feltételek: nincs monopolhelyzet, fix eladási árak, a termelési tényezők korlátlan rendelkezésre állása a termelésre ható tényezők - agglomeratív (ld.: szérianagyság) - regionális (pl.: földr-i távolság) középpontban a szállítási költség: a nyereség csak ennek a minimalizálásával maximalizálható ↓ meg kell határozni a szállítási költségek minimum-pontját

Alfred Weber (1868-1958) A szállítási költségek minimumpontja

3. A monopolkapitalizmus időszaka a két világháború közti időszak (autó, elektromos energia) A központi helyek elmélete (W.Christaller) a gazdaságban számtalan tevékenység, funkció létezik, ezek piaci területe különböző a funkciók száma és fontossága szerint a települések hierarchikus rendbe sorolhatók → piacterületük hatszög alakú → a gazd-i tevékenységnek oda kell települni, ahol a forgalom megfelelő a profittermeléshez a szállítási költségek mellett figyelembe veszi a fogyasztók térbeli elhelyezkedését, vagyis a piacot

Walter Christaller (1893-1969) A központi helyek rendszere August Lösch (1906-1945)

A monopolkapitalizmus időszaka Lösch elmélete Christaller modelljének továbbfejlesztése kiinduló feltételek: egyenletes népsűrűség, a piaci szereplők racionalitása, tökéletes verseny a gazdasági szereplők célja nem a költségminimalizálás (mint Webernél), hanem a bevétel-maximalizálás vázolja a telephelyszerkezet kialakulását: - az adott területre odatelepül egy üzem, elkezd gyártani egy terméket → max. profitot adó kör alakú piacterület

A monopolkapitalizmus időszaka - újabb vállalkozók a sík le nem fedett területén telephe- lyeket hoznak létre → újabb kör formájú piacterületek - a piacterületek kezdik átfedni egymást és egymáshoz nyomódnak → a körökből hatszögek jönnek létre termékenként más-más sugarú piacterületek → több el-térő méretű és különböző központú hatszögekből álló háló az egyes termékek körzetei nem alkotnak merev hierar-chikus rendszert, állandó változásban vannak

4. A totális árutermelő gazdaság időszaka 50-es évektől a 80-as évekig - városi modernizáció - az elektronika és a modern technika határozza meg a te- lepítéseket - nőtt a tőke és a munkaerő mobilitása Isard elmélete nemcsak 1-1, hanem az összes fontos tényezőt figyelem-be véve határozta meg az optimális telephelyet: Y = α*K + β*L + γ*A,

A totális árutermelő gazdaság időszaka - ahol Y = a jövedelem (megtérülés) - K = a tőke L= a munkaerő, A= a föld, - α, β és γ pedig nem skalár együtthatók szubjektív, egyértelműen nem számszerűsíthető telepí-tési tényezők is léteznek egyes tényezők bizonyos mértékig helyettesíthetők a változó térben a telepítési tényezők rangsora időről időre átértékelődik

5. Napjaink telephelyelméletei Krugman új gazdaságföldrajz elmélete 2 régió, 2 termék (mg-i és feldolgozóipari) 2 termelési tényező (farmer, munkás) - mezőgazdasági termékek → homogének, állandó ská- lahozadék és tökéletes verseny jellemzi őket (a farmerek eloszlása egyenletes) - feldolgozóipari termékek → differenciáltak, növekvő skálahozadék és monopolisztikus verseny jellemzi őket (a munkások eloszlása mobilitásuktól függ)

Napjaink telephelyelméletei A munkavállalók és a vállalatok térbeli eloszlására ható erők centripetális (a gazd-i tevékenységek földrajzi koncent-rációját előmozdító) - a vállalatok a nagyobb piac közelébe települnek inkább - a munkások szeretnének hozzáférni a többi munkás által megtermelt javakhoz

Napjaink telephelyelméletei centrifugális (a gazd-i tevékenységek földrajzi szóródá-sát eredményező) - a vállalatok a periférián fekvő mg-i területeket is ellátá- sára is törekszenek A globális gazdaságban: a gazdasági tevékenységek földrajzi koncentrációja (ld.: agglomerációk) a centrum- és perifériarégiók közötti térbeli egyenlőt-lenségek növekedése

Szilícium-völgy olasz iparági körzetek

Telephelyelméletek - összefoglalás a telephelyelméletek megállapításai nem választhatók el: - az adott időszak gazdasági-társadalmi hátterétől - a technológiai fejlettség szintjétől - függnek az uralkodó közgazdaságtudományi irányza- toktól is a gazdasági ismeretek fejlődésével párhuzamosan a tele-pítési döntések egyre több tényezőt vesznek figyelembe

Napjaink telepítési tényezői Telepítési tényezők olyan tulajdonságok, amelyek meghatározzák egy hely ill. egy régió vonzerejét a letelepedni szándékozó vállalatok számára A TNC-k telephelyválasztásának okai Egyrészt: mikroszintű okok: a vállalati stratégiával függnek össze makroszintű okok: a tőkeexportőr illetve tőkeimportőr ország gazdaságának eltérését reprezentálják

Napjaink telepítési tényezői Másrészt: „kemény” telepítési tényezők - a közgazdaságtan logika alapján közelítik meg a telep- helyválasztás kérdését - könnyen számszerűsíthetők „puha” telepítési tényezők - vállalati tényezők illetve a foglalkoztatottak életminősé- gét befolyásoló személyi tényezők - nehezen számszerűsíthetők

Kemény-makro telepítési tényezők gazdasági stabilitás a kormány gazdaságpolitikai, iparpolitikai törekvései a külföldi befektetések jogi háttere a kereskedelmi kapcsolatok volumene a regionális kereskedelmi egyezményekben való részvé-tel

Kemény-makro telepítési tényezők piacméret a devizaárfolyamok alakulása a termelési költségek alakulása adórendszer állami támogatások kedvezmények

Kemény-mikro telepítési tényezők természetföldrajzi környezet az infrastruktúra fejlettsége (elérhetőség!) beszerzési és felvevőpiacokhoz viszonyított fekvés a munkaerő mennyisége, képzettsége helyi adók és támogatások (önkormányzatok)

Puha-makro telepítési tényezők politikai stabilitás jogszabályi környezet a vállalati finanszírozás jellegzetességei

Puha-mikro telepítési tényezők a potenciális telephely imázsa a telephely gazdasági környezete a térségben már letelepedett vállalatok felsőoktatási intézmények, kutató-fejlesztő intézetek a foglalkoztatottak életminősége szempontjából fontos tényezők