A regionális gazdasági növekedés elméletei

Fejlődés és növekedés a regionális gazdaságban minőségi átalakulás: a gazdaság működési körülményei javul-nak, versenyképessége növekszik Pl.: a gazdasági szerkezet átalakulása, a gazdaság működését szolgáló feltételrendszerek (pl. infrastruktúra) átalakulása csak áttételesen mérhető Növekedés mennyiségi változás alapvető tényezői a népesség, a természeti erőforrások, a tőke-állomány, a technológiai haladás (innováció) a növekedést összevontan, egyetlen mérőszámmal, a területi bruttó hazai termékkel (GDP), illetve az 1 főre jutó GDP-vel mérjük

A regionális gazdasági növekedés elméletei országon belüli kisebb egységek (régiók, városok) fejlő-dését vizsgálják arra a kérdésre keresik a választ, hogy mely tényezők idézik elő az egyes országrészek fellendülését ill. lesza-kadását különböző elméleti kiindulópontok → különböző ténye-zők fontosságára hívják fel a figyelmet részleges magyarázatot adnak a területi folyamatok mozgatórugóira

A gazdasági növekedés területi elemzésének főbb modellcsoportjai Ált. gazd-i elméletek területi adaptációja Regionális elméletek Történeti-alkalmazott modellek 1. Neoklasszikus növekedési elmélet 3. Exportbázis-modell 5. A gazdasági pola-rizáció elmélete 2. Posztkeynes-i növekedési elmélet 4. Az endogén fejlődés modell-je 6. A növekedési pólus elméletei

1. A neoklasszikus növekedési elmélet H.W. Richardson kiinduló feltételek: - teljes foglalkoztatottság - szabad verseny - a termelési tényezők akadálytalan áramlása - a régiók között nincsenek szállítási ktsg-ek - az egyes régiókban azonos termelési szerkezet - nincs technológiai haladás - a bérszínvonal és a tőke hozadékának a nagy- sága a termelési tényezők felhasználásának mértékétől függ • a növekedési folyamatban a kínálati tényezők szerepét hangsúlyozza Y=F (K, L) → teljesítményt kizárólag a tőke- és munkaráfordítás hatá- rozza meg

K/L ΔY/ΔK ΔY/ΔL r2 r1 R2 R1 w2 w1 a tőke határterméke tőkehozadék tőkeintenzitás reálbér a munka határterméke

A neoklasszikus növekedési elmélet következtetés: a termelési tényezők mobilitása révén a régiók közötti fejlettségi különbségek kiegyenlítődnek Kritikai megjegyzések az elmélet kiinduló feltételei ritkán teljesülnek a valóság-ban nem veszi figyelembe a fejlődéssel együttjáró hatásokat (pl.: az agglomerációs hatásokat és a technológiai fejlő-dés következményeit)

2. A posztkeynes-i növekedési elmélet keresletorientált megközelítés a feltételrendszer a neoklasszikushoz hasonló a területileg egyenlőtlen fejlődés mellett foglal állást a beruházások gazdaságot serkentő hatásai - jövedelmi hatás - kapacitásbeli hatás - komplementer hatások a beruházások térbeli hatásai - növekedési régió - erőforrásvesztő régió - stagnáló régió

A növekedési és az erőforrásvesztő régióban zajló folyamatok növekedési régió erőforrásvesztő régió a lakosság jöve-delmi szintje meghaladja az országos átlagot csökken a termelés volumene nő a befektetések vo-lumene emelkedő visszaeső a mobil termelési tényezők mozgása beáramlás kiáramlás

3. Az exportbázis elmélet fő képviselője: Douglas C. North alapfeltevés: egy régió gazdasági növekedése döntően az exportra termelő ágazatok fejlődésétől függ a régió gazdasága két részre osztható: - export ágazatok (bázis szektor) - helyi ágazatok (nem-bázis szektor) Yr =Ye + Yl Yl = Ye [1\(1-c+m-1)] a növekedési mechanizmusok – a térségek eltérő adottságai miatt - hosszú távon területi kiegyenlítődéshez vezetnek

Jövedelemáramlás az exportbázis modellben Forrás: Lengyel-Rechnitzer, p.270.

Az exportbázis-elmélet értékelése a gazdasági növekedés forrását egyoldalúan határozza meg az ágazatok közötti kölcsönös összefonódásokat nem veszi figyelembe problémát okoz a bázis- és nem-bázistevékenységek el-határolása De: fontos összefüggésekre mutat rá és a regionális poli-tika segédeszközévé válhat

4. Az endogén fejlődés elmélete a régió gazdasági növekedésének alapja a régión belüli erő-források (regionális potenciál) hatékonyabb kihasználása - tőkepotenciál - munkaerőpotenciál - infrastrukturális adottságok - földrajzi helyzet - a környezet minősége - piaci kapcsolatok - termelési hagyományok - szociokulturális adottságok - intézményi és hatalmi rendszer

5. A polarizációs elméletek Gunnar Myrdal és Albert O. Hirschmann nevéhez fűződnek a gazdaságot területi egyensúlytalanságok jellemzik → regionális polarizáció → a fejlődési különbségek növekednek a fejlett régió által gerjesztett hatások - backwash vagy centripetális (elszívó) hatás - spread vagy centrifugális (terjedési) hatás Myrdal: a gazdaságban ok-okozati láncok működnek a tényezők minden egyes változása hatással van a többi tényező alakulására

Myrdal kumulatív fejlődési modellje Új gazdasági egység telepítése A regionális foglalkoztatás és népesség növekedése A képzett munkaerő arányának növekedése a régióban A tőke és a vállalkozókedv növekedése a javak és szolgáltatások iránti növekvő regionális igények miatt Kapcsolódó iparágak, szolgáltatások fejlődése, új tevékenységek megjelenése Külső, kapcsolódó gazdaságok fejlődése, emelkedő teljesítménye A regionális piac ellátására szerveződő gazdasági tevékenység terjedése A regionális közösség általános jólétének emelkedése A települési és a termelési infrastruktúra mennyiségi és minőségi színvonalának emelkedése

6. A növekedési pólusok elmélete François Perroux nevéhez fűződik motorikus egységek: a gazdaság számára növekedési pólus-ként szolgálnak (pl.: vállalatok, ágazatok) - valamilyen újdonságot testesítenek meg - átlagon felüli növekedési ráta és piaci részesedés - szoros gazdasági kapcsolatban állnak más ágazatokkal és befolyásolják ezek fejlődését → toló vagy push hatás → húzó vagy pull hatás

A növekedési pólus elmélet kiterjesztései A növekedési centrumok elmélete (J.R. Boudeville) • a növekedési pólus elmélet területi dimenziója: az ágazati po-larizáció regionális polarizációt eredményez alkalmazás: a 60-70-es években a fejlődő országokban Az innovációk regionális terjedése (Lasuén) a növekedési pólusok kialakulásának okai: az innovációk az innovációk típusai: fogyasztói innovációk vállalkozói innovációk az innovációs folyamat szakaszai: invenció – diffúzió – adaptá-ció