Az ókor művészete i.e. 3000 - i.sz.476 RÓMA Készítette: Ecseri István

Etruszk művészet ÓKORI KULTÚRÁK Az ókori Itália északi részén i.e. 8. sz. és i.e. 1. sz. között etruszk népcsoport élt Elsősorban halotti kultuszával, különös mosolyú alakokkal díszített szarkofágjaival és sírkamra- festészetével tette ismertté magát

Etruszk művészet ÓKORI KULTÚRÁK Etruszk temetkezési hely (sírkamrák)

Etruszk művészet ÓKORI KULTÚRÁK Szarkofág

Etruszk művészet Átriumos lakóházak, íves boltozat ÓKORI KULTÚRÁK Átriumos lakóházak, íves boltozat Szobrászat – merev, de realisztikus ábrázolás – szinezés (életszerűbb) Falfestészet – fejlett rajztechnika - sírkamrafestészet

Etruszk művészet ÓKORI KULTÚRÁK Etruszk sírkamrafestmény

Etruszk művészet ÓKORI KULTÚRÁK Etruszk sírkamrafestmény

Róma művészete ÓKORI KULTÚRÁK Itália középső részén több, egymással rokon nyelvű italicus törzs élt I.e. 800 körül kiváltak közülük és a Palatinuson telepedtek le azok a latin pásztorok, akik i.e. 753-ban Rómát megalapították

Róma művészete I.e. 753 - i.e. 510-ig királyság ÓKORI KULTÚRÁK I.e. 753 - i.e. 510-ig királyság - i.e. 31-ig köztársaság - i.sz. 476-ig császárság

Róma művészete Tudomány ÓKORI KULTÚRÁK Tudomány - latinbetűs írás, költészet - 365 napos naptári év - matematika, fizika, csillagászat - magas szintű mérnöki tudomány - orvostudomány - jogrend (i.e. 212 – polgári jog)

Róma művészete Vallás: ÓKORI KULTÚRÁK Vallás: - többistenhit Vallásukba bekerültek a görög istenek Zeusz – Jupiter Aphrodité - Vénusz Héra - Juno Athéné - Minerva Arész - Mars Virtus - Justicia

Róma művészete ÓKORI KULTÚRÁK Róma művészetére kezdetben az etruszk, majd a köztársaság korának végéig a görög kultúra volt hatással – a nagy tömegben behozott görög műalkotások és az ott dolgozó görög mesterek révén

Róma művészete ÓKORI KULTÚRÁK A jellegzetes római művészet a köztársaság idején, de főleg a császárság alatt fejlődött sokat a gazdasági fellendülés miatt Róma hatalmának legékesebb bizonyí- téka a Forum Romanum volt

Róma művészete ÓKORI KULTÚRÁK A Forum Romanum a közigazgatási, a politikai, a vallási és a kereskedelmi élet középpontja volt A Forum szépítését a legtöbb császár szívügyének tekintette Legfontosabb épületei a bazilikák, a templomok, diadalívek, amphiteatrum

Róma művészete ÓKORI KULTÚRÁK Forum Romanum

Róma művészete A Capitoliumon épített magas pódiumú templom ÓKORI KULTÚRÁK i.e. 6. sz. A Capitoliumon épített magas pódiumú templom

Róma művészete Építészet: ÓKORI KULTÚRÁK Építészet: A köztársaság első évszázadaiban kialakultak a középület tipusok Építészeti újításukkal felülmúlták a görög építészet Építészeti szerkezet: síkfödém, boltív, árkád és boltozat több emelet építése

Pantheon (az összes istenek temploma) Róma művészete ÓKORI KULTÚRÁK Pantheon (az összes istenek temploma) Agrippa emeltette i.e. 27-ben Hadrianus építtette át i.sz. 118-125 között Két részből áll: - a nyeregtetős oszlopcsarnok (16 db oszlop) - a kupolával fedett kerek rotunda A kupola és a tartó falak magassága megegyezik, átmérője 43,3 m. Súlya 5000 t. A kupola kazettás díszítésű, tetején 9 m-es köralakú nyílás van

Róma művészete ÓKORI KULTÚRÁK Pantheon

Róma művészete ÓKORI KULTÚRÁK Pantheon

Róma művészete ÓKORI KULTÚRÁK A Pantheon kupolája

Róma művészete ÓKORI KULTÚRÁK A Pantheon belseje

Róma művészete ÓKORI KULTÚRÁK Építészetükbe átvették a görög dór, ion és korinthoszi oszloprendeket Kedvelték az ion és korinthoszi formákat magába foglaló kompozit oszloprendet A római építészeti elemeket görög oszlop- rendekkel párosították – a boltíveket dór és ion oszlopokkal kombinálták – a boltívek segítségével sík talajon sikerült lépcsőzetes emelkedésű nézőteret kialakítani

Róma művészete ÓKORI KULTÚRÁK A Vespasianus által elkezdett Colosseum építése is ezt a mintát követi A négy szinten egyre könnyebb oszlopok fogják össze az árkádos nyílásokat A pillérsorok dongaboltozatai fölé kerül- tek az üléssorok Az üléssorokat ék alakú lejárók tagolják A legfelső emeleten sétafolyosó épült Az aréna alatt csatornarendszer található

Róma művészete ÓKORI KULTÚRÁK A Colosseum – Róma legnagyobb amphiteátruma Építését Vespasianus (i.sz. 69-79) kezdte - i.sz. 80-ban avatták fel (Domitianus) Az ellipszis alaprajzú épület 188x156 m, az aréna mérete 86x56 m, 90 ezer ember befogadására alkalmas A legkorábbi ismert aréna a pompeji (i.e. 80)

Róma művészete ÓKORI KULTÚRÁK Colosseum

Róma művészete ÓKORI KULTÚRÁK Caesar, Augustus és Marcus Aurelius idejében nagymértékű építkezéseket végeztek - csatornarendszer újjáépítése, - új vízvezeték hálózat építése, - kitűnő utak (Via Appia), - bazilikák, templomok, - színházak, fürdők, cirkuszok, - könyvtárak (görög és latin nyelvű)

Róma művészete ÓKORI KULTÚRÁK Vízvezeték a Gar folyó felett

Róma művészete ÓKORI KULTÚRÁK Pompeji színház

Róma művészete ÓKORI KULTÚRÁK Pompei

Róma művészete ÓKORI KULTÚRÁK Pompei

Róma művészete ÓKORI KULTÚRÁK A római művészet vívmányai a diadal- oszlopok és diadalívek, amelyeket az uralkodó tiszteletére építettek Traianus oszlopa – i.sz. 113 - a császár dákok elleni hadjáratának és győzelmének emlékére emelték - a 38 m magas oszlop több, üreges belsejű márványhengerből áll

Róma művészete Traianus oszlopa (i.sz. 113) ÓKORI KULTÚRÁK Traianus oszlopa (i.sz. 113) Az oszlopot mintegy 200 m hosszú dombormű futja körbe spirálvonalban A dombormű legfelső sávjai 30 cm-rel szélesebbek, mint az alatta lévők – perspektíva miatt 2500 alak található rajta

Róma művészete ÓKORI KULTÚRÁK A Traianus oszlop részlete

Róma művészete ÓKORI KULTÚRÁK A Traianus oszlop részlete

Róma művészete ÓKORI KULTÚRÁK A Traianus oszlop részlete

Róma művészete ÓKORI KULTÚRÁK Septimus Severus diadalíve (i.sz. ~ 200)

Róma művészete ÓKORI KULTÚRÁK Constantinus diadalíve (i.sz. 312-315)

Róma művészete ÓKORI KULTÚRÁK Szobrászat: görög hatás érvényesül, de az egész alakos ábrázolással szemben a rómaiak a mellszobrot és a portrét részesítették előnyben, érzelem mentes anatómiailag tökéletes portrék készülnek, mellőzik az idealizmust,

Róma művészete ÓKORI KULTÚRÁK Férfiportré (i.e. 3. sz.)

Róma művészete ÓKORI KULTÚRÁK Vénus

Róma művészete ÓKORI KULTÚRÁK Az első század szobrainál és portréinál már érzelemgazdagabb ábrázolás tapasztalható A legnagyobb fokú hasonlóságra, az ábrázolt személy jellemének és egyéniségének kifejezésére törekedtek, a császárkorban a tekintély, a nagyság ábrázolása került előtérbe

Róma művészete ÓKORI KULTÚRÁK Augustus

Róma művészete ÓKORI KULTÚRÁK Marcus Aurelius

Róma művészete ÓKORI KULTÚRÁK Festészet: etruszk és görög hatásra alakult ki, csúcspontját az i.e. 1.sz. és i.sz. 1.sz. palotáinak és magánvilláinak falfest- ményei jelentik, a festmények jelentős része elpusztult, nagy jelentőségűek Herculaneum és Pompei palotáiban napvilágra került festmények

Róma művészete ÓKORI KULTÚRÁK A festmények fennmaradt példányain kifinomult díszítőfestészet, színpompás jelenetábrázolás, táj- és csendéletfestés, mitológiai jelenetek láthatók A teret is képesek voltak érzékeltetni, a távolabbi részleteket lazúrosabb szí- nekkel festették, megtalálható az axonometria kezdetleges alkalmazása is

Róma művészete ÓKORI KULTÚRÁK Pompeji falfestmény

Róma művészete ÓKORI KULTÚRÁK Festmény Herculaneumból

Róma művészete ÓKORI KULTÚRÁK A meghódított területeken, provinciákban, így Pannóniában is jelentős építkezéseket folytattak, jellegzetes római településeket hoztak létre Aquincum, Gorsium, Savaria, stb.

Róma művészete ÓKORI KULTÚRÁK Aquincum

Róma művészete ÓKORI KULTÚRÁK Gorsium

Róma művészete Róma – Augustus korában (i.e 27-i.sz. 14) ÓKORI KULTÚRÁK Róma – Augustus korában (i.e 27-i.sz. 14) - 423 szentély és templom, - 11 fórum, - 28 nyilvános könyvtár, - 3 színház, 2 cirkusz, 2 amfiteátrum, - 11 therma, 856 kisebb fürdő, - 1800 palota, 45 ezer bérház, - 2300 üzlet, 200 pékség, - 5 mesterséges tó