Magyar nyelvészek,nyelvművelők Készítette:Andrási Ernő

Szarvas Gábor

Szarvas Gábor Született: Adán 1832. márc.22. Meghalt: Budapesten 1895. okt.12.

Szarvas Gábor A szabadságharc idején nemzetőrnek jelentkezett, de fiatal kora miatt nem vették be. Ezután a bencés rendbe lépett, de 1852-ben érettségi után otthagyta a rendet és jogász lett, tanulmányait azonban betegsége miatt abba kellett hagynia.1858-ban tanár Egerben, 1860-ban Baján, 1861-től 1869-ig Pozsonyban, közben letette a tanári vizsgát. 1869-től 1881-ig Pesten gimn. tanár, 1879-től súlyos szembaj támadta meg. Már 1858-ban megjelentek tárcái a Hölgyfutárban, a Bajai Közlönyben és az Aldunai Lapokban közölt humoros írásokat Pap Rika álnéven.

Czuczor Gergely ÍTÉLŐSZÉK ELŐTT Hogy hazámat ne szeressem, A bitorlót meg ne vessem: Hatalom nem teheti! Hogy hazámat megtagadjam, Megvetés jelét hogy adjam: Azt se követelheti! Főbe lőhet, nyakaztathat, Bitófára fölakaszthat, Most erősebb, tegye meg! De az érzelem honában, Keblem titkos templomában: Én urat nem ismerek! (1849)

Czuczor Gergely Született: Andód 1800. szept.17. Meghalt: Pest 1866 szept.9.

Czuczor Gergely Bencés tanár, költő, nyelvész. Jedlik Ányos unokatestvére. 1818-20-ban Győrött volt rendi növendék, 1824-28-ban a gimnázium, 1828-29-ben a rendi növendékek tanára. Pesti és pannonhalmi működés után, 1838 tavaszán mint jó nevű költő és a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1836) tanított ismét Győrött 1845-ig. Első irodalmi ösztönzését Kisfaludy Károlytól kapta.

Zsirai Miklós Szeretem nyelvemet, ezt a minden előttem élt magyarnak lelkével átitatott drága örökséget, ezt a minden utánam élő magyarra átszármaztatandó szent muzsikát. ” – Zsirai Miklós

Zsirai Miklós Született: Mihályban 1892.okt.10. Meghalt: BudaPesten 1955. szept.9.

Zsirai Miklós A Magyar Tudományos Akadémia 1933-ban levelező, 1945-ben rendes tagjává választotta. 1935-től Nyelvtudományi Közlemények szerkesztője. 1937-ben jelent meg legjelentősebb műve a Finnugor rokonságunk, amely a korabeli finnugrisztika összefoglalása volt. 1944-1953 között a Magyar Nyelvtudományi Társaság elnöke volt.

Lőrincze Lajos Ismergetjük, tanuljuk egész életünkben anyanyelvünket is, ezt a sokszínű, sokarcú csodát. S minél jobban megismerjük, annál szebbnek, gazdagabbnak, csillogóbbnak látjuk.

Lőrincze Lajos Született: Szentgál 1915. nov.24. Meghalt: Budapest 1993. okt.11.

Lőrincze Lajos 1941-től a Magyarságtudományi Intézetben kapott tanársegédi állást. 1943-1945 között a Pápai Református Kollégiumban, 1946-1948-ig a Kelet-európai Tudományos Intézetben tanított. 1949-től az MTA Nyelvtudományi Intézet munkatársa lett, 1952-ben érte el a kandidátusi tudományos fokozatot, később c. egyetemi docensi címet kapott.