6. A posztsztálini korszak alapvető sajátosságai

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A nyugati civilizációban az elmúlt évezredben mindinkább teret hódítottak a gazdaság kapitalista formái A társadalmi rendszerek a történelemben többnyire.
Advertisements

Enyhülés és a hidegháború vége
Nemzetközi kapcsolatok története II. (1946 után)
Magyar politikai gondolkodás története es tanév, 1. félév.
A „Hidegháború” A megosztott világ
A NATO és a Varsói Szerződés
A megosztott világ Szovjetunió↔nyugati tőkések tömbje
Egyes emberi jogok Törökországban
Semmi nem állíthatja meg a forradalmat! a XXI. század Szocializmusa felé Úton.
Diktatórikus rendszerek, II.
Az Európai Unió és Magyarország
HIDEGHÁBORÚ-II..
A POLGÁRI DEMOKRÁCIA MODELLJEI, II.
Mihail Szergejevics Gorbacsov (1931-napjainkig)
ÖSSZEFOGLALÓ FELADATOK
A felvilágosult abszolutizmus
4. A náci hatalomátvétel és következményei Németországban
1)A SZÖVETSÉGI ÁLLAMBERENDEZÉS ORSZÁGUNKBAN V.rész A LEGÚJABB KORI HAZAI ALKOTMÁNYOSSÁG ÉS ÁLLAMISÁG TÖRTÉNETE.
A KÉPVISELETI DEMOKRÁCIÁK
MTA Regionális Kutatások Központja Településracionalizálás, falupolitika és falurombolás Romániában és Magyarországon az államszocializmus időszakában.
Földünk a második világháború után
A közép-kelet európai politikai átmenetek sajátos vonásai a 80-as évek második felében. A rendszerváltozások történelmi háttere,közös előzményei, nemzetközi.
Politológia előadás A Pártrendszerek. Politológia előadás A Pártrendszerek.
Enyhülés és szembenállás (1953–1985)
Politikai rendszerek típusai II. Állam és kormányformák
A hidegháború
Kína és Korea.
alkotmány – állam- és kormányformák
Összehasonlító gazdaságtan
 NY-i segély megsz ű nik Kell a jóvátétel: gyors helyreállítás, fegyverkezés Elnyomást er ő síti, tisztogatások  Sztálinista külpolitika Ostromlott.
A détente időszaka.
Az együttm ű ködést ő l a két Németországig.  „hidegháború” (Walter Lippmann)  febr.9. Sztálin beszéde Az imperializmus ellen küzdeni kell IMF,
FORRADALMAK MAGYARORSZÁGON 1918–1919
Kádár-korszak ( ) „a legvidámabb barakk” „gulyáskommunizmus”
Nyers Rezső, az „új mechanizmus” egyik legjelentősebb ösztönzője
Ellenforradalom és konszolidáció
A Szovjetunió története
Mi történik az euróval? Dr. Mellár Tamás, egyetemi tanár.
A II. vh hatásai Háborús veszteségek Erőviszonyok alakulása
Piacliberalizáció Magyarországon
Téma- és kutatásbeszámoló Máté Zsolt. Önéletrajz harmadéves történelem-informatika-orosz BA Született és tanult Pécsett Témavezető: Prof. Dr. Fischer.
A szocialista kori gazdasági szervek típusai és jellemzői 15. foglalkozás április 29.
A SZTÁLINI DIKTATÚRA.
Az iparpolitika fejlődési pályái a volt szocialista országokban Lux Gábor PhD hallgató PTE KTK Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola.
Jegyzet Összeállította: Nikli Károly 2013
Nemzetközi kapcsolatok története
A VILÁG A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN
Az EU katonai szervezetei (EUMC, EUMS, Rapid Reaction Forse) Persa Virág Földrajz BSc
A jugoszláv szocializmus sajátosságai
Románia és az EU-s csatlakozás. Problémafelvetés Visszatekintés Rendszerváltás utáni gazdaságpolitika A csatlakozás folyamata A csatlakozás után.
Út a szabadsághoz 1. Téma plakát feladatai. A totaliarianizmus A totalitarizmus csak a XX. században (az olasz fasizmus idején) jelent meg – először a.
A szuperhatalmak a hidegháború idején
A kommunista diktatúrák
Kiútkeresés a válságból között
Európai és regionális integrációs folyamatok magyar szemszögből
Közép-Európa társadalom-földrajzi vonásai
ENYHÜLÉS ÉS SZEMBENÁLLÁS
A kommunizmus bukása.
Európán kívüli világ.
A HIDEGHÁBORÚ VÉGE.
Magyarország szovjetizálása
AZ „ÚJ SZAKASZ” ÉS KUDARCA
ÚJRAKEZDÉS A HÁBORÚ UTÁN
Bevezetés a jog- és államtudományokba
A szabadság hősei Magyarország története a forradalom idején
AZ ANTIFASISZTA KOALÍCIÓ GYŐZELME
Lisszaboni Szerződés tükrében
A regionális gazdasági integrációk
Út a háború felé. A fasizmus térhódítása 1930-as években a fasiszta országok térhódítása jellemző. Japán elfoglalja Kínát, Mandzsúriát. Olaszország Abesszíniát.
Előadás másolata:

6. A posztsztálini korszak alapvető sajátosságai A kelet-közép-európai kommunista rendszerek összehasonlító politika­története

Kelet–Nyugati kapcsolatok Sztálin halála után: békés egymás mellett élés, enyhülés Kulcskérdés: a megosztott Németország sorsa 1954. okt. az NSZK-t meghívják a NATO-ba és újra felfegyverzik (1955. máj.) Hruscsov terve az egységes, de semleges Németországra kudarcba fullad 1955. május 14–15: Varsói Szerződés és osztrák államszerződés (Ausztria semleges és egységes állam lesz, a megszálló erők kivonulnak) 1958, 1961: újabb berlini válságok (1961-ben felépült a hírhedt fal) Hallstein-doktrína: az NSZK nem ismeri el az NDK-t (elismerő országokat) 1969-től W. Brandt új keleti politikája szakít ezzel (szerződések a Szovjet-unióval, Lengyelországgal, NDK-val, az 1945 utáni határok elismerése) 1963: atomcsend, 1968: atomsorompó, 1972: SALT-I. egyezmény 1975: Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (Helsinki) Albániát kivéve minden európai ország (+ USA, Kanada, Szovjetunió) lényegében egy kései békekonferenciának tekinthető! biztonsági kérdések: az erőszak elvetése, a határok sérthetetlensége, más államok belügyeibe nem lehet beavatkozni gazdasági kérdések: a nyugati technika átadása a szovjet blokknak – vagy embargók és korlátozások fenntartása? A blokkok közti kapcsolat élénkült együttműködés: emberi jogok biztosítása, külfölre utazás könnyítése, külföldi könyvek, újságok terjesztésének elősegítése Hatása: a vasfüggöny fellazul, ellenzéki mozgalmak alakulnak Közép-Eu.-ban

Új hatalmi rend a Szovjetunióban Kollektív vezetés: Hruscsov, Malenkov, Berija, Molotov (stb.) az Elnökség (PB) minden tagja ügyel, hogy senkiből ne lehessen újra Sztálin a feltételezett diktátor Berija volt, akit koholt kémvádak miatt kivégeztek szakítás a személyi kultusszal; az új vezetők nem „hősök”, hanem „szakértők” „Szocialista törvényesség” átértelmezése politikai foglyok, Gulágon raboskodók lassú, fokozatos szabadon bocsátása az állambiztonság Minisztertanács alá rendelése (KGB létrehozása), párthatározat született az MGB által elkövetett törvénysértésekről „forradalmi” tevékenység helyett a törvények betartását várják a bürokr.-tól (az önkény csökkent, de jogorvoslási eljárások nélkül jogállam nem alakult ki) a terror enyhülése után már semmi nem fenyegeti a kádereket, akik politikai hatalmukat gazdasági előnyökre váltják (az „új osztály” létrejötte) 1956. febr. (XX. kongresszus) Hruscsov „titkos” beszéde Sztálin bűneiről Ideológiai változások a szocializmust továbbra is a létező legjobb rendszernek tekintik cél a kommunizmus, de már jóval kevésbé messianisztikus módon; világmeg-váltás helyett a pragmatikus gyarapodás válik központivá visszatérés az „eredeti leninizmushoz”, szakítás az osztályharc állandó éleződésének elméletével szakítanak a teljes egyenlősdivel és az emberek teljes átnevelésével

Szovjet geopolitikai stratégia Világpolitikai célkitűzések a kommunizmus továbbra is katonai (nem fejlesztési) diktatúra a szocialista világrendszer megteremtésének tervéről nem mond le, de a centrum forradalmasítását már nem tervezi fokozatosan belátja, hogy további európai előrenyomulás nem lehetséges, de továbbra is óriási katonai erőt tart fenn Kelet- és Közép-Európában Hruscsov néha Sztálinnál is agresszívabban támad (Berlin 1961; Kuba 1962) az „atompatt” miatt végül elfogadja a békés egymás mellett élést Brezsnyev még óvatosabb: elfogadja a stratégiai fegyverzetkorlátozást és a harc fő frontját a fejlődő országokba helyezi át, fokozatos előretörést remél Brezsnyev-doktrína (1968): ha egy országban veszélybe kerül a szocializmus, az összes kommunista ország köteles „segíteni” Európán kívül (katonailag jelentéktelen perifériákon) sikeres expanzió Mindez jelentős katonai és egyéb anyagi kiadásokkal járt: a GNP 18–20%-át emészti fel (az USA esetében ez 5,5–7%) ideológiai okokból (ahol már győzőtt a szocializmus…) minden megszerzett területhez ragaszkodtak (dollármilliárdok Kubába, Vietnamba stb.) gazdasági kannibalizmus: erőforrások pazarlása rövid távú célok érdekében (a 60-as években ezt felismerik, de nem képesek radikális változtatásra)

Tömbön belüli kapcsolatok Politikai szinten a csatlósok némi önállóságra tesznek szert a szovjet tanácsadókat visszavonják, megszűnik a kézi vezérlés de a csúcsvezetők kinevezésébe továbbra is beleszól Moszkva (ld. Kádár –1956, Gustáv Husák – 1969, Edward Gierek – 1970, Erich Honecker – 1971) a szocialista keretek közötti „ külön/nemzeti utak” lehetségesek nyíltan újjáéled a nacionalizmus (helyenként szovjetellenes élt is kap) Katonai téren színlelt egyenlőséget teremt a Varsói Szerződés 1955. máj. 14.: 20 évre szóló katonai segítségnyújtási szerződés (1975-ben újabb 10 évre, 1985-ben 20 évre meghosszabbították) a NATO-hoz hasonlóan politikai (Politikai Tanácskozó Testület; kormányfők) és katonai szervezetre oszlik (az Egyesített Fegyveres Erők Parancsnoksága élén végig szovjet tábornokok) 1969-ben további speciális szerveket hoztak létre katonai stratégiája megegyezik a Szovjetunióéval fontos szerepet töltött be a csehszlovák reformok fegyveres leverésében (1968) Gazdasági téren a SzU kezdi támogatni anyagilag a csatlós államokat egyedülálló, hogy a politikai központ adja a nyersanyagokat…! KGST újjáalakítása (Szófia, 1959) után kooperáció indul (közös energiarend-szer, árarányok, bank létrejötte, termék-specializáció. 1971-től komplex integrációs program, de a SzU hegemóniája, a szabad árképzés és a valódi közös szervek hiánya, a nem konvertibilis valuták okán sosem lett valódi integráció

A hruscsovi évtized Hatalmi harcok a „reformerek” és a „keményvonalasok” között Hruscsov középen egyensúlyoz, 1953 őszén lett hivatalosan első titkár emiatt szélsőséges bakugrások a szovjet politikai irányvonalban: desztálinizálás és resztálinizálás, enyhülés és feszültség állandó váltakozása („kótyagosság”) Molotov puccskísérlete után (1957) Hruscsov megszilárdítja uralmát. A leváltott vezetőket most először NEM tartóztatták le! a desztálinizálás csúcspontjai a XX. és XXII. kongresszusok (1956, 1961. okt.) Nagyívű tervek, ígéretek, programok meghirdetése űrprogram sikerei miatt külpolitikai magabiztosság (megelőzni az USÁ-t) szűzföldprogram, hús- és kukorica-program (Hruscsov a „kukoricás ember”), életszínvonal emelésének ígérete; a régi módszerek miatt sorra kudarcot vallott. Hruscsov azonnali sikereket akart; új, de kapkodó reformokat kezdett XXII. kongr.: véget ért a szocializmus építése, a proletárdiktatúra; létrejött az össznépi állam és megindul a kommunizmus felépítése (20 év alatt) gazdasági és politikai reformtervek, decentralizálás – az apparátus ellenáll Társadalmi változások a párt önbírálata után tömegesen kérték sérelmeik rendezését az emberek lázongások a Gulágon és más társadalmi csoportok között, ami ellen gyakran erőszakkal léptek fel (1962: novocserkasszki sortűz) polgárjogi mozgalom is született, ami az alk.-ban biztosított jogokat követeli 1964-ben a párt belső reformjával elégedetlen káderek megbuktatják

Elmozdulás a klasszikus rendszertől A klasszikus sztálini rendszer fő ereje a koherencia volt de a gyengéje is: ha elszakad egy szál, az egész szétbomolhat A változások indítékai gazdasági nehézségek: erőltetett növekedés, aránytalan fejlesztés nem tartható a lakosság elégedetlensége növekedik (életszínvonal; szabadsághiány; önkény) a hatalom elbizonytalanodik (a represszió fenyegeti; a kap. nem került válságba) más kommunista országokban megindult változások követése A változás mélysége és radikalizmusa annál átfogóbb a változás, minél közelebb van a „kauzális lánc” elejéhez nem tekinthető reformnak, ami a 4. vagy 5. blokkot módosítja de a 2–3. blokkban is legalább közepesen radikálisnak kell lennie nem reform az 1. blokk teljes megváltozása sem (az már forradalom) a klasszikus rendszer nem egyenes úton alakult át, reformok és ellenreformok folyamatosan váltakoznak az egyes országokban A fellazult rendszerben több az ellentmondás, mint a klasszikusban az egyszer már fellazult rendszer ugyanakkor nem szilárdulhat vissza teljesen!

Politikai liberalizálás és korlátai 1. A hatalom monopóliuma most is a párt dönt a személyi kérdésekről (néhol látszatra több jelöltes vál.-ok) fennmarad a rendeleti kormányzás, a párt(állami) irányítás; előfordul tv.sértés a fegyveres erők monopóliuma is a párté; ellenzék ellen bármikor bevethető A represszió enyhülése az elnyomás csökken, szélsőséges elemeit a rsz. is elítéli, tér nyílik a kritikára formális vagy informális módon, de a cenzúra fennmarad Az ideológia állandó elemei (e témák tabunak számítanak!) a párt a vezető erő, a demokratikus centralizmusra épül, monopolisztikus; a munkásosztály hatalmát képviseli a parasztsággal szövetségben Marx és Lenin tanításai helyesek, a hibák oka, hogy Sztálin ettől eltért a köztulajdon, a tervgazdálkodás magasabb rendű a magántulajdonnál a Szovjetunióhoz való hűség, a vele való szövetség feltétlenül szükséges Az ideológia változó elemei enyhül a piac, a magánszféra megítélése (e folyamatok részbeni engedélyezése) megrendül a szocializmus felsőbbrendűségének tudata heroikus elemek helyett pragmatizmus, sőt hedonisztikus elemek átfogó szociális ígéretek, a kommunista kánaán ígéretének visszavonása

Politikai liberalizálás és korlátai 2. A pluralizmus csírái megnő az ágazati lobbik (ipar, mezőgazdaság stb.) szerepe területi, nemzeti, kisebbségi érdekcsoportok (soknemzetiségű országban fontos) egyházak megélénkülő tevékenysége, sokszor földalatti közösségek révén is szakszervezetek és más érdekképviseleti szervek érdemibb tevékenysége frakciók létrejötte a párton belül független politikai mozgalmak jelentkezése. Bizonyos fokig tolerálják az eltérő nézeteket, de ezen illegális/féllegális szervekben részt venni mégis kockázatos. Politikai perek ekkor is előfordulnak, de ritkábbak, a kínzás megszűnik stb. Nyitás a kapitalista világ felé lehetségessé válik a külföldi utazás, levelezés, tanulás tömegesen hallgatják a nyugati rádióadókat, nézik a tv-ket (ezt időnként tiltják) a nyugati fogyasztói szokások, kultúra, életszínvonal megismerése állami szinten is bővülő kereskedelmi, kulturális, diplomáciai kapcsolatok A politikai reform korlátai országonként hatalmas eltérések a fenti folyamat mélységében egyes országokban a reformok hosszabb időn át egyensúlyt teremtettek másutt csak 1–2 évre terjedtek ki és erőszak törte le őket a Balkánon volt néhány teljesen liberalizálás-/reformmentes ország is

A kommunista alkotmányok új generációja A népi demokráciát felváltotta a szocializmus –» új alkotmányok születtek Cs. 1960; Ju. 1963, 1974.; Ro. 1965.; NDK 1968.; Bg. 1971.; Mo. 1972.; Alb. és Lo. 1976; (a magyar és lengyel csak módosítás!) (végül SzU 1977.) Felépült a szocializmus, megszilárdultak az új tulajdonviszonyok, kialakult az új osztályszerkezet és államszervezet Szocialista államok lettek; szerepelt a kommunizmusba való átmenet terve több ország (Cs., Ju. Ro., Alb.) hivatalos nevébe is felvette a szocialista jelzőt Mindegyik tartalmazta az állam osztálytartalmát (munkásosztály vezetése) de csak Alb. és Jug. utal a proletárdiktatúrára! Többnyire utalnak a SzU-val való viszonyra (kivéve Ro., Ju., Alb.), a szocialista világrendszerhez tartozásra, internacionalizmusra Határozottan utalnak a párt vezető szerepére (többpártrendszer esetén is) (Cs. és NDK: 4–4, Lo.: 2 párt volt a KP mellett, ezek társutas/blokkpártok, egy szűkebb réteg érdekeit képviselik; Bg.-ban is működött egy agrárpárt) Az alkotmányok elismerték a társadalmi szervezeteket is legfontosabb a népfront (jelöltállítás monopóliuma, választások lebonyolítása) szakszervezetek érdekvédelmi szerepét a cs., ro. és NDK alkotmány tartalmazta, de a román a „transzmissziós szíj” jellegre is utalt

Államszervezeti változások Lo. (1957) NDK (1965), Mo. (1967) és Ro. (1975) bevezeti a többes jelölés lehetőségét, de csak a hivatalos programmal lehet jelölt valaki Ju. (1974) közvetett választási rendszert vezet be Kötött mandátum: beszámolási kötelesség, visszahívás lehetősége A törvényhozások szerepe a 60-as években felértékelődött de csak a politikailag semleges témákban és a bizottsági munka terén… az elvileg korlátlan hatalmú parlamentek továbbra is ritkán üléseztek A prezídiumok szerepe továbbra is nagy, de szervezetük átalakult: 1960-tól NDK-ban is Államtanács (1974-től parl.-helyettesítő jogkör nélkül) a testület neve szintén Államtanács lett Ro. (1961) és Bg. (1971) esetében köztársasági elnök folyamatosan csak Cs-ban (+ parl.-helyettesítő prezídium is) 1953-tól Jug.-ban is elnök (de 1971-től mellette nem parl.-helyettesítő elnökség) 1974-ben a román Államtanács mellett köztársasági elnök az Államtanács-típusú szervek kormányzati és védelmi–biztonságpolitikai feladatokat is elláthattak, s több helyen alkotmányvédelmi/-értelmező szerep is (Alkotmánybíróság: Ju. 1963; Cs. 1969; Lo. 1982; Mo. Alk.jogi Tanács 1984) Föderatív állammá vált Cs. (1968–69): cseh és szlovák állami szervek Ju. pedig szinte konföderációvá alakult (1974)