Arany János: A walesi bárdok
Arany János 1817-1882
Segédtanító, másodjegyző, színész Művei: Az elveszett alkotmány (vígeposz, szatíra) Toldi, Toldi estéje, Toldi szerelme Csaba-trilógia Nagyidai cigányok Balladák: A walesi bárdok Ágnes asszony Őszikék (nem akarja kiadni)
Kortársai: Petőfi, Jókai, Erdélyi János, Kriza János, Ferenc József, Sissy, Benedek Elek, Kossuth, Széchenyi Keletkezése: dicsőítő vers a gyűlölt Ferenc Józsefnek 1857-63 – Ó-angol ballada (Koszorú)
Témája: 1277-ben I. Edward elfoglalta Wales-t és a monda szerint 500 walesi énekest végeztetett ki
Szereplők: Edward, a vendéglátó urak, a három bárd, a szolgák Londonban Tagolása: I. (1-6. vsz.) A Walesbe tartó király II. (7-25. vsz.) A lakoma Edward kihívó szavai /sérteget, provokál/ a bárdok bírálják Edwardot fokozódik a feszültség
Tetőpont: „Emléke sír a lanton még…” (emlékezés Petőfire) „Átok fejedre minden dal melyet zeng velszi bárd.” A feszültség oldása: „Montgomeryben így esett a híres lakoma.” III. (26-31. vsz.) a lakoma utáni események Edward megbűnhődik - megőrül
Költői eszközök: bárd – zene – zeneiség Alliteráció (betűrím):„Harsogjon harsona” (zenei hatás) Belső rím: bor - forr Inverzió: a megszokott szórend változtatása Verselése: időmértékes Kérdések, felkiáltások: „Ti urak! „Hol van, ki zengje…” Fokozás: léptet – vágtat (feszültség fok.) Ellentétes hangulatú szavak: lágy-panasz boldog-hallgat
Ismétlések: velsz ebek, hitvány ebek ötszáz (nyomatékosítás) síp, dob, zene (feszültség Tömörítés: „fegyver csörög, haló hörög” (a vesztes csata képe)
Balladai sajátosságok: párbeszéd tragikusság sűrített cselekmény ismétlések érzelmek, lélekábrázolás