Alapszövetek: hám és izomszövet Lukáts Ákos MD, Ph.D. 2008. 02. 04. (lukats@ana2.sote.hu)

Mi a szövet ? Egy speciális feladat ellátására társult sejtek összessége. azonos, hasonló típusú sejtek extracelluláris mátrix sejt-sejt and sejt-EC matrix adhéziós molekulák azonos vagy hasonló funkció – négy alaptípus

Alapszövetek Hámszövet – fedő, mirigy, érzékhám 2) Kötő és támasztószövetek – kötőszövet, porc, csont, zsírszövet, vér, nyirokszövet 3) Izomszövet – simaizom, vázizom, szívizom 4) Idegszövet

Hámszövet felszíneket borít sejtjei szorosan egymáshoz kapcsolódnak kevés extracelluláris matrix – sejt adhéziós molekulák -bazális membrán feladatai: elkülönítés vagy transzport kétirányú anyagtranszport: kiválasztás és felszívódás érzékelő funkció (érzékhám)

Elkülönítő szerep szoros, specifikus kapcsolatok (pl.: endothelium!) - zonula adherens - desmosoma, hemidesmosoma - tight junction (diffúziós gát!) - gap junction (nexus) polarizált sejtek, az apikális ill. basolateralis felszínek eltérő tulajdonságúak ill. funkciójúak bazális membrán is gátolja a szabad anyagtransztportot (filtráció a vesében!)

Sejtkapcsoló struktúrák

Anyagtranszport minél vékonyabb a hám annál kevésbé véd, a passzív transzport jelentősebb többrétegű hámok védőszerepe fizikai és kémiai hatások ellen passzív transzport: diffúzió (gázok, víz, néhány ion), filtráció, transzcelluláris diffúzió aktív transzport: carrier mediált, pinocytosis, phagocytosis „kapcsolt” másodlagos aktív transzport

Fedőhám egyrétegű - lap - köb - henger - többmagsoros, csillós többrétegű - lap - elszarusodó - el nem szarusodó - köb, hengerr - ? Urothelium (átmeneti hám)

Egyrétegű laphám endothelium ez erekben vese (bizonyos csatornái) savós hártyák a testüregekben tüdő Carola: Human Anatomy & Physiology anyagtranszport!, diffúzióval vagy filtrációval (bazális membrán szerepe!) gyenge mechanikai védelem, kémiailag indifferens felszín nem feltétlenül jelent tökéletesen egybefüggő felszínt

Erek - endothel

Egyrétegű köbhám csövek a vesében mirigyek Carola: Human Anatomy & Physiology elsősorban anyagtranszport, aktív gyenge kémiai és mechanikai védelem

Egyrétegű hengerhám emésztőrendszer kefeszegély vagy csilló Carola: Human Anatomy & Physiology kefeszegély vagy csilló transzport és felszívódás gyenge kémiai és mechanikai védelem

kehelysejt kefeszegély (mikrovillusok)

nyák (mucus) mozgatása Carola: Human Anatomy & Physiology légutak védekező szerep nyák (mucus) mozgatása porszűrés

Többrétegű laphám el nem szarusodó nyelőcső (esophagus) Carola: Human Anatomy & Physiology el nem szarusodó nyelőcső (esophagus) hüvely (vagina) elszarusodó - bőr minimális transzport, határoló szerep nagy ellenálló képesség kémiai és mechanikai behatásokkal szemben alsó sejtek osztódnak, felső sejtek elhalnak, leválnak

Többrétegű el nem szarusodó laphám: szájüreg, garat, esophagus, vagina Stratum planocellulare Stratum polygonale (str. spinosum) Stratum basale Többrétegű el nem szarusodó laphám: szájüreg, garat, esophagus, vagina

Stratum corneum bőr, többrétegű elszarusodó laphám vastag szaruréteg biztosít védelmet függelékek (hajszál, mirigy, köröm)

Átmeneti hám (urothelium) Carola: Human Anatomy & Physiology Húgyutak hámja (hólyag, húgyvezeték-uréter, húgycső-uretra) többmagsoros?

Mirigyhám 1. A sejtek szekrécióra specializálódtak Sokféle osztályozásuk lehetséges Exokrin és endokrin Carola: Human Anatomy & Physiology

Mirigyhám 2. 2) alak szerint – tubuláris, alveoláris, kevert Carola: Human Anatomy & Physiology 2) alak szerint – tubuláris, alveoláris, kevert 3) a szekrétum kémiai összetétele szerint - mucinózus (nyákos) - szerózus (savós)

Gianuzzi félhold Mucinózus végkamra Szerózus végkamra

Mirigyhám 3. 4) A kiürítés módja szerint - merokrin (exocytosis – a legtöbb mirigy) - apokrin (a sejt apikális része kis citoplazma szegéllyel leválik – illatmirigy, emlő - lipid ) - holokrin (az egész sejt váladékká alakul – faggyúmirigy

Izomszövet simaizom vázizom(harántcsíkolt) szívizom(harántcsíkolt) A. Faller et al. simaizom vázizom(harántcsíkolt) szívizom(harántcsíkolt) Kis mértékben minden sejt képes összehúzódni! Összehúzódásra specializálódott sejtek az izomsejtek. (myoepithel sejtek)

Harántcsíkolt izom: a.) vázizom b.) zsigeri h. csíkolt izom A szívizom szintén mutat csíkolatot! Egysége: izom rost: sokmagvú óriássejt (syncitium: embrionális myoblastok fúziójából ) Hossza: általában az adott izom hosszával azonos, > 30cm Átmérő: 10-100 µm

Sokmagvú óriás sejt – izom rost Kötőszövet borítja – endomysium Bazális membrán veszi körül. Sejthártya: Sarcolemma Endoplasmás reticulum: Sarcoplasmás reticulum Myofibrillum, ism. egység: sarcomere A. Faller et al.

Hosszmetszet Hosszú sejtek, jellegzetes csíkolattal, sejtmagok a széli részen a sarcolemma alatt. méret!!!

Keresztmetszet Szatellita sejtek, bazális membrán alatt, regeneráció.

Elektronmikroszkópia A myofibrillum csikoltságát a myofilamentumok (aktin, miozin) szabályosan ismétlődő elrendezése okozza Működési egység: sarcomere

Sarcomere elernyedt összehúzódott Kétféle filamentum: actin (vékony filamentum) és myosin (vastag filamentum)

Kontrakció mechanizmusa Az összehúzódáshoz idegi impulzus kell! Feltételek: Akciós potenciál Ca++ nagy koncentrációban Energia: ATP (rigor mortem) troponin 3 alegység: I: gátló T: tropomyosin kötő hely C: Ca++ kötő hely Alaphelyzetben Ca++ conc. alacsony, troponin és tropomiozin gátolja az actin – miozin kötődést. Ha elég nagy a Ca++ cc. a troponin változása feloldja a gátat és a miozin kötődik az aktinhoz és mozgatja azt.

Azonosságok, különbözőségek simaizom szívizom

Simaizom Orsó alakú sejt, nagy, centrális mag Gyakran rétegeket alkot, néha spontán összehúzódik (nem csak idegi impulzusra!) Szimpatikus és paraszimpatikus beidegzése van (főleg módosítják a működést) Lassú Folyamatos összehúzódások, minimális energia befektetéssel. Erek falában, zsigerekben

Szívizom Elágazódó („rövidnadrág alakú”) sejtek, egy, centrális maggal Hálózatot alkotnak, képes spontán kontrakcióra –munka ill. pacemaker sejtek ( a beidegzés csak módosítja az összehúzódások gyakoriságát és hosszát!) Szimpatikus és paraszimpatikus beidegzés „Élethossziglan” működik, nagy energia igény – vérellátás, infarktus

Irodalom Röhlich Pál: Szövettan. Budapest, 1999 A szövettani képek a Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet gyűjteményéből származnak. Carola R, Harley JP, Noback CR: Human Anatomy & Physiology, McGraw-Hill Inc., USA, 1990