1956-osok életút jellegzetességei a Kádár- korszakban Szerző: Makai Vivien Konzulens: Dr. Valuch Tibor Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológia és Szociálpolitikai Tanszék Április 15.
Történelmi emlékezet Megéléstörténet vizsgálata Politikai szocializáció
A forradalomban résztvevők életét megpróbálták ellehetetleníteni, és a boldogulásukat minden eszközzel megakadályozni, függetlenül attól, hogy milyen társadalmi csoportból származtak. A forradalomban résztvevők életét megpróbálták ellehetetleníteni, és a boldogulásukat minden eszközzel megakadályozni, függetlenül attól, hogy milyen társadalmi csoportból származtak.
8 életút-interjú elemzése és feldolgozása (2 értelmiségi, 2 kisiparos, 2 munkás, 2 földműves) (2 értelmiségi, 2 kisiparos, 2 munkás, 2 földműves) Szakirodalom tanulmányozása További tájékozódás
Az interjúalanyok adatai a forradalom előtt: Lakhely Családi körülmények Iskolai végzettség Politikai beállítódás Kor Családi állapot
Az interjúalanyok adatai a forradalom közben, és után: Aktivitás Börtönbüntetés További büntetéstípusok Stigma?
E. Goffmann, és a stigmatípusok A forradalmi múlt, mint szégyenbélyeg „…Hát aztán utána valahogy az az időszak volt ez, amikor, hát az ember talán még a családon belül is félt egymástól.” (Birinyi László) (Birinyi László)
Különböző életút-azonos érzések „Minden rosszban van valami jó…”
Kutatás folytatása: Nagyobb minta Több megválaszolandó kérdés
„ Én meg nem bántam, amit tettem. Úgy érzem, én jól tettem. Én senkinek az életére, vagy még egy pofonnal sem törtem rá. Az igazságtalanságot, a gazemberséget nem szerettem, nem szeretem, és én az ellen küzdöttem, küzdök most is. Meg nem alkudok, én nem tudok kétszínű lenni. Én, a jó isten eddig megsegített, hogy felemelt fejjel, egyenes gerinccel jártam, ezután is így szeretnék járni.” (Csóra József)