integratív szakpolitika ’90-es évek: átértékelt szerep miért szükséges a környezetvédelmi politika integrációja? a gazdasági növekedés önmagában nem lehet cél megoldás a fenntartható fejlődés koncepciója hogyan ültethető át a fenntartható fejlődés a gyakorlatba? milyen eszköz szükséges ehhez?
Az Amszterdami szerződés 6. cikke : „A környezetvédelmi követelményeket – különösen a fenntartható fejlődés előmozdítására tekintettel – be kell illeszteni a 3. cikkben említett közösségi politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába ”
1998: a Tanács nyilatkozata Cardiffban: „ A Cardiffi folyamat a legfőbb eszköz, amelyet a Szerződés 6. cikkének végrehajtására alkalmaznak.” 2001-ben az EU Fenntartható Fejlődési Stratégia elfogadása
az Európai Unió energia- agrárpolitikájának bemutatása a környezetvédelmi szempontok ágazati integrációján keresztül
Energiapolitika: az energiaigény rohamos növekedése miatt az energiaszektor a szén-dioxid és egyéb üveg- házhatású gázok legnagyobb kibocsátója az egységes energiapolitika hiánya a klímavédelmi politika hatékonyságát csökkenti pozitív irányú fejlődés: az elmúlt évtized környezetvédelmi politika eredményei az energiapolitikánál a leglátványosabb
Forrás: KHEM
Környezeti szempontból negatív hatású tényezők: környezetileg káros támogatások felszámolásának hiánya fosszilis iparág burkolt támogatása jelentős megújuló energiaforrások uniós költségvetési forrásokból való részesedése nem elegendő transzparencia hiánya, adminisztratív akadályok a megújuló energiaforrások támogatásánál
Közös Agrárpolitika: a mezőgazdasági ágazat szennyező tevékenységén keresztül járul hozzá a saját működéséhez szükséges ökológiai feltételek rombolásához ellentmondás a mezőgazdaság az Unió területén mért üvegházhatású gázkibocsátás 9,3 százalékáért felelős forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség (2010)
Forrás: Buckwell Report, 1998 KAPKözös Agrár és Vidékfejlesztési Politika