Szociálpolitika a XX. század első felében Lovász Judit április 15.

Gondolatmenet Magyar egészségügy a századfordulón Stefánia Szövetség Egri Norma Országos Közegészségügyi Intézet Országos Nép- és Családvédelmi Alap 1940-es évek változásai

Magyar egészségügy a századfordulón Elkülönülő egészségügyi és szociális kérdés Nyomor, szegénység Higiénikus viszonyok hiánya, fertőző betegségek Magas csecsemőhalálozási arány Legfőbb rászorulók: (főként elhagyott) gyermekek és (egyedülálló) anyák

Gondolatmenet Magyar egészségügy a századfordulón Stefánia Szövetség Egri Norma Országos Közegészségügyi Intézet Országos Nép- és Családvédelmi Alap 1940-es évek változásai

Stefánia Szövetség Apponyi Albert, 1915 Cél: egész országra kiterjedő anya- és csecsemővédelmi rendszer Otthonszüléshez szükséges higiéniás feltételek biztosítása Anya- és szülőotthonok Bölcsődék, napközi otthonok Gyermekkórházak

Stefániás nővérkék Védőnők  védett nők Családlátogatás, tanácsadás  Táplálkozás  Öltözködés  Higiénia Harc az illegális magzatelhajtások ellen

Gondolatmenet Magyar egészségügy a századfordulón Stefánia Szövetség Egri Norma Országos Közegészségügyi Intézet Országos Nép- és Családvédelmi Alap 1940-es évek változásai

Egri Norma I. Oslay Oswald, egri ferences házfőnök, 1927 „Be kell vallanom, hogy az Egri Normát a modern szociális jótékonysággal szemben érzett és most már nyíltan bevallott elégedetlenségem szülte.” Három alappillére:  Állam: adminisztráció  Egyház  Társadalom

Egri Norma II. Egyház szerepe:  Szegénygondozó Nővérek szerzetesrend Családos nőnek nem lenne ideje a rászorultakra Erkölcsi tisztaság megőrzése Társadalom szerepe: világi, társadalmilag elismert nők segítsége  Jótékonysági bálok szervezése, „házalás”  Adomány- és pénzgyűjtés, illetve kezelés

Gondolatmenet Magyar egészségügy a századfordulón Stefánia Szövetség Egri Norma Országos Közegészségügyi Intézet Országos Nép- és Családvédelmi Alap 1940-es évek változásai

Országos Közegészségügyi Intézet 1927-től, igazgató: Johan Béla Rockefeller Alapítvány támogatásával Cél: járványok nyomon követése, védekezés Mintajárások megszervezése 1933-tól: zöldkeresztes egészségvédelem kialakítása  Tuberkulózis, alkoholizmus elleni küzdelem, ideg- és nemibeteg-gondozás, házassági, foglalkoztatási tanácsadás

OKI- zöldkeresztes védőnők Állami Ápolónő- és Védőnőképző Intézet

Gondolatmenet Magyar egészségügy a századfordulón Stefánia Szövetség Egri Norma Országos Közegészségügyi Intézet Országos Nép- és Családvédelmi Alap 1940-es évek változásai

Országos Nép- és Családvédelmi Alap 1940-től, Esztergár Lajos koncepciója alapján Ok: rossz lakáshelyzet Materiális segítség, kölcsön Cél: a család talpra álljon, adófizetővé váljon  ne legyen szükség rendszeres segélyekre A II. Világháború után megszűnt

ONCsA tevékenységei 1 milliárd pengő  12 ezer darab, főként egyszobás lakás Elbírálás: védőnők által készített környezettanulmányok alapján Higiénia tanácsadás (és ellenőrzés) Főzőtanfolyamok „Jószomszédi” viszony kialakítása Magánélet szabályozása

Gondolatmenet Magyar egészségügy a századfordulón Stefánia Szövetség Egri Norma Országos Közegészségügyi Intézet Országos Nép- és Családvédelmi Alap 1940-es évek változásai

1940-es évek Illetékességi vita a Stefánia Szövetség és az OKI között A Zöld Kereszt győzelmével 1941-től egységes magyar egészségvédelem alakult ki  Állami hatáskör, egészségvédelmi szakmunka  1950-től a Népjóléti, majd Egészségügyi Minisztérium szabályozása alá kerültek a védőnők A Stefánia újraszerveződött: Országos Egészségvédelmi Szövetség  Feladata: szociális háttértevékenység

Köszönöm a figyelmet!