A világ megmentése túl drága? Kína stratégiája a globális környezetvédelmi együttműködésben Kaderják Anita – Polyák Pálma Országos Tudományos Diákköri Konferencia 2011. 04. 15

Külpolitikai nézőpont Lehetséges megoldások A gondolatmenet H1 a hatékony globális klímaügyi program nem az együttműködés lehetetlensége, hanem a megegyezés mögötti megfelelő motivációs rendszer hiánya miatt nem jött létre Külpolitikai nézőpont Gazdasági nézőpont Konklúzió Lehetséges megoldások

1. Külpolitikai nézőpont Anarchia, önérdekkövetés, rövid táv, erőviszonyok, abszolút/relatív haszon Kikényszeríthetőség, a globális közjó nem direkt gazdasági ösztönző, unilaterális stratégia Szuverenitás megvédése, technológiai segítség behívása fejlett országokból, fejlődéshez való jog Neorealizmus Akadályok – A kínai példa Az érvrendszer Konklúzió: a globális klímaegyezmények külpolitikai érdekekbe ütköznek, tehát a kooperáció nem valószínű

1.2 Klímapolitika Kínában Külpolitikai nézőpont Gazdasági nézőpont Várható kimenetelek Formális nemzetközi egyezmények  Külügyminisztériumi hatáskör Technológiatranszfer, gazdasági megállapodások  Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság hatásköre Ideológiai/nemzetközi jogi alapú stratégia Ø Racionális, ösztönzőkre alapuló érvelés

2.1 Vizsgálat közgazdaságtani eszközökkel Külpolitikai nézőpont Gazdasági nézőpont Várható kimenetelek Játékelmélet: Kína és az USA interakciójának lehetséges kimenetele rövid távú gazdasági ösztönzők alapján Egy másik vizsgálati módszer: magyarázatkeresés Kína viselkedésére az ökológiai sérülékenység és a kibocsátás-csökkentés tengelye mentén

2.2 Rövid távú gazdasági ösztönzők Külpolitikai nézőpont Gazdasági nézőpont Várható kimenetelek KÍNA Kooperál Nem kooperál USA Mindkét félnek költség rövid távon Hosszú távú előnyök Az erőviszonyok változatlanok 0.5, 0.5 Kína jelentős gazdasági előnyre tesz szert, az ő technikája olcsóbb rövidtávon -2,1 Az USA jelentős gazdasági előnyre tesz szert, az ő technikája olcsóbb rövidtávon 1,-2 Marad a status quo 0,0

2.4 Egy másik megközelítés Külpolitikai nézőpont Gazdasági nézőpont Várható kimenetelek Ökológiai sérülékenység Alacsony Magas Kibocsátás-csökkentés költsége Szemlélő Húzó Akadályozó Közvetítő

2.5 Az ipar szerepe a kibocsátás-csökkentés költségében Külpolitikai nézőpont Gazdasági nézőpont Várható kimenetelek Fejlődő ország , ezért az ipar aránya nagyobb  Drágább a kibocsátás-csökkentés, mint a fejlett országokban GDP-eloszlás (%) Iparágak szerint Kína USA Németo. Mezőgazdaság 10.9% 1.2% 0.9% Ipar 48.6% 21.9% 27.1% Szolgáltatás 40.5% 76.9% 72%

3. Egy lehetséges megoldás Morális alapú érvelés Jelenlegi gazdasági ösztönző- rendszer Kína nem kooperál nemzetközi egyezményekben DE: Elképzelhetőnek tartjuk kevésszereplős egyezmények létrejöttét gazdasági érdekek mentén

3. Egy lehetséges megoldás A megoldás egy lehetséges kimenetele Kínán belül Can the big Red go Green?

3.1 Klímaváltozás mint biztonságpolitikai kockázat Külpolitikai nézőpont Gazdasági nézőpont Várható kimenetelek Környezeti biztonság Oksági láncolat? klímaváltozás  globális felmelegedés  környezeti károsodás/fogyó erőforrások  fegyveres konfliktusok DPSIR modell D – erőteljes iparosítás, P – Zhuxi ipari park létesítése Zhejiang tartományban 13 vegyipari gyárral, S – lég-, talaj- és vízszennyezés, I – élőhelyek pusztulása, egészségügyi problémák, R – tüntetések, fegyveres összecsapások (2005. 04. 14)

3.2 Energiapolitika Átstrukturálódik az energiafogyasztás: Külpolitikai nézőpont Gazdasági nézőpont Várható kimenetelek Probléma: Ahhoz, hogy Kína fenn tudja tartani magas GDP növekedési rátáját, 2020-ra meg kell dupláznia energia-generáló kapacitását. Átstrukturálódik az energiafogyasztás: Csökkent a szén felhasználásának aránya (72%-ról 69,4%-ra) Nőtt a megújuló és nukleáris energiafelhasználás (4%-ról 7,2%-ra), az olaj- és gázfelhasználás aránya is

3.3 Zöld fordulat a vörös Kínában Külpolitikai nézőpont Gazdasági nézőpont Várható kimenetelek Cél:innováció alapú, energiaforrás-takarékos, környezetbarát gazdaság Ok:Szennyezés és a környezeti károk akár évente 8-12%-os GDP kiesést indukálnak Eszköz:2020-ig 185 milliárd dollárt tervez költeni megújuló energiaforrásokra Akadály:évi 7 millió munkahelyet kell teremtenie a munkaerőpiacra újonnan belépőknek : nagy ára van a növekedésütem lassításának

Konklúzió Gazdasági nézőpont: Rövidtávú gazdasági ösztönzők Hipotézis: a hatékony globális klímaügyi program nem az együttműködés lehetetlensége, hanem a megegyezés mögötti megfelelő motivációs rendszer hiánya miatt nem jött létre Gazdasági nézőpont: Rövidtávú gazdasági ösztönzők Külpolitikai nézőpont: Morális, ideológiai alapú/ nemzetközi jogi érvelés Konklúzió: nincs kooperáció Lehetséges megoldások Nemzetközi megegyezések : kevesebb, megfelelően ösztönzött fél Kínán belüli megoldás belső ösztönzők által vezérelve

Köszönjük a figyelmet! ?

Back-up slide-ok

Megvalósult bilaterális egyezmények Régebbi pusher:Finnország és Oroszország között létrejött megállapodás a savas eső probléma kapcsán, amely negatív externáliaként környezeti problémákat okozott a finneknek Nyersanyag: Angola - aki olaj exportjának 25%-t Kínába szállítja - 2 milliárdos hitelt kapott Pekingtől, melyet vasutak, közutak, iskolák és kórházak építésére fordítottak. Kína továbbá angolai telekommunikációs dolgozókat képez, mindezt azért a garanciáért, hogy Angola a jövőben is biztosítani fogja a korábbi szintű olajexportot. Pusher: Franciaország 120 euró kölcsönnel támogatja Kína energiahatékonysági fejlesztéseit. A Kínai Pénzügyminisztérium és a Francia Fejlesztési Ügynökség 2010 márciusában kötött bilaterális egyezményt: a francia fél három kínai kereskedelmi bankon keresztül, főleg kkv-k energiatakarékosságra és kibocsátás-csökkentésre való törekvéseit támogatja. Az együttműködés kezdete, 2004 októbere óta 11 megállapodás született összesen 670 millió euró hitelről.

Kínai források Liu, Xinsheng: „Dimension Manipulation and Choice Strategy in US-China Relations: a spatial game-theoretical analysis” Journal of Chinese Political Science, 1997 (Associate Research Scientist, Texas A&M University) Mao, Wenfeng - Hills Peter „Impacts of the economic-political reform on enviromental assessment implementation in China”: Impact Assessment and Project Appraisal, Volume 20, Number 2, pp. 101-111, 1 June 2002 (Wenfeng Mao: College of Resources and Environmental Sciences, China Agricultural University) Zhang, Zhiong: „The forces behind China’s climate change policy; Chinese politics, energy policy, and the international climate change negotiations” in: Harris, Paul G.: „Global Warming and East Asia”, Routledge, 2003 (Research Professor, Department of Chemistry, Peking University) Hongyuan, Yu „Global Warming and China’s Environmental Diplomacy”, Nova Science Publishers, 2008 (Research associate in the Project on Environmental Change and Foreign Policy at Lingnan University, Hong Kong)

A 11. Ötéves terv jelentősége A 11. ötéves terv a 2006-2010-ig tartó időszakra szól, és jelentős retorikai váltást figyelhetünk meg a 10. ötéves tervhez képest: A fejlődés tudományos megközelítése (eddig a volumennövelésen volt a hangsúly) Meghatározásra került egy fejlődési index melyhez a fejlődés ütemét igazítják Új szocialista vidék kialakítása/ vidékfejlesztés A szolgáltatásipar megerősítése Hangsúly az energia-gazdaságosságon és környezetvédelmen 7.5%-os az éves kitűzött GDP növekedési ütem a következő öt évben  Nagyobb hangsúly a környezetvédelmen, az energiatakarékosságon, és a fenntartható fejlődésen