SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék Állatasszisztált terápia hatása az „autizmussal élők” szociális interakciójában Készítette: Témavezető: Lábadi Mária Dr. M. Ivaskó Lívia Szabó Zita egyetemi adjunktus

Autizmus Kutatást motiváló tényezők További okok (Győri Miklós, 2002) Mélyebb megértés Általános elmeszerveződés megismerése További okok (Győri Miklós, 2002) Magas előfordulási gyakoriság humánspecifikusság Célunk: a lovasterápiai helyzetek kommunikációs folyamatainak feltérképezésével az állatterápia fontosságának hangsúlyozása

Autizmus 1960-as évektől vizsgálják Első leírások: Kanner (1943) és Asperger (1944) Körülhatárolás nehézsége További tényezők (Baron-Cohen, 2000) Áltudományos elméletek (2) Járulékos zavarok (3) Összekeverhető más zavarokkal

Autizmus Wing-féle triász fontossága (Wing & Gould, 1979; Wing, 1996) (1) Reciprok társas interakció (2) Reciprok társas kommunikáció (3) Képzelet – rugalmas viselkedésszervezés és érdeklődés Három nagy kognitív magyarázat Naiv tudatelméleti deficit hipotézise (Pl. Baron-Cohen, Leslie és Frith, 1985) Végrehajtó-működés zavar hipotézise (Pl. Ozonoff, 1994; Russel, 1997) Gyenge centrális koherencia feltételezése (Pl. Frith és Happé, 1994) Általános nyelvhasználat sérülése: PRAGMATIKA

Állatasszisztált terápia Gyógypedagógiai célú lovaglás és lovagoktatás (Bozori Gabriella) Célorientált Terapeuta irányít A ló kiemelt szerepe (Kardos Edina, 2009) (1) koterapeuta (2) „tükör”

A felhasznált elméleti keret Naiv tudatelmélet Mentális állapotok, szándékok felismerése viselkedés Ez a hipotézis öt szempontból lényeges (Baron-Cohen-től, Leslie-től és Frith, 1985) (1) a ToM sérülése az autizmusban univerzális, minden esetben jelentkezik (2) más fejlődési zavarra nem jellemző (3) meggyarázza ez az elmélet az autizmust (4) ez egy elsődleges deficit, nincs más alapvető és korai kognitív deficit, ami előidézné (5) a ToM sérülés lényege az autizmusban a mentális állapotok reprezentációjának képtelenségén alapul

A felhasznált elméleti keret Felülvizsgálat ( Győri Miklós, 2002) (1) jól teljesítők problémája (2) hiányzó kapcsolatok (3) egyéb leírt kognitív deficitek (4) és a neurális háttér bonyolultsága Tomasello: közös figyelem (Moore és Dunham, 1995)

A felhasznált elméleti keret Dennett (1996): intencionalitás Sperber és Wilson: relevancia elmélet (1986/1995) Informatív szándék: {I} feltevéshalmaz kölcsönösen nyilvánvalóvá tétele Kommunikatív szándék: informatív szándék kölcsönösen nyilvánvalóvá tétele

A vizsgálat célja Kommunikációs folyamatok feltérképezése Foglalkozások jelenetekre való bontása Az intencionalitás jellegének felderítése

Hipotézisek Feltételezzük, hogy (1) hogy a terápiás foglalkozáson egyaránt megvalósul a közös figyelem aktusa a diadikus és a triadikus vonatkozásában (2) a terápiás (ló hátán történő) verbális megnyilatkozások során az autista személy informatív és kommunikatív szándékot is produkál (3) a foglalkozás során az egyén verbális és nemverbális jelzései összhangban állnak egymással (4) az egyén képes ok-okozati összefüggéseket verbálisan kinyilvánítani a segédeszközként használt könyv alapján (5) az autista egyén a terápiás foglalkozásokon intencionális ágensnek tekinti a terapeutát és az állatot

Alanyok bemutatása Alanyaink: 2 korosztály Autizmussal élők 22 éves fiú (SZ.L.), 21 éves lány (H.X.) 11 éves lány (Á.K.), 8 éves fiú (K.M.) Tipikusan fejlődőek 23 éves lány 9 éves és 8 éves fiú

Thomas és Chess (1989) viselkedési temperamentum típusai Autizmussal élők K.M. (8 éves) Könnyen kezelhető Á.K. (11 éves) Lassan oldódó H.X. (21 éves) Nehezen kezelhető SZ.L. (22 éves) Kontrollszemélyek 8 éves 9 éves 23 éves

Kutatási módszer és eszközök bemutatása Helyszín: Szeged, magántelek udvara Időtartam: 2010 szeptember-december Támogató: Szivárvány Autizmus Egyesület Kvalitatív kutatási módszer Szülők, terapeuta: egyéni, félig strukturált interjú Alanyok: hang-és képanyagrögzítés, megfigyelés

Kutatási módszer és eszköz bemutatása Segédeszköz: Kende Márta: Öt történet három mackóról (Minerva, 1983.) Kutatási nehézségek: (1) alanyok bizalmának elnyerése (2) környezeti tényezők

Eredmények K.M. és Á.K. terápiás eredményeinek összevetése a kontrollszemélyekkel közös figyelem: Á.K. tekintetkövetése problémás K.M., Á.K. csak a kommunikatív szándékot azonosították sikerrel K.M.: fluens, heves gesztikuláció, Á.K.: tőmondatok, korlátozott nemverbális kommunikáció Verbális és nem verbális jegyek összhangja K.M.-nél a ló intencionalitása problémás

Történetmesélés

Otthoni és terápiás eredmények összevetése K.M. (8 éves) Összetett mondatok Hangsúlyos nemverbális jegyek Repetitív fordulatok Intencionalitás problémás Ló nélkül nem látszódik a probléma Á.K. (11 éves) Tőmondatok (max. 3-4 szó) Kommunikatív és informatív szándék ill. intencionalitás megléte Figyelem fenntartása problémás Ló = jutalom, motiváció

Eredmények H.X. és SZ.L. terápiás eredményeinek összevetése a kontrollszemélyekkel Tőmondatok, szemkontaktus Intencionalitás a terapeuta és az állat felé

Közös figyelem (diadikus)

Közös figyelem (triadikus)

Verbális és nonverbális jelzések összhangja

Eredmények Informatív és kommunikatív szándék Történetmesélés különbsége

Otthoni és terápiás eredmények összevetése H.X. (21 éves) Otthon rosszabb teljesítmény Verbalizálás problémája + segítő ingerek alkalmazása Intencionalitás problémája echolália Ló = koterapeuta, motivációt adó, verbalizálást elősegítő szerep SZ.L. (22 éves) Rosszabb teljesítmény? Nyelvtani hibák, echolália Intencionalitás problémája + segítő ingerek alkalmazása Ok-okozati viszonyok felismerése Ló = koterapeuta

Konklúzió (1) hogy a terápiás foglalkozáson egyaránt megvalósul a közös figyelem aktusa a diadikus és a triadikus vonatkozásában (2) a terápiás (ló hátán történő) verbális megnyilatkozások során az autista személy informatív és kommunikatív szándékot is produkál (3) a foglalkozás során az egyén verbális és nemverbális jelzései összhangban állnak egymással (4) az egyén képes ok-okozati összefüggéseket verbálisan kinyilvánítani a segédeszközként használt könyv alapján (5) az autista egyén a terápiás foglalkozásokon intencionális ágensnek tekinti a terapeutát és az állatot