Borbély Tibor Bors- Pecze Mariann Az interjú(k) Irving Seidman (2002) {1998 2nd ed.} Az interjú mint kvalitatív kutatási módszer Steinar Kvale (2005) {1996}Az interjú ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskola Bevezetés a kvalitatív kutatásokba spec. koll. 2008. április 30. Borbély Tibor Bors- Pecze Mariann

Interjúk Spontán Strukturált interjú Kevert típusú Életútinterjú A „valódi jelentés” kutatás …„Honnan tudom, hogy valóban megértetted, hogy a beszélő valójában mit is ért mondanivalója alatt? De csábító a válasz: „Mit értesz az alatt, hogy >valójában mit is ért<?”... Kvale ({1996} 2005 221. old.) Interjúk Spontán Strukturált interjú Kevert típusú Életútinterjú Mélyinterjú Csoportos interjú (Héra-Ligeti (2005) Módszertan, Osiris Fókuszcsoport Síklaki István (2006) Vélemények mélyén, Kossuth OM felsőoktatási tankönyv Vicsek Lilla (2006) Fókuszcsoport, Osiris

Miért éppen az interjú? (Seidman) A történetek megismerésének a módja vs. tudománytalan vö. 19. sz. vita a (társadalom)tudományosságról – „Ki szabad –e menni a vizsgáltak közé?” – vö2. pl. Mariental 1930-as évek 1970-80-as évek paradigmaváltása: a kvalitatív kutatás térnyerése (18 900 Google találat magyar nyelven 2008. tavaszán!) Az emberi megismerésnek az emberrel egyidős módszere a beszélgetés (megfigyelés) Minden szó, amit az emberek történetmesélés közben használnak, tudatfolyamuk mikrokozmoszát tükrözi (Vigotszki, 1987) Interjú alapvetően vizsgálódási mód (19 old.)

Az interjúkészítés célja Martin Buber, Ich und Du (Leipzig: Insel Verlag, 1923 Az interjúkészítés célja A mélyinterjú célja nem az, hogy választ kapjunk kérdéseinkre, hogy hipotéziseket teszteljünk, és nem is a hagyományos értelemben vett „értékelés”. (20 old.) Az interjúkészítés módszerével történő kutatás mélyén a másik története iránti érdeklődés áll, mert az egyének elbeszélései értékesek. (20 old.)

Kutatás a végső beszámolóra gondolva… „Kvalitatív hiperempiricizmus” vs. részletes dokumentáció a kezdetektől! tematizálás tervezés A kutató szaktudása = érvényesség! interjúzás átírás analízis A módszer nem fekete doboz! felülvizsgálat beszámoló (Kvale 252. old.)

Az iskola belső világa megismerhető… Interjúkkal, de Dokumentumelemzéssel Megfigyeléssel, Történeti vizsgálódással (levéltár) Szakirodalom feltárásával, Kísérletezéssel, Kérdőívezéssel Az interjú „ a történeti módszer” de nem az egyetlen mód a megismerése – ellene szól: IDŐ (és pénzigényes) … nehéz felkutatni az alanyokat, idejűk drága, törődni kell velük, visszacsatolni, átbeszélni, legépelni/ gépeltetni és a végén van 400 oldal folyószövegünk… /sz.gépes tartalomelemezés/

Módszertan (metodológia) és módszer kvantitatív kutatás vs. kvalitatív kutatás zárt, strukturált interjú interjúk (vö. zárt kérdéses kérdőív) (kevert, életút, mélyinterjú…) ? 4 mérési szint a társadalomtudományban (Kvale 77. old.) Nominális – kategorizálás lehet az interjú eredménye Ordinális – rangsoroláshoz vezet Intervallumskála – egyenlő távolságból álló, vö. IQ skála Arányskála – abszolút nulla ponttal

A fenomenológiai mélyinterjú A fenomenológia kifejezés a phainomenon („fenomén”, szó szerint „a megjelenő”, „a megmutatkozó”, „a jelenség”) és a logosz („tan”) görög szavak összetételéből származik. Husserl nem a görög filozófiából, hanem Kanttól kölcsönözte a kifejezést. Ugyanis Kant volt az, aki felrótta az addigi metafizikusoknak, hogy a „magánvaló dolog” (Ding an sich) megismerésében elhanyagolták a jelenség („a fenomén”) megismerésével kapcsolatos filozófiai problémákat, a jelenséget pedig a látszattal azonosították. Pedig, állította Kant, a látszat nem maga a valóság, míg a jelenség valóságos dolog. Az igazi ismeretet a jelenség megismerése adja. (forrás: Wikipédia)

Három interjúból álló sorozat 1 fókuszált élettörténet 2 résztvevő konkrét élményeinek feltárása a vizsgált témakörben 3 reflektálás 3*90’ / interjú – szum: 4,5 óra / alany ~50-70 gépelt oldal / alany… Ne legyen hosszabb, sem rövidebb! Résztvevő is tudja mennyi időt szán ránk, a témára!

Az interjúk időbeli egymásutánisága 3 napos egy hetes követéssel 2-3 hét együttdolgozás az alannyal 3*1,5 óra pozitívan befolyásolja a kapcsolatot (vö. interjúkészítő bevonódása vö2. korabeli viták a tudományos megismeréséről!) alkalmazkodni a résztvevők elfoglaltságaihoz nincsenek abszolút megoldások)

Érvényesség és megbízhatóság - Kinek az értelmezése? - Az interjúkészítő része az interjúszituációnak Értelmezés az alany rekonstrukcióiból és reflexióiból származik, de részben az interakció függvénye! A 3 részes interjú növeli a megbízhatóságot – az alany belső konzisztenciája az interjú sorozatban

Az érvényesség társadalmi konstrukciója általánosíthatóság tudományos „szentháromság” érvényesség megbízhatóság (Kvale 224. old.)

1.) Általánosíthatóság Naturalisztikus: személyes tapasztalatokon nyugszik Statisztikus: a populáció véletlenszerű kiválasztásán alapul Analitikus: két szituáció közötti különbségeket és hasonlóságokat veti össze Kutatói és olvasói: kinek a feladata??? Mi van? Mi lehet? Mi lehetne? (227-231 old.

2.) Megbízhatóság Interjú közben Átíráskor

3.) Érvényesség – 7 szintje Tematizálás Tervezés Interjúvolás Átírás Elemzés Érvényesítés Beszámoló (Kvale 232-233. old.)

Mechanisztikus reagálás elkerülése Vö. ezért kvalitatív! Tapasztalja ki a folyamatot saját maga! Kutatási terv Elkötelezettség (sokkal inkább mint kvantitatívban) Mi érdekel? Miről akarok megtudni valamit? Mit akarok megérteni? Hogyan született a kíváncsiságom? (önismeret!) vö. elfogultság

Az anyag feldolgozása Előkutatás (pilot) Előzetes szakmai ismeretek (~képessé válni a szakmai tartalom kérdezésére) vs. nyitottság (vö. posztmodern: a megértés kettős félreértés)

Kapcsolatteremtés, kiválasztás Könnyű elérhetőség veszélyei vs. elérhetetlen (pedig de jó alany lenne!) Beosztottak Tanítványok Barátok Ismerősök kikérdezése Hivatalos személyen keresztüli elérés Elérés nem hivatalos személyen keresztül ÖNÁLLÓAN! Így lesz legkevesebb mellékhatással terhes.

Mintaválasztás Nem lehetséges a véletlenszerű vagy rétegzett mintavétel Vö. a szerzett információk kiterjeszthetőek -e?(+ értelmezés szubjektivitása) ! Kikérdezettek tapasztalatai között felárt kapcsolatok !! Olvasó mint értelmező lény – saját scriptet alkot az olvasás során (Vö. „Van tyúk is talál szemet!”

Céltudatos mintavétel Szélsőséges eset Tipikus eset Maximális variáció Negatív esetek beválasztása (akik kívül esnek a vizsgálati körön) Mennyi alany az elég??? Seidman 25 fő, de pl. fókuszcsoport 7 alkalom *5-7 fő… = amikor a téma „körbeér” amikor a kutató már úgy érzi semmi újat nem tud meg. Az interjúkészítés már fárasztóvá válik. (vö. intuíció és tudományosság…)

Beleegyezési nyilatkozat Írásos nyilatkozat Előzetes tájékoztatás Kísérleti alany vs. partner A visszautasítás, visszavonás joga (és ennek a kutatóra, kutatási előrehaladásra vonatkozó befolyásai…) Csak önkéntes alapon! Betekintési jog (sőt ennek előnye a kutatásra nézve) Névtelenség (?) vö. terjesztés…

Interjútechnika Figyelj jobban, beszélj kevesebbet! Kövesd amit a résztvevő mond! Kérdezz, ha nem értesz valamit! Kérdezz, ha többet akarsz tudni! Ne vizsgálódj hanem fedezz fel valamit! Figyelj jobban, beszélj kevesebbet és tegyél fel igazi kérdéseket (vö. eldöntendő kérdés, sugalmazott kérdések…) Tegyél fel nyílt kérdéseket! Kövesd, és ne zavard meg! Kérd meg a résztvevő beszéljen úgy, mintha nem veled, hanem mással társalogna! Kérd meg a résztvevőt, hogy mondjon egy történetet! Ne hagyd, hogy elkalandozzanak! Ne vedd a szívedre az interjú hullámzását! Oszd meg a tapasztalataidat! Rekonstruálásra és ne emlékezésre kérd a résztvevőket! Ne erősítsd a résztvevők válaszait! Figyeld a nevetést! Kövesd ösztöneidet! Óvatosan alkalmazd az interjú szabályozott formáit! Viseld el a csendet!

Adatkezelés Az interjúk leírása (Az igazi strapa!) A kutató maga írja le (jobban ismeri majd) Írassa le (nem fárad ki) Szelektálás, elemzés Életrajzok kialakítása (fenomenológiai mélyinterjú esetében) Tematikus kapcsolatok kialakítása és elemzése Az anyag értelmezése

Kvale {1996} (2005) A kérdező: Mint bányász – a tudás a mélyben rejlik… Mint utazó - vö. Bildungsreise vö. pl. Rogers kínai útja és elméleti fejlődése, vagy pl2 Darwin … pl3. Koestler: Alvajárók {1959} (1996) Az utazás közben a vándor is alakul!

Interjú a társadalomtudományban 1950-es évek magnetofon … ‘80-es videómagnó ’90-es -2000-es digitális technológia vö. rögzíthető Interjú iskolák Posztmodern: társadalmi valóság felépítése Hermeneutikai: jelentés értelmezése Fenomenológiai:életvilág, alany egzakt tapasztalatainak elírása Didaktikus (49. old.): ellentmondások

Az interjú lebonyolításának 7 lépcsője (Kvale 95. old.) Témamegjelölés Tervezés Interjúvolás (vezérfonalak mentén) Adatrögzítés Elemzés Vizsgálat (eredményesség - általánosítható-e?), érvényesség- arról szóltak e az interjúk ami a kijelölt témakör volt? Beszámoló (eredmények és alkalmazott módszerek leírása: olvasmányos és tudományos formában)

Az interjúk feldolgozása Max. ½ old / idézet Írott stílusban kell közölni Egyensúly az idézetek és az elemzés között Idézeteket kontextualizálni kell Csak a legjobb idézeteket használjuk fel Egyszerű jelrendszerrel kell ellátnia az idézeteket (Kvale 260-261. old.)

A dolgozat felépítése Tematizálás Analízis Eredmények: analízis és felülvizsgálat Diszkusszió (Kvale 257-258. old.)

10 standard reakció a kvalitatív interjúra A kvalitatív interjú nem Tudományos, mert csak a józan észre reflektál Objektív, hanem szubjektív, Szavahihető, hanem elfogult Megbízható, mivel vezető kérdéseken alapul Interszubjektív, különböző olvasók különböző jelentéseket találnak Tudományos módszer, túlságosan személyfüggő Tesztel le tudományos hipotéziseket, hanem exploratív Kvantitatív, hanem csak kvalitatív Általánosítható, mivel túl kevés alany van Érvényes, mivel benyomásokon alapul

Az intjerúkutatás 10 belső kritikája Individalista, az egyénre koncentrál és elutasítja az egyén beágyazottságát a szociális interakcióba Idealista, ignorálja az emberi tapasztalatok helyzetektől való függőségét és szociális és anyagi világtól való függését Intellektualista, elutasítja az értelmi aspektust Immobil, az alanyok ülnek és beszélnek… Kognitivista, gondolatokra és tapasztalatokra koncentrál verbalizáló, Nem nyelvészeti Nem teoretikus Nem retorikus, unalmas… Inszignifikáns, alig éri meg…

Zárszó helyett „A kutató közösséget tehát az a veszély fenyegeti, hogy a potenciálisan legjobb kutatók gyorsan felismerik, és rájuk nehezedő nyomásként élik meg a kvalitatív kutatások okozta kihívásokat”. Mason {2001} (2005) 9. old.