Takarmányok tartósítása erjesztéssel

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A takarmányok emészthetősége Emészthetőnek a táplálóanyagoknak azt a részét nevezzük, amely az emésztőtraktusban lebomlik és felszívódik. pl. fehérjék.
Advertisements

A TAKARMÁNYOZÁSTAN ELŐADÁSOK TEMATIKÁJA a ménesgazda szak I
E85 Szűcs Dániel 11.A.
Lehetnek számunkra hasznosak a mikrobák?
Takarmánykonzerválás
Az állati termelés táplálóanyag szükséglete III.
PTE PMMK Környezetmérnöki Szak (BSC)
A kérődző állatok emésztési sajátosságai
Zöldségfélék.
Takarmányismeret: SILÓZOTT TAKARMÁNYOK
KOMPLEX CUKORRENDSZEREK
Geotermikus energia A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó energia. A Föld belsejében lefelé haladva kilométerenként átlag 30 °C-kal emelkedik.
Flavon max termékcsalád
GAZDA – ÁLLATTARTÁS I. 10. Jellemezze az erjesztett takarmányokat!
GAZDA – ÁLLATTARTÁS I. 15. Jellemezze az ipari abrakkeverékeket és a takarmány kiegészítőket! - Premixek (vitamin, ásványi anyag) - Koncentrátumok - Tápok.
GAZDA – ÁLLATTARTÁS I. 14. Jellemezze az alább felsorolt melléktermékeket! - A melléktermékek jelentősége a takarmányozásban - Cukoripari melléktermékek.
Növényi rostok nyersrost NSP élelmi rost NDF ADF ADL cellulóz*
A sav bázis egyensúly szabályozása
Takarmányismeret: SILÓZOTT TAKARMÁNYOK
A takarmány nyers táplálóanyagainak sorsa a szervezetben:
Takarmányismeret 5. Melléktermékek.
A takarmányok összetétele: Szerves anyagok:
Az ásványi anyagok forgalma
Az erjedés szabályozása
Bevezetés A tartósítás célja: egész évben tárolható takarmány
A takarmányok összetétele
Takarmányok tartósítása szárítással Szálastakarmányok szárítása
A táp önmagában etethető, teljes értékű koncentrált abraktakarmány
VADTAKARMÁNYOZÁS Tóth Tamás1 – Beke Károly1 – Marosán Miklós2
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban
A takarmányok összetétele
Tak. ismeret: erjesztéses tartósítás
A kérődző állatok emésztési sajátosságai
A takarmányok összetétele
A takarmányok összetétele
A TAKARMÁNYOZÁSTANI ELŐADÁSOK TEMATIKÁJA a Gazdasági agrármérnöki szak III. és a Növényorvosi szak II. évfolyamán szeptember 15. – december 15. HétIdőpontTéma.
Növényi rostok nyersrost NSP élelmi rost NDF ADF ADL cellulóz*
Takarmányok tartósítása erjesztéssel
Sütőipari termékek.
Az esszenciális mikroelemek jelentősége
Az anaerob rothasztók ellenőrzése és biokémiai jellemzése
A növények lebontó folyamatai: Az erjedés és a légzés
Biogáz Tervezet Herkulesfalva március 01..
TRUEFOOD záró-konferencia április munkacsomag Hagyományos élelmiszerek tápértékének fejlesztése: szárított-érlelt sonkák sótartalmának csökkentése,
Táplálékaink, mint energiaforrások és szervezetünk építőanyagai.
ISMERTESSE A TEJTERMELŐ TEHENEK TAKARMÁNYOZÁSÁT ÉS TARTÁSÁT!
GAZDA – ÁLLATTARTÁA II. 14. Jellemezze a sertés hizlalását!
Energia-visszaforgatás élelmiszeripari szennyvizekből
Takarmányozástan.
Gyökér-, gumós és kabakos takarmányok
Szemestakarmányok tárolása
A Weende-i takarmányanalitikai rendszer
Gazdasági állataink vízforgalma A víz létfontosságú építőanyaga az állat és az ember szervezetének: –10%-os hiánya már anyagforgalmi zavart okoz, 15%-os.
Cellulóz vázanyag (10-15 ezer glükóz egység) vízben nem oldódik a felsőbbrendű állatok szomatikus enzimjeikkel nem tudják bontani az előgyomrokban, utóbél.
Takarmánykiegészítők a. , hozamfokozók: javítják az egészséges
Az állati termelés táplálóanyag szükséglete a. Növekedés hústermelés A fejlődés, növekedés során eltérő az egyes szövetek aránya, az állati test kémiai.
Vízforgalom. Víz és vízforgalom izomszövet %-a sza. izomszövet %-a sza. vér 90 %-a víz vér 90 %-a víz Vízforrások az állati szervezet.
Takarmánykiegészítők a. , hozamfokozók: javítják az egészséges
Kén-dioxid indikátorok: a zuzmók
Növényi rostok Cellulóz
Nitrogénmentes kivonható anyagok, emészthető szénhidrátok
Biogáz (másodlagos feldolgozás). Alapanyag: minden természetes eredetű szervesanyag (trágya, zöld növényi részek, hulladék, állati eredetű szennyvíz iszap)
Biogáz (másodlagos feldolgozás). Alapanyag: minden természetes eredetű szervesanyag (trágya, zöld növényi részek, hulladék, állati eredetű szennyvíz.
30. Lecke Az anyagcsere általános jellemzői
Takarmánykiegészítők a., h ozamfokozók: javítják az egészséges állatok termelését. Antibiotikumok: gombák vagy mikrobák olyan anyagcsere-termékei, amelyek.
Talajok szervesanyag-készlet csökkenése
Takarmányok tartósítása szárítással Szálastakarmányok szárítása
Szemestakarmányok tárolása
Takarmánykiegészítők a. , hozamfokozók: javítják az egészséges
Nitrogénmentes kivonható anyagok
Előadás másolata:

Takarmányok tartósítása erjesztéssel a silózás előnyei: a táplálóanyag veszteség kisebb mint szárítás esetén kevésbé időjárásfüggő a karotin nagyobb hányada megőrizhető kiosztása egyszerűen gépesíthető az erjesztéses tartósítás lényege: tejsavtermelő baktériumok elszaporodása pH csökkenés a káros mikrobák életterének megszüntetése egy bizonyos pH-nál a tejsavtermelő baktériumok működése is leáll.

a silózás során lejátszódó mikrobiológiai és biokémiai folyamatok: 1. az önmelegedés szakasza a zöldtakarmány levágását követően a sejtlégzés folytatódik, amíg oxigén áll rendelkezésre (tömörítés után 1-2 nap – 1-2 hét), ekkor hő képződik. a bemelegedést elsősorban a szárazanyag-tartalom és a tömörítés minősége határozza meg. aerob mikrobák (coli aerogenes, heterofermentatív tejsavtermelők) képződő termékek: szédioxid, víz, ecetsav, tejsav, alkoholok

optimális esetben 2-3 napig tart 3. a mikrobás lecsillapodás időszaka 2. főerjedési szakasz vagy a tejsavképzés szakasza elegendő fermentálható szénhidrát jelenlétében elszaporodnak a homofermentatív tejsavtermelők. addig termelnek tejsavat, amíg az alacsony pH már a saját működésüket is korlátozza. optimális esetben 2-3 napig tart 3. a mikrobás lecsillapodás időszaka a mikrobák befejezik tevékenységüket ezt a pH-t nevezzük kritikus pH értéknek, ami a takarmány szárazanyag-tartalmának függvényében változik (magasabb sz.a. magasabb pH) ekkor a szilázs stabilnak tekinthető

4. másodlagos erjedési folyamatok ha valami miatt nem sikerül a kritikus pH-t elérni (kevés szénhidrát, sok fehérje, nem optimális sz.a.-tartalom stb.) elsősorban a porral, földszennyeződéssel a szilázsba kerülő vajsavtermelő baktériumok (klosztridiumok) a felelősek a vajsavas erjedéssel a takarmány energia-, és fehérjetartalma egyaránt csökken 5. utóerjedés a siló megbontásakor, amikor a takarmány újra oxigénnel érintkezik újra erjedési folyamatok indulnak be, elsősorban élesztők és penészek hatására az erjedés szubsztrátjai a szénhidrátok, tejsav, fehérjék a pH emelkedik, rothasztó baktériumok is elszaporodhatnak

az erjeszthetőséget befolyásoló tényezők: erjeszthető szénhidráttartalom a baktériumok csak az egyszerű cukrokat (glükóz, fruktóz, szacharóz) tudják fermentálni, a keményítőt nem mennyisége elsősorban növényfajonként és a vegetációs stádium függvényében változik (kukoricában viaszérésig nő) a növény fehérjetartalma rontja az erjeszthetőséget, mert a baktériumok által termelt NH3 megköti a képződő szerves savak egy részét, mérsékli a pH csökkenést műtrágyázás a N-műtrágyázás csökkenti a növények szénhidrát-, növeli a nyersfehérje-tartalmát változik a gyepek botanikai összetétele, a füvek és a pillangósok aránya a megnövekvő P- és K-tartalom növeli a növény pufferkapacitását

takarmányok pufferkapacitása a pH érték csökkenését nehezítő anyagok együttes mennyiségét értjük pufferkapacitás alatt azt a tejsavmennyiséget jelenti, amely a silózandó takarmány 1 kg szárazanyagának pH-ját 4-re csökkenti befolyásolja az ásványi anyagok (Ca, Na, Mg, K) mennyisége, a fehérjetartalom (NH3) a takarmány szárazanyag-tartalma a szárazanyag-tartalom növelése egy szintig előnyös az erjeszthetőség szempontjából ez részben a növekvő fermentálható szénhidráttartalommal, részben a kisebb folyadéktérrel áll összefüggésben (kisebb folyadéktérben a tejsav intenzívebben csökkenti a pH-t) az ozmózisos nyomás növekedésére a tejsavtermelők kevésbé érzékenyek, mint például a klosztridiumok az optimálisnak tekinthető sz.a.-tartalom takarmánytól függően 30-40% között változik. Ennél nagyobb sz.a. rontja a tömöríthetőséget

erjeszthető szénhidrát (g/kg sz.a. szárazanyag (%) erjeszthető szénhidrát (g/kg sz.a. pufferkapacitás g tejsav/kg sz.a. silókukorica 35 290 38 cukorcirok 28 330 33 fű 20 155 44 olaszperje 190 55 lucerna 65 74 vöröshere 22 115 69

Összefüggés a sav- és szárazanyag-tartalom között

takarmányok rosttartalma a sok rost rontja a tömöríthetőséget elzárja a szénhidrátok egy részét fitocianidok, antibiotikumok fitocianidok: a baktériumok szaporodását gátló növényi anyagok (keresztes virágúak) bizonyos mikrobák, penészgombák antibiotikumokat termelnek

takarmányok csoportosítása erjeszthetőség szempontjából: könnyen erjeszthető takarmányok tartalmaznak annyi szénhidrátot, ami elegendő a kritikus pH eléréséhez, adalékanyagot nem igényelnek (silókukorica, cukorcirok stb.) nehezen erjeszthető takarmányok kicsi a szénhidráttartalmuk, nagy a pufferkapacitásuk, fonnyasztással vagy segédanyagok felhasználásával erjeszthetők (fűfélék, pillangósok stb.)

Takarmányok csoportosítása erjeszthetőségük alapján

az erjesztés szabályozása fonnyasztás nagyobb szárazanyagnál magasabb a kritikus pH érték a magasabb sz.a.-tartalmú erjesztett takarmányokat szenázsoknak nevezzük (széna + szilázs) kevesebb az erjedési, lécsurgási veszteség hátránya viszont, hogy időjárásfüggő, csökken a karotin-tartalma, nehezebben tömöríthető szénhidrát adalékanyagok a takarmány pufferkapacitásának függvényében 1-3% erjeszthető szénhidrát-kiegészítés szükséges melaszból (50% szacharóz) 2-6%, gabonákból (2-4% erjeszthető cukor) 12-20%-os mennyiség kell biológiai tartósítószerek homofermentatív tejsavtermelő baktériumflórát (Lactobacillus plantarum), enzimeket (celluláz, pektináz), esetleg szénhidrátokat tartalmaznak

A C/PK hányados hatása a vajsavmentes szilázs előállításához szükséges szárazanyag-tartalomra

Különböző szárazanyag-tartalmú zöldtakarmányokhoz szükséges száraz keverék mennyiség

az erjedés irányítása savakkal elsősorban a szerves savakat használják ilyen célra (hangyasav, ecetsav, propionsav) gátolják a káros mikrobák szaporodását, de kevésbé hatnak a tejsavtermelőkre többnyire sóik formájában adagolják őket (pl. propionátok) csökkentik az utóerjedés beindulását

A hangyasav kiegészítés optimális dózisai

a silózás veszteségei szántóföldi veszteségek légzési veszteség (a fonnyasztás hosszától változik, 24 óra alatt 4% sz.a. veszteség várható) kilúgzási veszteség (ha a renden megázik a takarmány) mechanikai veszteség (a levél és szárrészek letöredeznek, elsősorban nagyobb sz.a.-nál lehet jelentős, 5-8%) a silóban bekövetkező veszteségek légzési veszteség erjedési veszteség (a pH csökkenésének ütemétől függően a légzési és erjedési veszteség 3-6% között változik) lécsurgási veszteség (30%-nál kisebb sz.a.-tartalmú takarmány besilózásakor)

denaturálódási veszteség (rosszul tömörített vagy nagy sz. a denaturálódási veszteség (rosszul tömörített vagy nagy sz.a.-tartalmú takarmányok hosszabb ideig, akár 60ºC-ra is felmelegedhetnek, a fehérjék denaturálódnak, emészthetőségük csökken felületi veszteség (a rosszul lefedett silókban, azok szélein a rosszabb tömörítés miatt lényeges (10-15%-os) veszteség is felléphet utóerjedési veszteség (a siló megbontásakor, a kritikus pH fölött a felszínen, illetve a siló belsejében is elszaporodhatnak az élesztők, penészgombák, jól tömörített silóban, napi 30-40 cm-es felhasználásnál ez a fajta veszteség elhanyagolható.

silótípusok ideiglenes silók a bennük készülő szilázsok minősége gyengébb, nagyobb a táplálóanyag veszteség, viszont olcsók, méreteik rugalmasan változtatható, bárhol elkészíthetők ároksiló (1,5-2m hosszú felfelé szélesedő árok, két végén feljáróval, szalmával, fóliával bélelik) kazalsiló (az egyik legelterjedtebb, lehet trapéz vagy félgömb alakú, lényeges lehet a peremveszteség) állandó silók tartós fallal körülhatárolt erjesztő helyek, bennük kisebb a veszteség, jobb minőségű szilázs készíthető falközi silók (oldalfaluk lehet fém, fa, beton, úgy kell őket méretezni, hogy lehetőleg 3-5 nap alatt befejeződjön a megtöltésük, ellenkező esetben nő a veszteségek nagysága)

lehetnek áthajtós típusúak vagy három oldalú magas falú (5m) silók törekedni kell, hogy a szállítójárművek ne sok földdel szennyezzék a takarmányt toronysilók a be- és kitárolás teljesen gépesíthető, hátrányuk viszont, hogy egyszeri nagy beruházást igényelnek a túlzott tömörödés miatt bennük 40-45% sz.a.-tartalmú takarmány silózása célszerű lehetnek alsó és felső ürítésűek

a silózás gyakorlati kivitelezése hidegerjesztés ha a silóban a hőmérséklet nem haladja meg a 40ºC-ot. a hőmérsékletet a tömörítéssel tudjuk szabályozni, a tömöríthetőséget pedig a szárazanyag-, a rosttartalom és a szecskaméret befolyásolja silókukoricánál kedvező hatású a betakarító gépeken a zúzókosár használata a silózás végén fontos, hogy a siló lezárásra kerüljön (műanyag fóliával, szalmával stb.) a nem megfelelően zárt siló felső rétege elrothad, etetésre alkalmatlanná válik légzési veszteség (a fonnyasztás hosszától változik, 24 óra alatt 4% sz.a. veszteség várható)

Zúzókosár használatának hatása a kukorica szilázs táplálóanyagainak emészthetőségére

melegerjesztés (zsombolyázás) a takarmányt laza halmokba rakják és csak akkor tömörítik, ha a kazal hőmérséklete elérte a 40ºC-ot az erjesztést ilyenkor termofil tejsavtermelő baktériumok végzik nagy a légzési és az ebből adódó táplálóanyag-veszteség, emiatt manapság nem csinálják

Szenázs bála készítés Ideiglenes siló Állandó siló Fóliahengeres szilázs

a szemes kukorica tartósítása erjesztéssel az energia árak növekedése miatt a szemes kukorica egy részét nem szárítással, hanem erjesztéssel tartósítják előnye, hogy a csutka és a csuhélevelek egy részét is felhasználhatjuk előnye az is, hogy a szárítással kapcsolatos hőkezelés nem veszélyezteti a fehérjéket elsősorban kérődző takarmányok, de sertésekkel is etethetők a kukoricát a következő formákban erjeszthetjük: szemes kukorica kukorica dara csöves kukorica dara (a szemeket és az egész csutkát tartalmazza) szem-csutka keverék (CCM, a szemeket és a csutka finomabb részeit tartalmazza) csuhéleveles csődara (a teljes kukoricacsövet tartalmazza)

az eredeti anyagra számítva 1,4-1,6% szerves sav képződése teremti meg a stabilitást ehhez horizontális silókban 36-38% sz.a.-tartalom szükséges toronysilókban 30%-os sz.a.-tartalom is elegendő az optimális betakarítás időpontját a kukorica genotípusa is befolyásolja (a szembe a táplálóanyag beépülés dinamikája lényegesen eltérhet) szemes kukoricát csak toronysilóban szabad tartósítani horizontális silóba történő tárolás előtt darálni szükséges (csak így tömöríthető) optimális esetben a veszteségek 8-9%-ot, egyébként 10-15%-ot is kitehetnek