Ízeltlábúak – Arthropoda

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Készítette: Balogh Dóra
Advertisements

Kattintással tovább léphetsz!
Ízeltlábúak törzse.
Városlakó állatok.
Ízeltlábúak törzse.
A mosómedve.
A sarkvidéki fagyos területek élővilága
Növénytársulásaink - Talajaink
Közép-Európa magashegységeinek élővilága
A parton és partközelben
Ékszerek a terráriumban
Magyarország természeti csodái
Magyarország bennszülött növényei
A mérsékelt övezet (folytatás).
Tigris.
Barna varangy Szárazföldön él peterakás vizhez kötött rovarevő
GR. SC. CSEREY- GOGA CRASNA
Közönséges madárpók „Avicularia”
Hideg mérsékelt öv Tajga éghajlat.
Aggteleki Nemzeti Park
Készítette: Nagy Zsanett
A Kárpát-medence állatföldrajza
Készítette: Rácz Imre Vince
Védett növények a Bükkben
Hegyvidéki (függőleges) övezetesség
Rovarok a fákon és a fában
Természetismereti túra.
Ízeltlábúak Készítette: Főző Attila.
Rákok Ízeltlábúak 1. Rendszertani diák / 7
A nyílméregbéka.
Pókok Aranae.
Térfogatarányok Szilárd fázisPórustér Ásványok 43-45% Levegő 5-20% Víz 30-45% Szerves anyag 5-7% Elbomlott szerves anyagok 85% Növényi gyökér 10% Talajflóra.
Tájföldrajzi megfigyelések a Szentendrei-szigeten
2013. ÉV KÉTÉLTŰJE: A BARNA ÁSÓBÉKA.
Az emberi rombolás jelei 3. A fajok kihalása január 22, Szolnok Gadó György Pál.
Gyöngyös jellegzetességei
Pöttyös hátú Harkály Dendrocopos Leucotos
Aggteleki Nemzeti Park
Magyarország természeti kincsei
AZ ÉV ÉLŐLÉNYEI
ÉLET A TUNDRÁN.
Hazai fátlan társulások II.
Füves puszták.
Bocskai István Református Oktatási Központ
Aranyos futrinka Fémes aranyzölden csillogó rovarok, férgek csdigák
PAPRIKA.
Ízeltlábúak törzse.
Miért viselkedjünk jól a Földön? Mert így jegyet válthatunk a Paradicsomba. Különben a Pokol vár!!! De a mindennapi életben a Paradicsom és a Pokol ugyan.
Élőhelyvédelem 2006/2007. tanév. Vizes élőhelyek veszélyeztettsége és védelme Hazai elterjedésük: gyakorlatilag mindenhol, de főleg az Alföldön (ott egykor.
- Olasz sáska, zöld lombszöcske, mezei tücsök -
Bárhová lépsz, ott vannak
A Novohrád-Nógrád Geopark állatvilága
Zooplankton Three Main Groups 1.Cladocera 2.Copepoda (Crustaceans) ‏ 1.Rotifera Daphnia pulex.
Duna-Ipoly Nemzeti park. Kialakulása  A Duna–Ipoly Nemzeti Park (rövidítése: DINP) Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike.  1997-ben.
Százlábúak,rákok és pókszabásúak
Ízeltlábú fajismeret.
Rovarok a vízben, vízparton
A sivatagok élővilága.
16. lecke Az ízeltlábúak.
Rovarok a vízben,vízparton
Aggteleki Nemzeti Park
A vízipók háza.
Az ízeltlábúak II. A rovarok.
Az ikerszelvényesek, a százlábúak, a rákok és a pókszabásúak
MAGYARORSZÁG NEMZETI PARKJAI
Farkas.
kitin kutikulába mészsók rakódnak
Előadás másolata:

Ízeltlábúak – Arthropoda

Altörzsek Altörzsek hazai és védett fajok számával: Csáprágósok – Chelicerata: 2500 - 15 Rákok – Crustacea: 350 - 1 Soklábúak – Myriapoda: 150 - 1 Rovarok – Hexapoda: 32000 – 427

Csáprágósok – Chelicerata 1 hazai osztály Pókszabásúak – Arachnida

Alosztályok Skorpiók (Scorpiones): nálunk csak behurcolva, Kárpátokban veszélytelen faj Álskorpiók (Pseudoscorpiones): 1500 fajból kb. 40 nálunk, 1 endemikus faj Kaszáspókok (Opiliones): 3500-ból 35, 1 bennszülött Szálfarkúak (Palpigradi): 1 faj, magyar szálfarkú (Eukoenenia spelaea vagvolgyii): a Béke-barlangban endemikus Pókok (Araneae) Atkák (Acari): t.m.8000-ből 1500, védelem irreális

Pókok (Araneae) Több mint 4000 európai fajból nálunk 800 Természetvédelmi jelentőség: közismert, viszonylag termetes, érzelmeket kiváltó csoport, némelyik hobbiállat, de: fajok megkülönböztetése nehéz gyűjtések nem veszélyeztetik jó terjedőképességűek (ökörnyál) nem specialisták

Állatföldrajz Általában széles elterjedésűek, még a szűk élőhelyigényűek is Mindössze két endemikus faj, mindkettő hamvaspókok (Dictynidae) – fonálszűrősök: Altella orientalis: Sas-hegy (Budapest) Dictyna szaboi: Alföld homoki gyepei A 15 védett pókfaj közt nincs bennszülött

„Madárpókok” A négytüdős pókok (előreálló csáprágó) 2 családja él nálunk 4 fajjal, mind védett Torzpókok (Atypidae, Atypus nem): hím kóborol, nőstény talajfelszínen vagy talajban lakócsőben, sziklagyepek; nagyon hasonlóak, 2 ritka, 1 gyakori Aknászpókok (Ctenizidae): magyar aknászpók (Nemesia pannonica): nőstény talajban csapóajtós zárt lakócsőben, ritka, meleg sziklagyepekben

Főpókok Bikapók (Eresus cinnaberinus): egyedül családjából, fonálszűrős, ivari kétalakúság, nőstény lakócső, meleg sziklagyepek Állaspókok (Tetragnathidae): kerekháló, nagy csáprágó, igen karcsú test és lábak: 3 védett nádi Tetragnatha-faj, felosztják a nádi élőhelyeket

Keresztespókok Keresztespókok (Araneidae): 50 faj – 2 védett, kerekháló, kis csáprágó, gyűrűzött lábak: Karéjos keresztespók (Argiope lobata): darázspók nagy rokona (7 {hím} – 17 mm {nőstény}), nőstény potroha karéjos, ritka alföldi faj Óriás keresztespók (Araneus grossus): 6-9 mm, potroh 2 vállcsúccsal, meleg tölgyesek, 1 m-es háló

Farkaspókok Védett két legnagyobb pókunk, az őshonos pokoli cselőpók (Geolycosa vultuosa) és az adventív, Közép-Ázsia felől érkezett szongáriai cselőpók (Lycosa singoriensis): nőstény: függőleges lyukakban, csípőkarmuk átüti az ember bőrét, de a kalitpókok közé tartozó dajkapók veszélyesebb; pokoli: xerotherm déli gyepek, szongáriai: sziki és homoki gyepek

Vizek - vízpartok Csodáspók 2 védett rokona növényzetben dús vízparton: szegélyes vidrapók (Dolomedes fimbriatus) gyakoribb, láprétek, láperdők; parti vidrapók (D. plantarius) állandó vizek partján Egyetlen vízben élő fajunk a búvárpók (Argyroneta aquatica): dús növényzetű tavak, búvárharang, vízszennyezés

Rákok - Crustacea

Osztályok Felsőrendű rákok – Malacostraca Levéllábú rákok – Phyllopoda „Alsórendű” rákok – Maxillopoda

Felsőrendű rákok Potroh lábakkal, 21 szelvény, közepes vagy nagytermetű fajok. Rendjei: Maradványrákok – Syncarida: 2 föld alatti Tízlábú rákok – Decapoda: 2 őshonos + 3 jövevényfaj, 1 védett Hasadtlábú rákok – Mysida: 1 adventív Ászkák – Isopoda: kb. 55 faj Felemáslábú rákok – Amphipoda: 16 faj

Tízlábú rákok Védett: kövi rák (Austropotamobius torrentium): hegyi patak Veszélyeztetett (EU védett): folyami rák (Astacus astacus): síkság-dombság, szennyezés, rákpestis, konkurrencia Kecskerák 100 év, cifrarák+jelzőrák: 10-20 év: pótlás, ellenállóbb, pestis-terjesztés

Ászkák 3 vízi faj: magyar vakvíziászka (Protelsonia hungarica): mecseki barlangok 50 szárazföldi ászka: talajfauna jelentős avarevő tagjai, korlátozott indikátorszerep, Egy endemikus: aggteleki vakászka (Mesoniscus graniger): fehér, vak

Felemáslábú rákok Oldalról lapított, szökdelve úszó fajok + 1 vízparti: réti szöcskerák Bolharákok: víztípusonként jól elkülönülő fauna, monitorozás Vakbolharák (Niphargus) fajok: barlangi és talajvizek, 200 európaiból nálunk 7, zömmel bennszülött faj

Levéllábú rákok Ágascsápú rákok – Cladocera: vízibolhák, 1-3 mm, planktonikus, közösségszintű biomonitorozás: nagy tömegben, 70 faj Kagylós levéllábúak: 6 faj Kisvizek, nyugaton pusztulóban, monitorozás Pajzsos levéllábúak: 2 pajzsosrák faj Csupasz levéllábúak: 9 tócsarák faj

Maxillopoda Kagylósrákok – Ostracoda: 1-2 mm, (magyar kr. 4-5 mm), 90 zömmel bentikus faj; Aggteleki-barlang: Candona dudichi Evezőlábú rákok – Copepoda: kandicsrákok, 1-3 mm, 90, ált. planktonikus (néhány parazita), közösségszintű biomonitorozás: nagy tömegben; endemikus pl. pár Parastenocaris faj, Ceuthonectes hungaricus Haltetvek, féregatkák: élősködők, nem rákszerűek

Soklábúak Mind a négy osztály Magyarországon: Szövőcsévések és villáscsápúak: jelentéktelen Ikerszelvényesek – Diplopoda: közel 100 hazai faj, gyenge terjedőképesség, növény+korhadék: Vaspondrók (Julida): 50 faj, 1 bennszülött Szövő ezerlábúak (Chordeumatida): 18-ból 8 Százlábúak – Chilopoda: 50 faj, 1 védett: öves szkolopendra (Scolopendra cingulata): Vértes