Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség Igazgatótanácsának szerepe és működése, az Ügynökség as munkaprogramja Dr. Teplán István főtanácsadó, miniszteri megbízott, az EEA Igazgatótanácsa magyar tagja VM Környezetügyi Államtitkárság

2 Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) az Európai Unió ügynöksége; 1994 óta működik, a székhelye Koppenhágában van. Feladata megbízható, független tájékoztatás nyújtása a környezetről. Az EEA jelenleg 33 tagországot és hat együttműködő országot számlál. A tagországok az Európai Unió 28 tagállama, valamint Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc és Törökország. A hat nyugat-balkáni ország – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Szerbia – együttműködő ország. Ezek az Eionet-be integrált tevékenységek segítik a Bizottságnak a nyugat-balkáni országok stabilizációs és társulási folyamata keretében végzett tevékenységeit. Jelenlegi ügyvezető igazgatója Hans Bruyninckx professzor (Belgium), elődje Jacqueline McGlade professzor (UK) volt.

3 Az EEA tagjai

4 Az EEA felépítése (terv)

5 Az EEA irányítása Az EEA-t az igazgatótanács (Management Board) és az elnökség (Bureau) irányítja, akik mellett tanácsadói minőségben működik a Tudományos Bizottság (Scientific Committee). Az ügyvezető igazgató (Executive Director) a programok végrehajtásáért és az EEA mindennapos működtetéséért felel az igazgatótanáccsal szemben.

6 Az Igazgatótanács Az Igazgatótanács az EEA döntéshozó testülete. Az EEA igazgatótanácsa összetétele: -tagországok egy-egy képviselője (vagy helyettese), -az Európai Bizottság két képviselője, -az Európai Parlament által kinevezett két tudományos személyiség. Az EU tagállamok, a Bizottság és a Parlament képviselői rendelkeznek szavazati joggal. Az igazgatótanács feladatai: a többéves, illetve éves munkaprogramok elfogadása; az éves jelentések elfogadása; egyéb stratégiai dokumentumok elfogadása; a költségvetés elfogadása; az ügyvezető igazgató és a gazdasági vezető kijelölése; az Elnökség (elnök és alelnökök) megválasztása; a Tudományos Bizottság tagjainak kinevezése.

7 Az Igazgatótanács elnökei: Clemens Stroetmann (Germany), 1994 Derek Osborn (UK), 1995 – 1999 Kees Zoeteman (The Netherlands), 2000 – 2003 Lars-Erik Liljelund (Sweden), 2004 – 31 August 2008 Karsten Sach (Germany), September 2008 – 31 August 2014 Az új elnök megválasztása 2014-ben esedékes.

– 2018 munkaterv Az EEA célja – küldetésének megfelelően – a fenntartható fejlődés támogatása és Európa környezeti állapotában jelentős és mérhető javulás eléréséhez való hozzájárulás időszerű, célzott, releváns és megbízható információk nyújtása a döntéshozók és a nagyközönség számára. -komplex, többszintű és többszereplős kormányzás; -EU, nemzeti és globális szint; -kutatóintézetekkel, az üzleti szférával és nem kormányzati szervezetekkel együttműködve; -EIONET – egyedülálló partner a minőségi környezeti adatok és információk kétirányú áramlásában „A tudásbázis bővítése a szakpolitikák megvalósítása és a hosszú távú átalakulás érdekében” – stratégiai területek

– 2018 munkaterv Az EEA -európai szinten az elsőszámú információforrás legyen az európai és nemzeti környezet- és klímaügyi szakpolitikák kialakításához; -vezető tudásközpont legyen a hosszú távú átalakulás kihívásainak és célkitűzéseinek megfelelő tudás biztosításához; -Európai szinten vezető szervezet legyen a tudás megosztásban és a kapacitásépítésben a környezetvédelemben és az éghajlatváltozás területén. Fő célok

– 2018 munkaterv Stratégiai területek: 1.A szakpolitikák megvalósítása 1.Levegőszennyezés, közlekedés és zaj 2.Ipari szennyezés 3.Az éghajlatváltozás mérséklése és az energia 4.Az éghajlatváltozás hatásai, sérülékenység és alkalmazkodás 5.Vízgazdálkodás, erőforrások és ökológiai rendszerek 6.Tengeri és tengerparti környezet és tengeri tevékenységek 7.Biológiai sokféleség, ökoszisztémák, mezőgazdaság és erdők 8.Városi környezet, földhasználat és talaj 9.Hulladék és nyersanyagforrások

11 2. Rendszer-szintű kihívások értékelése 1.Erőforrás-hatékony gazdaság és a környezet 2.Környezet, emberi egészség és jól-lét 3.Megatrendek és átalakulás 4.A fenntarthatóság értékelése és a környezeti jelentések helyzete 3. Tudás-teremtés, -megosztás és használat 1.Hálózatépítés és partnerségek 2.Műszaki rendszerek fejlesztése 3.Monitoring, adat- és információmenedzsment 4.Kommunikáció, outreach és a felhasználók elemzése 5.Minőséggazdálkodás és működési szolgáltatások 6.Copernicus működési szolgáltatások 7.Kapacitásbővítés a Nyugat-Balkánon és az Európai Szomszédság országaiban 4. EEA igazgatás 1.Irányítás és igazgatás 2.Adminisztráció

12 Európai Témaközpontok (ETC-k) Az Európai Témaközpontok olyan intézmények/szervezetek, amelyekkel az EEA a többéves munkaprogramjában szereplő feladatok végrehajtására köt megállapodást. Az Igazgatótanács jelöli ki őket egy pályázat útján történő kiválasztási folyamat során. A kiválasztás alapja a meglévő és potenciális kapacitások költséghatékony kihasználása a tagállamokban és az átfedések elkerülése. Most volt az első ETC döntés a „Waste and Materials in a Green Economy, WMGE” témában; januárban lesz döntés a „Sustainable Urban Land Use & Soil” témában ben még az alábbi témákban várható kiírás: „Air and Climate Mitigation” – ACM; „Climate Change and Adaptation” – CCA; „Biodiversity” – BD; „Inland, Coastal and Marine Waters” – ICM; „Sustainable Consumption and Production” – SCP; újból lesz „Waste and Materials in a Green Economy „ – WMGE; „Spatial Information Analysis” – SIA.

13 Köszönöm a figyelmet!