Csillagászati földrajz – TOTÓ I. 1. kérdés: Melyik a kakukktojás? (És miért?) 1) Almageszt 2) Almarium X) Albiruni 2. kérdés: Ki mondta: „és mégis mozog!”? 1) Giordano Bruno 2) Isaac Newton X) Galileo Galilei

Csillagászati földrajz – TOTÓ II. 3. kérdés: Hol van Uraniborg és miről nevezetes? 1) Angliában egy hegy, itt fedezték fel az Uránuszt 1781-ben. 2) Kis település Amerikában egy uránbánya mellett, itt született 1889-ben E.P. Hubble, a híres csillagász X) XVI. századi csillagászati obszervatórium egy kis dán szigeten. 4. kérdés: Hány „mozgó égitestet” ismertek az ókorban? (Ez milyen napjainkig tartó következménnyel járt?) 1) 7 2) 8 X) 9

Csillagászati földrajz – TOTÓ III. 5. kérdés: Kiről szól az alábbi idézet? (Ki írta?) "Egy szóra még. Rossz hír kering az udvarban felőled, Hogy új tanoknak híveül szegődtél, Rostálod a szentegyház tételeit; Sőt most, midőn anyád mint rút boszorkány Legsúlyosb vád alatt börtönben ül, Méltó gyanúba jössz te is, midőn Olyan nyakasan s ernyedetlenül Igyekszel őt kiszabadítani." 1) Kopernikusz 2) Kepler X) Pascal

Mi a Csillagászati földrajz? Csillagászati földrajz ≠ csillagászat Földrajzi diszciplína: a Földre (is) vonatkozó csillagászati ismereteket gyűjti össze és rendszerezi a földrajztudomány kívánalmai és szempontjai szerint. Asztronómia ≠ Asztrológia

Témakörök I. I. Térbeli és időbeli tájékozódás Égbolti koordinátarendszerek (szférikus csillagászat) Időszámítási problémák Földrajzi helyzetmeghatározás

Témakörök II. II. A Föld mint égitest alapvetően befolyásolja a földrajzi folyamatokat Alakja Mozgásai (forgás, keringés, ezek időbeli változásai)

Témakörök III. III. Földön kívüli világtér Közeli égitestek, kiemelten: Nap Hold Bolygók – összehasonlító planetológia Tejútrendszer Kozmológia

Az emberiség világszemléletének fejlődése Mottó: „Minden igazságot könnyű megérteni, ha egyszer már felfedeztetett; az igazi feladat azonban: rátalálni az igazságra.” (Galileo Galilei) A csillagászat a legrégibb természettudomány. misztikus elképzelésekkel vegyítve asztrológiai célok gyakorlati élet igényei: tájékozódás, naptár

Nap, Hold, Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz Babilon Nap és Hold járása Hónap hossza Nap, Hold, Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz Nap Hold Mars Merkúr Jupiter Vénusz Szaturnusz Lun(e)di Mardi Mercredi Jeudi Vendredi Sonntag Montag Dienstag (Ziu=Mars) Mittwoch (Wotan=Merkúr) Donnerstag (Donar= Jupiter) Freitag (Freya= Vénusz) Sunday Mo(o)nday Tuesday Wednesday Thursday Friday Saturday

Kína Kína Nap- és holdfogyatkozások időpontja: tapasztalati úton Teljes szög osztása: 365 és ¼ fok Kr.e. II. század: Föld gömbölyű

Egyiptom Kevésbé fejlett. Nílus áradása → naptár Égtájak pontos meghatározása → piramisok tájolása Vénusz a Nap körül kering

Stonehenge (Kr.e. 3000-1600) Nap járása Nincs írásos emlék

Görögök Matematikai leírások, modellek (Harmonikus világ, Pitagoraszi világkép) Fizikailag gyenge lábakon A Nap és a csillagok mozgása aránylag egyszerű modellel leírható (ld. szférikus csillagászat) Gond a bolygókkal van!

Herakleidész (Kr.e. 390-310) A Nap a Föld körül kering A belső bolygók viszont a Nap körül

Arisztarkhosz (Kr.e. 320-250) 1. Nap-Föld, Nap-Hold távolság viszonylagos meghatározása 2. Hold < Föld << Nap → Föld kering a Nap körül!

Eratoszthenész (Kr.e. 276-194) Föld kerületének meghatározása Hipparkhosz (Kr.e. 190-125) csillagkatalógus, magnitúdó tavaszpont eltolódása földrajzi szélesség és hosszúság

Ptolemaiosz (Kr.u. 90-161) „Megale szüntakszisz” (=Nagy Gyűjtemény, Almagest) → 1500 évig meghatározó! Mert pontos előrejelzést ad. geocentrikus világkép

Szférák (kristálygömbök): Ptolemaiosz (Kr.u. 90-161) Szférák (kristálygömbök): Hold Merkúr Vénusz Nap Mars Jupiter Szaturnusz Csillagok

Ptolemaiosz (Kr.u. 90-161) Probléma: bolygók „furcsa” (hátrafelé, retrográd) mozgása

Ptolemaiosz (Kr.u. 90-161)

Iszlám kultúra (arabok) I. Hindu számjegyek közvetítése (Al-Khwarizmi, 780-850, Bagdad) Fordítások (görög → szír → arab) Rendkívül pontos mérések, csillagkatalógusok Ekliptika és az égi egyenlítő hajlásszögének változása – régiek méréseit elfogadva! Csillagászati szókincs (zenít, nadír, azimut, Aldebaran,…) Al-Khwarizmi

Iszlám kultúra (arabok) II. Al-Biruni (973-1048, perzsa) Forog a Föld? A Nap is csillag? Földsugár mérése a horizontális depresszió alapján

Európa – „túl a sötét középkoron” Hispánia – kapcsolat az arab világgal 2. Hézagok Ptolemaiosz rendszerén: Miért halad mindig együtt a Merkúr és a Vénusz a Nappal? Miért olyan nagy a Mars fényingadozása? Hol van a Vénusz, a Mars és a Jupiter excentrumos pályájának középpontja? Tengerhajózás  pontosabb navigáció kell!

(lengyel kanonok, de nem pap!) Mikolaj Kopernik (1473-1543) (lengyel kanonok, de nem pap!) Osiander előszava Halálos ágy heliocentrikus világkép A Föld középpontja csak a Hold-pálya középpontja Minden bolygó pályája megkerüli a Napot Az égbolt távolságához képest a bolygórendszer méretei elhanyagolhatók A Föld forog a tengelye körül, kering a Nap körül

Mikolaj Kopernik (1473-1543) Hátrányai: Hitt a ptolemaioszi kristályszférákban Kör alakú bolygópályák (epiciklusok, Merkúr: 5 kör) → előrejelzési problémák!

Giordano Bruno (1548-1600) Nem volt igazi kopernikánus! A Nap is egy csillag a sok közül A világegyetem végtelen tele intelligens lényekkel

Tycho de Brahe (1546-1601) Hatalmas észlelési anyag (Hven sziget: Uraniborg) Elvetette a heliocentrikus világképet a „parallaxis” hiánya miatt Nap a Föld körül, de a többi bolygó a Nap körül 1577: üstökös – mozgását a kristályszférák nem akadályozhatják! → nincsenek kristálygömbök

Galileo Galilei (1569-1642) 1609: távcső („szabadalmi jog” a Velencei Szenátusnak) → „2 hónap alatt (Nov., Dec.) több világrengető felfedezést tett, mint bárki más őelőtte” 1623: Dialógusok a kopernikuszi világkép burkolt támogatása Salviati (Galilei) – Sagredo – Simplicio (pápa?)

Galileo Galilei (1569-1642) Jupiter 4 holdja

Vénusz fényváltozásai Galileo Galilei (1569-1642) Vénusz fényváltozásai

Galileo Galilei (1569-1642) napfoltok

Hold hegyei és „tengerei” Galileo Galilei (1569-1642) Hold hegyei és „tengerei”

Galileo Galilei (1569-1642) Tejút = sok csillag

Johannes Kepler (1571-1630) Tycho de Brahe asszisztense királyi csillagász, Prága luteránus (1612-ben kiközösítették) 1604: új csillag (szupernova) → Arisztotelész téved, a világ nem változatlan! Harmonice mundi

Johannes Kepler (1571-1630) 1. törvény: „Minden bolygó ellipszispályán kering, amelynek egyik fókuszában a Nap található.”

Johannes Kepler (1571-1630) 2. törvény: „Bolygók területi sebessége állandó.”

Johannes Kepler (1571-1630) Már nyomdában volt a Harmonice Mundi, amikor Kepler hozzáírta még a 3. törvényt. „…először azt hittem, hogy álmodok és arra gondoltam, hogy talán a kiindulási feltételek közé véletlenül becsempésztem a végkövetkeztetést. De nem! Mindez egészen bizonyos és pontos, hogy A bolygók Nap körüli keringési időinek négyzetei úgy aránylanak egymáshoz, mint az átlagtávolságaik köbe.” a: fél nagytengely T: keringési idő

Princípia – minden idők legcsodálatosabb tudományos műve Isaac Newton (1643-1727) Állami Pénzverde Őre 1642. karácsonyán született, de születési időpontja „egy évet csúszott”, mert 1752 előtt Anglia még nem a Gergely-féle naptárt használta. Princípia – minden idők legcsodálatosabb tudományos műve "Természeten s törvényein az éj sötétje ült. Isten szólt: 'Legyen Newton'! S mindenre fény derült." (Pope) általános gravitációs törvény Kepler - törvények

További bolygófelfedezések Uránusz-bolygópálya „rendetlenségei” Neptunusz felfedezése (1846, Galle) (igazából többen is látták már korábban, pl. Galilei) szerencséjük volt a számításokkal Plútó felfedezése (1930, Tombough) egymás fölé helyezett képek átvilágítása névadás: Percival Lowell kezdőbetűi TÚL KICSI!

XX. század – űrkutatás földrajzi hatásai (vázlat) Műholdak (1957-), szondák Űrrepülés Gazdag megfigyelési anyag földrajzi szempontból: űrfelvételek, egyéb adatok a Földről (távérzékelés) bolygókra vonatkozó ismeretek (összehasonlító planetológia) Tájékozódási-navigációs rendszerek (pl. GPS)