Budapest a világváros
Budapest egy közel 20 milliós állam fővárosa, a kiépülő polgári közigazgatás központja lett, számos országos hatáskörű intézmény, hivatal székhelye. Ez sok új munkahelyet teremtett, nagyarányú középület-építést indított el. A magyar államvezetés tudatosan törekedett Magyarország szerepének, gazdasági, politikai súlyának Monarchián belüli növelésére. E törekvések jegyében egyesítették 1873-ban Pestet, Budát és Óbudát. 1870-ben fogadta el az országgyűlés a főváros rendezéséről szóló törvényt, mely tartalmazta a következő évtizedek legfontosabb városrendezési feladatait: - az alapvető közművek kiépítését - a Duna mindkét partjának szabályozását - az alapvető közművek kiépítését - a Sugár-út (ma Andrássy út) megnyitását - két új Duna-híd építését - a kis- és nagykörút kiépítését
Létrehozták a széles hatáskörrel rendelkező Fővárosi Közmunkák Tanácsát, megalkották a városépítési szabályzatot 1871-ben megkezdődött városrendezési munkálatok és a századfordulóra Európa egyik legnagyobb, legmodernebb városává tették Budapestet. 1878 óta működött az elektromos közvilágítás, 1887-ben indult útjára az első villamosjárat s 1896-ban megnyitották a földalatti vasutat (az európai kontinensen az elsőt).Ezzel Budapest 1900-ban Európa 8. legnagyobb városa.