Hypertensiv nephropathia talaján kialakult veseelégtelenség

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Krónikus veseelégtelenség
Advertisements

Predonáció előtti GFR jelentősége
A krónikus veseelégtelenség epidemiológiája
A rezisztens hypertonia okai, gyógyszeres kezelése
A terápia specialitása renális hypertoniában Prof. Dr. de Châtel Rudolf egyetemi tanár Semmelweis Egyetem ÁOK I. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest.
HYPERTONIA: PATHOMECHANISMUS, TERÁPIÁS KONZEKVENCIÁK
Idült vesebetegség felismerésének és beosztásának új hazai irányelve
Diabeteses nephropathia
Hypertonia dr. Bierer Gábor.
Hipertónia diabetesben június Dr. Andréka Péter Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika.
A szívelégtelenség diagnózisa június Dr. Andréka Péter Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika.
Krónikus veseelégtelenség és kardiovaszkuláris kockázat
Thrombosis profilaxis vesebetegekben
A predialízis betegoktatás jelentősége nemzetközi és
Időskor és a vesebeteg gondozás
A metabolikus szindróma nephrologiai vonatkozásai
A szelektív VDR aktiváció jelentősége a
CT és MR kontrasztanyagos vizsgálatok veszélyei vesebetegekben
Idős betegek dialízis kezelésének orvosi, pszicho-szociális és
Veseelégtelen betegek pszicho-szociális problémái
Vascularis szövődmények és kezelésük diabeteses és nem diabeteses veseelégtelenségben Dr. Szegedi János B. Braun Avitum Hungary Zrt. 2. sz. Dialízis Központ,
A hypertonia és kezelése krónikus veseelégtelenségben
Hypertonia korfüggő és stádiumfüggő epidemiológiája veseelégtelenségben Dr. Szegedi János B. Braun Avitum Hungary Zrt. 2. sz. Dialízis Központ, Jósa András.
A hypertonia kezelése végállapotú veseelégtelenségben és
A krónikus veseelégtelenség és az arteriosclerosis obliterans
osztályvezető főorvos Szent Margit Kórház Nephrologia, Budapest
Kardiovaszkuláris rizikó becslése a laboratóriumi gyakorlatban
A sztatinok Janus-arca
Nephrológiai gondozásra nem szoruló vesebetegek ellátása
Cardiovascularis betegségek DEOEC Kardiológiai Klinika, Debrecen
egyetemi tanár, részlegvezető
Nem tervezetten kezdett dialízis és a túlélés
Az idült vesebetegség progressziójának
Hypertonia és krónikus vesebetegség: célérték és kockázatcsökkentés
A renális Ca-P anyagcserezavar kezelésének aktualitásai-
A háziorvos szerepe a dializált, transzplantált betegek ellátásában
Volumentöbblet szerepe a refrakter hypertoniában
A mikroalbuminuria jelentősége és befolyásolása hypertoniában és
Peritoneálisan dializált betegek túlélése,
Proteinuriák differenciál
Az anaemia szerepe és jelentősége a betegségek progressziójában
Tradicionális és nem-tradicionális
Krónikus vesebetegek ischaemiás szívbetegsége: a nephrologiai
A nephrosis syndroma leggyakoribb okai ( )
A hypertonia rizikófaktorai gyermek és felnőttkorban
A főbb anyagcsere betegségek epidemiológiája
Stressz, szimpatikotónia és magas vérnyomás
A renális anémia és kezelése dr
A HIPERTÓNIA KEZELÉSE VESEBETEGEKNÉL
Fej vagy írás? a tüdőrák éve. Fej vagy írás? 2006 – a tüdőrák éve Mucsi János, Farkas Éva, Tormay Károly Egészségügyi Központ Tüdőbeteg-gondozó.
A korszerű centrális antitenzív kezelés szerepe a
Új eszközök a népbetegségek felmérésére
AKUT HAEMODIALÍZIS A SZT. RÓKUS KH. I BELGYÓGYÁSZAT DIALÍZIS RÉSZLEGÉN KÖZÖTT.
NEPHROLOGIAI KÉPZÉS – CSALÁDORVOS REZIDENSEK SZÁMÁRA
BELGYÓGYÁSZAT Dr. Jármay Katalin Főiskolai Tanár
Magyar Nephrologiai Társaság Peritoneális Dialízis Albizottság
Renalis osteodystrophia
Korányi Sándor a nephrológus
A D-vitamin receptor (VDR) aktiváció fontossága 4-es típusú
A KDIGO új irányelveinek hatása a krónikus vesebetegek ellátására
Stroke és krónikus veseelégtelenség
Progresszió-csökkentés, antihypertenzív kezelés
Perifériás érbetegség és krónikus vesebetegség: a fokozott
Nephroprotekció predialízis stádiumban és a reziduális veseműködés
A vesebetegség és a hypertonia epidemiológiája
Cardiovascularis rizikócsökkentés renális hypertoniában
Hypertonia vesebetegségben: pathomechanizmus, diagnózis
Paradigmaváltás a nephrologiában: szubspecialitásból népbetegség professor emeritus Prof. Dr. Nagy Judit Pécsi Tudományegyetem, ÁOK II. sz. Belklinika.
A hypertensiv nephropathia mint a dialíziskezelést indokló alapbetegség epidemiológiája Magyarországon Dr. Szegedi János orvos igazgató B. Braun.
Magyar Hypertonia Regiszter nephrologiai vonatkozások tanszéki csoportvezető egyetemi tanár, részlegvezető, orvos igazgató Prof. Dr. Kiss István.
Előadás másolata:

Hypertensiv nephropathia talaján kialakult veseelégtelenség epidemiológiája Dr. Szegedi János c. egyetemi docens, osztályvezető főorvos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Önkormányzat Jósa András Oktató Kórház I. sz. Belgyógyászati Osztály, Nyíregyháza

A hypertensiv nephropathia talaján kialakuló veseelégtelenség epidemiológiája Dr. Szegedi János Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Önkormányzat „Jósa András„ Oktató Kórház I. sz. Belgyógyászat B. Braun Avitum Hungary Zrt. 2. sz. Dialízis Központ, Nyíregyháza XIV. DNN. 2009. június 5.

Hypertonia és a vese kapcsolata A vesebetegség gyakran oka a hypertoniának (renoparenchymás, renovascularis hypertonia) A hypertonia oka lehet a vesebetegségnek, veseelégtelenségnek

A hypertonia jelentősége a nephrologiában A vesefunkció zavara szerepet játszik az essentialis hypertonia patogenezisében, másrészt az essentialis hypertonia következtében is kialakulhat vese-károsodás. A krónikus vesebetegség a secunder hypertonia leggyakoribb (>5 %) oka. A hypertonia gyakori valamennyi veleszületett és szerzett renoparenchymás megbetegedésben. A végstádiumú veseelégtelenség második leg-gyakoribb oka a hypertonia (diabetes után).

A hypertonia jelentősége Évente 7,1 millió ember hal meg a magas vérnyomás következtében A nemzetközi adatok szerint a hypertonia incidenciája 1990-2005 között 27 %-kal növekedett. A prevalencia az utóbbi 5 évben 5,6 %-kal emelkedett. A populáció öregedésével a prevalencia nő. Előrejelzések szerint 2025-re 60 %-kal nő a hypertoniások száma, azaz 1,56 milliárd embert, a világ felnőtt lakosságának 29 %-át érinti. Bryan Williams.: J Am Coll Cardiol. 2006. 48. 1698-711. Kearney PM et al : Lancet.2005.365; 217-23 Kékes E és mtsai:Metabolizmus 2004.Suppl 2 1-5 Wolf-Maier K et al : JAMA. 2003. 289 ( 18) 2363-9

A veseelégtelenség gyakorisága A vesebetegségben, a veseelégtelenségben szenvedő betegek száma nő. Világszerte a népesség 3-5 %-ában áll fenn veseelégtelenség (GFR <60ml/perc) Az USA-ban megduplázódott a krónikus vese-elégtelenségben szenvedők száma. 1990-2001 között az 1 millió lakosra jutó a veseelégtelen esetek száma 104 %-kal nőtt (697- 1.424/ 1 millió lakos). A kutatók a legfőbb oknak az elhízást, a diabetes és hypertonia gyakoriságának növekedését tartják. A diabetessel összefüggő veseelégtelenség 194 %-kal növekedett (1 millió lakosra 171 esetről 503-ra). Évente 39.500 beteg halt meg veseelégtelenségben az USA-ban. Centers for Disease Controll 2004.

Vesebetegségek, veseelégtelenség gyakorisága, jelentősége Hazai adatok szerint a vesebetegek, a veseelégtelenségben (GFR <60 ml/min) szenvedő betegek száma nő: a hypertoniás populáció 10 %-a szenved krónikus veseelégtelenségben > 200.000 fő, a diabetesesek 10 %-ában fordul elő veseelégtelenség > 50-80.000 fő, primer vesebetegség talaján kialakult veseelégtelenség - 50.000 fő. A krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek 75 %-a „csak” enyhe veseelégtelenség állapotában van.

A glomerularis hypertonia szerepe a vese strukturális károsodásának kialakulásában és progressziójában Életkor, diabetes mellitus, diétás tényezők Primer veseelégtelenség veseeltávolítás Systemás hypertonia Glomerularis hypertensio Endothel sérülés vasoactív anyagok felszabadulása lipid-depozíció intracapillaris thrombosis Mesangialis sérülés makromolekulák felszabadulása matrixtermelés nő sejtproliferatio nő Epithelialis sérülés proteinuria a víz permeabilitás csökken Glomerularis sclerosis

Systolés vérnyomás és GFR összefüggése

Hypertonia és vesekárosodás

AZ ALACSONYABB VÉRNYOMÁS LASSÍTJA A VESEBETEGSÉG PROGRESSZIÓJÁT 95 98 101 104 107 110 113 116 119 r = 0,69; p < 0,05 MAP (Hgmm) GFR (ml/min/év) 130/80 140/90 Kezeletlen HTN -2 -4 -6 -8 -10 -12 -14 VESEBETEG HYPERTONIÁSOK CÉLVÉRNYOMÁS ÉRTÉKE << 130/80 Hgmm Bakris GL, et al. Am J Kidney Dis. 2000;36(3):646-661. 11

Hypertensív nephropathia jelentősége A célszerv-károsodás miatt kiemelt jelentőségű egyes népcsoportokban, időskorban, essentialis hypertoniás betegeknél. A betegség progressziójában nem gyógyszeres és gyógyszeres terápiával kedvező eredményeket lehet elérni.

A hypertensiv nephropathia fogalma (I.) A hypertonia betegség okozta célszerv-károsodások renalis formáját hypertensiv nephropathiának nevezték el. A klasszikus klinikai megfogalmazás szerint a hosszú ideig fennálló essentialis hypertonia eredményeképpen létrejövő progresszív veseelégtelenség esetén beszélünk hypertensiv nephropathiáról.

A hypertensiv nephropathia fogalma (II.) Vesebiopsziával igazolható hasonló/azonos el-változást okozó betegségek: IgA nephropathia focalis-segmentalis glomerulosclerosis analgeticus nephropathia renovascularis hypertonia Ezek kizárása nem jelenti automatikusan a hypertensiv nephropathia diagnózisát !

Az ajánlott célvérnyomás-értékek hypertoniás betegekben Betegcsoport Célvérnyomás-érték (Hgmm) eseti mérés alapján Hypertoniás populáció (ajánlási szint A) < 140/90 Diabeteses hypertoniás populáció (ajánlási szint A) < 130/80 Diabeteses nephropathia << 130/80 Hypertensiv nephropathia < < 130/80 Időskor, izolált systoles hypertonia Krónikus veseelégtelenség, vagy vesetranszplantáció utáni állapot Végstádiumú veseelégtelenség + vesepótló kezelés <140/90

A hypertensiv nephropathia kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszanak. Kaukázusi populációban az incidencia 21 %, afro-amerikai populációban 34 %. Linda Zaril et al.: Nephrol Dial Transplant. 2000. 15. 1801-1807.

A hypertensiv nephropathia gyakoriságát ESRD esetén Egyes felmérések a prevalenciát 9-25 %-nak, más felmérések 37 %-nak találták. Linda Zaril et al.: Nephrol Dial Transplant. 2000. 15. 1801-1807.

A krónikus veseelégtelenség okai és a hypertensiv nephropathia (I.) Az US Renal Data System adatai szerint 2003-2005 között az ESRD okai között a hypertensiv nephropathia 25 % gyakori-ságú volt. A fehér lakosság között ez 23 %-nak, a feketék között 46 %-nak adódott.

A krónikus veseelégtelenség okai és a hypertensiv nephropathia (II.) Hypertensiv nephropathia gyakorisága az ESRD okai között: Franciaország 21 % Olaszország 27 % Japán 6 % Kína 7 % EDTA Regiszter

Vesepótló kezelést indokló alapbetegség Glomerulonephritis 10,8 % Hypertonia 25,8 % Diabetes mellitus 42,3 % Egyéb 21,1 %

Vesepótló kezelést indokló alapbetegség Az USA-ban a vesepótló kezelés okai között a hypertensiv nephropathia gyakorisága 28 %. Fehérek között ez 26 %, feketék között 36,6 % volt. USRDS 2007

A dializált betegek számának alakulása Magyarországon 1991-2008. között

Dializált betegek prevalenciája 2003. és 2008. között

Hypertenzív nephropathia a dialízisre kerülő betegek kóreredetében HN: USA 25-35 % ? African American Study of Kidney Disease (AASK) - 2002 afro-amerikaiak 4,5 nagyobb rizikója ?

A dializált betegek megoszlása alapbetegség szerint (%) 2003. dec.31. 2004. dec.31. 2005. dec.31. 2006. dec.31. 2007. dec. 31. 2008. dec. 31. glomeruláris betegség 18 17 16 14,2 14,6 tubulointerstitialis betegség 13,6 13,5 diabetes mellitus 23 24 29 27,3 29,3 hypertonia 15 11 21,2 ischaemiás nephropathia 8 5 4 5,6 polycystás vesebaj 7 6,7 8,5 egyéb ismert ok 6 10 10,4 11,8 ismeretlen eredet 6,8 8,3 2008-ban az új betegek között diabetes 21,4 %, hypertensiv nephropathia 14,08 %.

Hypertensiv nephropathia talaján kialakuló veseelégtelenség (Magyarország 2003-2008) százalék

Dializált betegek alapbetegség szerinti megoszlása (2007)

Hypertensiv nephropathia miatt dializált betegek régiónkénti megoszlása (2007-2008)

Hypertensiv nephropathia miatt dializált betegek régiónkénti megoszlása 1 millió lakosra vetítve

Következtetések (I.) A hypertoniás populáció számának növekedésével a hypertensiv nephropathia gyakoriságának növekedése várható. A hypertensiv nephropathia gyakorisága eltérő a különböző népcsoportokban, korcsoportokban. Magyarországon még regionális különbségek észlelhetők a dializált betegek között előforduló hypertensiv nephropathia gyakoriságában (nem egységes értelmezés ??, hypertonia ellátás ??).

Következtetések (II.) A nemzetközi és hazai adatok szerint a hypertonia talaján kialakuló veseelégtelenség gyakoriságának további növekedése várható. Ez a nephrologia, hypertonologia hatékony együttműködését igényli. A megfelelően megválasztott antihypertensiv szerek kedvezően befolyásolják a GFR csökkenését (ACE-gátlók, ARB-k).

Következtetések (III.) Az adekvát terápia, a célértéket elérők arányának növekedése, a célszerv-károsodások megelőzése lassítja a progressziót, növeli a dialízis kezelés elkezdéséig terjedő időt. A hypertonia szűrés és gondozás minősége alapvetően befolyásolja a renalis szövődmények kialakulását, a betegek életminőségét. Ruilope LM et al: J Am Soc Nephrol 2001 12 (2)216-25 Bakris Gl et al: Clin J. Am Soc Nephrol 2008 3 Suppl 1 S3-10

Köszönöm megtisztelő figyelmüket !