RAAS gátlás vesebetegekben

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Krónikus veseelégtelenség
Advertisements

Predonáció előtti GFR jelentősége
Kardiovaszkuláris rizikófaktorok idült veseelégtelenségben
A terápia specialitása renális hypertoniában Prof. Dr. de Châtel Rudolf egyetemi tanár Semmelweis Egyetem ÁOK I. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest.
Idült vesebetegség felismerésének és beosztásának új hazai irányelve
Hypertensio Ábrahám György Dr..
A krónikus szívelégtelenség és kezelése
Kardiovaszkuláris prevenció június Dr. Andréka Péter Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika.
Anticoaguláns terápia a cardiovascularis betegségek kezelésében
Hipertónia diabetesben június Dr. Andréka Péter Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika.
Fokozott kardiovaszkuláris kockázatú betegek kezelése június Dr. Andréka Péter Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika.
A 2-ES TÍPUSÚ DM: TERÁPIA ÉS GONDOZÁS
Hipertóniagondozás folyamata és stratégiája I.
A veseelégtelenség és az össszmortalitás-,
Kacsdiuretikumok a nephrologiában napjainkban
Krónikus veseelégtelenség és kardiovaszkuláris kockázat
A metabolikus szindróma nephrologiai vonatkozásai
Proteinuria a háziorvos szemével
Új trendek a proteinuria vizsgálatában
CT és MR kontrasztanyagos vizsgálatok veszélyei vesebetegekben
A hypertonia és kezelése krónikus veseelégtelenségben
Hypertensiv nephropathia talaján kialakult veseelégtelenség
A hypertonia kezelése végállapotú veseelégtelenségben és
A kardiovaszkuláris kockázat értékelése legyen összhangban az
Kardiovaszkuláris rizikó becslése a laboratóriumi gyakorlatban
NSAID okozta nephrosisok, idült vesebetegség
A sztatinok Janus-arca
Nephrológiai gondozásra nem szoruló vesebetegek ellátása
Cardiovascularis betegségek DEOEC Kardiológiai Klinika, Debrecen
egyetemi tanár, részlegvezető
NSAID okozta folyadék és elektrolit eltérések
Az idült vesebetegség népegészségügyi jelentősége, felismerése,
Az idült vesebetegség progressziójának
Családorvosok legfontosabb feladatai
A háziorvos szerepe a dializált, transzplantált betegek ellátásában
A mikroalbuminuria jelentősége és befolyásolása hypertoniában és
Krónikus vesebetegséggel szövődött diabetes kezelése
Az anaemia szerepe és jelentősége a betegségek progressziójában
Tradicionális és nem-tradicionális
Krónikus vesebetegek ischaemiás szívbetegsége: a nephrologiai
A nephrosis syndroma leggyakoribb okai ( )
A proteinuria fontossága ma XVI. Debreceni Nephrologiai Napok Debrecen, június 1 – 4. Nagy Judit.
Glomerulonephritisek kezelése, a KDIGO ajánlása
KLINIKAI ALAPISMERETEK BELGYÓGYÁSZAT
Akut elektrolit-eltérések
A cukorbetegség: világszerte növekvő járvány
A 2-es típusú diabetes mellitus kezelési stratégiája az új orális antidiabetikus gyógyszerek megjelenésének tükrében dr. Bandur Szilvia, dr. Szépkúti Sándor.
A renális anémia és kezelése dr
A HIPERTÓNIA KEZELÉSE VESEBETEGEKNÉL
Új távlatok a 2-es típusú diabetes terápiában a kardiológus szemével
Emlődaganatok prognózisa a szűrési program tükrében
A szívelégtelenség elméleti és gyakorlati vonatkozásai
A veseműködés, mint a terápiaválasztás egyik döntő tényezője
Klasszikus terápia. Dr. Domján Gyula KEZELÉS Kezelés nélkül súlyos betegség esetén 1 év alatt a betegek  80 %-a meghalt. Corticosteroid (CS) és cyclophosphamid.
AKUT HAEMODIALÍZIS A SZT. RÓKUS KH. I BELGYÓGYÁSZAT DIALÍZIS RÉSZLEGÉN KÖZÖTT.
NEPHROLOGIAI KÉPZÉS – CSALÁDORVOS REZIDENSEK SZÁMÁRA
BELGYÓGYÁSZAT Dr. Jármay Katalin Főiskolai Tanár
A KDIGO új irányelveinek hatása a krónikus vesebetegek ellátására
Szövődmények felismerése, ellátása
Hemodinamikailag-mediált, NSAID okozta akut vesekárosodás
Stroke és krónikus veseelégtelenség
Progresszió-csökkentés, antihypertenzív kezelés
Perifériás érbetegség és krónikus vesebetegség: a fokozott
Nephroprotekció predialízis stádiumban és a reziduális veseműködés
IV/1. dia Rheumatoid arthritis. IV/2. dia Rheumatoid arthritis Az etoricoxib vizsgálatainak áttekintése Etoricoxib párhuzamos dózisösszehasonlító vizsgálat.
Paradigmaváltás a nephrologiában: szubspecialitásból népbetegség professor emeritus Prof. Dr. Nagy Judit Pécsi Tudományegyetem, ÁOK II. sz. Belklinika.
Szívelégtelenség kezelése renális diszfunkcióban Dékány Miklós HM ÁEK, Kardiológiai Osztály.
Analgetikumok vesekárosító hatása Nagy Judit „Nem mellékes hatások 2.” konferencia Medical Tribune konferenciasorozat Budapest, november 26.
Magyar Hypertonia Regiszter nephrologiai vonatkozások tanszéki csoportvezető egyetemi tanár, részlegvezető, orvos igazgató Prof. Dr. Kiss István.
Analgetikumok vesekárosító hatása
Előadás másolata:

RAAS gátlás vesebetegekben Dr. Mátyus János DNN 2011.06.03.

Jelenleg az idült vesebetegségek legtöbbjének nincs specifikus kezelése A végezhető vesetranszplantációk száma ennél jóval kevesebb Erőinket a kórképek megelőzésére, és a vesebetegség lassítására kell fordítani A vesebetegség lassítása véd a CV betegségek ellen is

A kombinált eGFR-ACR tábla jól előrejelzi végstádiumú veseelégtelenséget és a cardiovascularis halálozást is! Hallan J Nephrol 2010 GFR>60 GFR 45-59 GFR 30-44 GFR 15-29 normoalbuminuria 1 23 52 369 microalbuminuria 27 147 449 2202 proteinuria 196 641 2036 4146 ESRD esélyhányadosa CV halálozás esélyhányadosa ESRD:124 65.465 ember 10 éves követés CV halál: 2.851 normoalbuminuria 1,0 1,4 1,8 1,9 mikroalbuminuria 1,1 2,3 2,9 proteinuria 2,0 3,1 4,5 4,0

Keresni kell a progressziót fokozó, módosítható tényezők után! Intraglom. hypertonia, hypertrophia hypertonia diabetes szívelégtelenség hyperlipidaemia hyperuricaemia NSAID, analg. szedés húgyúti obstructio anaemia acidosis, foszfáttöbblet proteinuria Tubulointerst. károsodás

Hogyan lehet csökkenteni a proteinuriát? hypertonia és diabetes jobb beállítása fehérjebevitel csökkentése RAAS gátlás ACEI vagy/és ARB DRI spironolacton/eprenelon D-vit. pótlás/aktiv D-vit. statinok ? cyclosporin ? NSAID

Köröm-patella nephropathia CyA kezelése? 2000: preeclampsia (4,4g/n) FSGS, P+CP, AZA, CyA 2001: PU 1,6-3g/n kezelés ex 2004.02: nephrosis, CyA 2004.09: PU:1,6g/n, Scr:114 apja 57é 1971: katonaság 3+ PU membranas NP, P+AZA 1972: rebiopsia, indometacin 1975: PU: 4+, gondozás ex 2004: PU:5g/n, Scr:69

ACEI vagy ARB vagy mindkettő az albuminuriás betegeknek?

Összes halálozásra egyik kezelésnek sincs kimutatható hatása

A CV halálozást egyik sem befolyásolja A CV halálozást egyik sem befolyásolja. A nem-halálos CV eseményeket és a renalis progressziót (2xScr, AU) mindkettő kedvezően befolyásolja, a kombináció csökkenti az albuminuriát

A végstádiumú vesebetegség rizikóját mindkettő csökkenti, a kombinált kezelés nem (annak ellenére, hogy a proteinuriát csökkenti)!!

Az ARB jobban tolerálható, a kombinált kezelésnél gyakori a hypotonia

ONTARGET NEJM 2008 n=25.620, 65é, 51% CABG/PTA 38% DM 13% MAU 56hó

Ontarget: Mi a kedvezőtlen renalis hatás oka? rami telmi komb. rr p 2xkrea 140 155 166 1,20 0,11 Összes dialízis 48 51 63 1,33 0,13 Acut dialízis 13 20 28 2,19 0,02 Chr dialízis 33 31 34 0,94 0,85 Dial +2xkrea 174 189 212 1,24 0,04 A kombinált terápia során a nagyobb renalis rizikót elsősorban az acut dialízisek nagyobb száma okozta. Az acut dialízis a kezeléssel kapcsolatos esemény, nem a betegség progresszióját tükrözi!

ACEI/ARB okozta AVE Ok: vese hypoperfuziója Teendő: alap: kétoldali v. soliter veseart. stenosisa mikrovascularis vesearteriola szűkület kiváltó: folyadékvesztés, pl. hasmenés, diuretikum, NSAID Teendő: veseart. stenosis gyanú kivizsg. kezelés előtt vesefunkció kontroll kezelés elkezdése után gyógyszer kihagyása veszély, acut betegség esetén beteg felvilágosítás !!

ACEI/ARB szedés mellett súlyosabb AVE Kontrasztanyag nephropathia súlyosbodása retrosp./ prosp. longitud. Qunuigbo Mayo Proc. 2008 független rizikó (rr 3,1), Kiski (DvD posthoc) NDT 2010 coronarogr. előtt 2n kihagyás kedvező – Komenda 2007 24ó kihagyás nem befolyásol – Rosenstock 2008 Postoperativ AVE súlyosbodása Szívműtét – Arora 2008, Gyomorműtét – Thakar 2007 Colonoscopia előkészítés: Russmann 2007, Khurana 2008, Jav.: ACEI/ARB elhagyása 2-3 nappal műtét, kontrasztanyag adása előtt

NSAID hatása a vesefunkcióra idősekben 14 egészséges, 67-78év, 1 adag 50mg diclofenac v. placebo ACEI/thiazid előkezeléssel v. anélkül, keresztezett vizsgálat Juhlin Eur J Heart Fail 2005

Minden NSAID veszélyes, már 1-2 nap is!!

Losartan renoprotectiv hatását a a káliumemelő hatása csökkenti 21% vs 35% ha a K+-ra korrigálják

Az ARB/ACEI mellé adjunk diuretikumot, ez a proteinuriát is jobban csökkenti!

RAAS RCT-k bírálata Többnyire középkorú, kevés komorbiditás, jó adherencia Többnyire enyhe-mérsékelt vesekárosodás (Scr<2mg%) Cél döntően RR csökkentés, sokszor a kezelt ágon nagyobb RENAAL, IDNT 3 Hgmm, ONTARGET 2,4/1,4 Hgmm (kombinált) Sokszor relatíve rövid időtartam (<3-4) év Mortalitás csökkenés nincs RENAAL, IDNT 25% Scr duplázodás/ESRD csökkenés ellenére Proteinuria csökkentés hangsúlyozása, mint helyettesítő jelző de! albuminuria hiányában is kialakul ESRD, egyéb tényezők is szerepet játszanak a progresszióban

Coresh JAMA 2007

Keresni kell a progressziót fokozó, módosítható tényezők után! Intraglom. hypertonia, hypertrophia hypertonia diabetes szívelégtelenség hyperlipidaemia hyperuricaemia NSAID, analg. szedés húgyúti obstructio anaemia acidosis, foszfáttöbblet proteinuria Tubulointerst. károsodás

Az intenziv vérnyomáscsökkentés csak a proteinuriásokban mérsékli a CKD progresszióját AASK trial NEJM 2010 -14/8.5Hgmm >250mg/n

Az RTC bizonyítékok nem általánosíthatók mindenkire! A gyógyszereket mások is szedik mellékhatás szempontjából potenciálisan veszélyeztetettek, idősek, egyéb szereket is alkalmazók. A gyógyszereket szélesebb indikációban használják! nem proteinuriás diabetes+ ↓GFR ≠ diabetes nephropathia nem minden proteinuria ≠ glomerularis hyperfiltráció nem minden glom. hyperfiltráció káros, pl. predial. VE

RAS-gátló elhagyásának hatása előrehaladott CKD-ben (Ahmed NDT 2010)

A vesefunkció javulása az ACEI/ARB elhagyása után a vérnyomás és proteinuria kisfokú emelkedése mellett következett be

Kidney Int 2006 1. A kórok megnevezési gyakorlat nem változott 2. A DM számának növekedése csak 10%-ban magyarázza 3. Dializishez való hozzáférés részben indokolhatja 4. Pedig a felismerés, kezelés jobb 5. Jobb betegtúlélés nem indokol (akkor inkább csökkenie kellene) 6. Egyéb tényezők: obesitas, gyógyszer? ACEI esetén a hypertensiv NP is nőne NSAID, paracetamol?

1982-86 között RR csökk, szert kapó összes DM (n:6102), 102 ESRD 1997-re, 4129 illeszt. kontroll

Eltérések egyes ARB között (Munger 2011)

Eltérések egyes ARB között (Munger 2011)

Hyperuricaemia növeli a CKD rizikóját, Fleigh 2009

A hs-CKD összefüggés a jelentős vesefunkció romlással bíró egyének kizárása után is megfigyelhető (Cain NDT 2010)

MANET ajánlása 2009: www.nephrologia.hu 1. Diabeteses betegben hypertonia jelenlététől és a CKD stádiumától függetlenül ACEI/ARB indítása javasolt kóros mértékű albuminuria (ACR > 2,5–ffi- ill. >3,5 mg/mmol -nő, vagy >30 mg/nap –mindkét nem) esetén. 2. Nem diabeteses betegben hypertonia ill. cardiovasculáris betegség jelenlététől függetlenül ACEI/ARB indítása javasolt proteinuria esetén (ACR > 30, PCR >45 mg/mmol ill. >0,5 g/nap). 3. Idült vesebetegben mikroalbuminuria hiánya (diabeteses beteg) vagy proteinuria hiánya (nem diabeteses beteg) esetén az ACEI/ARB kezelés a hypertonia és a cardiovascularis betegség kezelésére vonatkozó irányelveknek megfelelően alkalmazandó. 4. CKD-ben 130/80 Hgmm alatti vérnyomás elérése szükséges a Magyar Hypertonia Társaság ajánlásának megfelelően. Napi 1 g feletti proteinuria (PCR > 100 mg/mmol) esetén ennél még alacsonyabb, 125/75 Hgmm alatt lehet a célérték. 5. Kedvezőbb haszon/költség arány, jobb beteg együttműködés miatt elsősorban hosszú hatású ACEI adása javasolt. ARB adása elsősorban ACEI intolerancia jelentkezésekor indokolt, de II. típusú diabeteses és cardiovacularis beteg esetében első szerként is választható.

MANET ajánlása 2009: www.nephrologia.hu 6. A betegeket az optimális dózis elérésének és a rendszeres számított glomerulus filtrációs ráta (eGFR) és káliumszint (s-K) ellenőrzésének fontosságáról tájékoztatni kell. Fel kell hívni a figyelmét, hogy folyadékvesztés (pl. hányás, hasmenés), hypotonia esetén a kezelés felfüggesztése szükséges. 7. Az eGFR-t és s-K-t az ACEI/ARB kezelés elkezdése előtt, majd azt követően és minden dózisemelés után 5-10 nappal ellenőrizni kell. 8. Nem javasolt a kezelés elkezdése, ha a s-K meghaladja a referencia tartományt (> 5,0-5,5 mmol/l). Ilyenkor a hyperkalaemia egyéb okait (kálium, amilorid, spironolacton, eplerenon, NSAID, béta-blokkoló szedés) kell először megszüntetni és ezt követően a s-K-t ellenőrizni. 9. Káliumszint emelő gyógyszer alkalmazása nem ellenjavallja az ACEI/ARB elkezdését, de gyakoribb s-K ellenőrzést tesz szükségessé. Amennyiben a kezelés során a s-K 6,0 mmol/l fölé emelkedik más hyperkalaemiát okozó szer nélkül vagy annak kihagyása ellenére, az ACEI/ARB kezelést fel kell függeszteni.

10. Amennyiben az ACEI/ARB kezelés elkezdése vagy a dózis emelése után az eGFR csökkenés nagyobb, mint 20%, a csökkenés egyéb okait (pl. volumenhiány, NSAID szedés) is kell keresni. Amennyiben ez kizárható, az ACEI/ARB adását el kell hagyni (vagy az adagot felezni, ha azt tolerálta) és vizsgálatokat kell végezni kétoldali (vagy soliter) artéria renalis stenosis irányában. 11. Amennyiben az ACEI/ARB kezelés elkezdése vagy a dózis emelése után az eGFR csökkenés kisebb, mint 20%, a kezelés tovább folytatható. Ilyenkor 2-4 hét múlva ismételt eGFR meghatározás javasolt. Ha ez további romlást nem mutat, a kezelés folytatható. További eGFR csökkenés, kiindulási értéket 20%-kal meghaladó romlás esetén az ACEI/ARB adag felezendő és egyéb antihypertenziv szerrel történő kiegészítés, artéria renalis stenosis kivizsgálása javasolt. 12. Az ACEI/ARB kezelést a legtöbb esetben célszerű kisadagú (6,25-12,5 mg/nap) thiaziddal, indapamiddal kombinálni a CKD-ben gyakori volumendependens hypertonia ill. hyperkalemia kezelése céljából. Súlyos veseelégtelenség (eGFR <30 ml/perc) ill. nephrotikus proteinuria (> napi 3,5 g, PCR > 350 mg/mmol) melletti hyperhidráció rendszerint furosemid (akár napi 2 x 120-200 mg) adását is szükségessé teszi.