Az 1848. évi forradalom gazdasági és társadalmi következményei

A gazdaság jogi hátterének átalakulása az 1830-40-es években 1836: közös földek elkülönözése, adók eltörlése 1839/40: Földek tagosítása, jobbágyi megvál-takozás lehetősége, szabad paraszttá válás Váltótörvény, csődeljárás A kereskedelem nagyobb szabadsága A zsidóság beköltözése a szabad kir. városokba Pénzintézmények megalakulása Ipari vállalkozások indításának szabadsága Köv: felgyorsult gazdasági növekedés

A jobbágyfelszabadítás és következményei 1848: március 18: forradalmi törvényhozás jobbágyfelszabadítás: 311 017 úrbéres telek lett szabad paraszti föld, adózás átalakítása állami kárpótlás megítélése, elhalasztott kifizetés 10,5 m. hold után nem volt már járadékfizetés ősiség eltörlése – szabad forgalmazás földesúri kiváltságok eltörlése földesúri adókötelezettség hitbizományok, egyházi földek

A jobbágyfelszabadítás és következményei (2) -  jobbágyi telek paraszti tulajdonba kerül - házas zsellérek is földet kapnak - a majorsági, kuriális zsellérek nem jutottak földhöz (bérletek) - eltörlik a régi feudális terheket (dézsma, robot) - a jobbágyból polgár lesz, személyi szabadság - szőlődézsma-rendelet – későbbi megváltás - patriarchális nagybirtok felbomlik, önállóság - technológiai kapcsolatok maradnak: részes művelés, ledolgozás stb.

Az adótörvények átalakulása - minden föld adóköteles lesz - földadó - korábbi adómentésségi kiváltságok eltörlése - az egyenes és jövedelmi adó - új kormányzat: adóhivatal és végrehajtás - városok: központi adó megmarad - mezővárosokban eltérő megoldások: 1. önmegváltás (sokba kerül) 2. úrbéres jelleg, állami kárpótlás

Parlament és kormányzat Új kormányzat létrejötte (Batthyány, Kossuth, Széchenyi, Deák, Eötvös stb.) Választójog – parlamentarizmus – alkotmányos királyság  1848 nyarán: választások – kormánytöbbség és ellenzék 1848-1849: forradalom és szabadságharc - kísérlet a gazdasági önállóság növelésére - valutáris önállóság (Kossuth-bankók) - a jegybank kérdése („a forradalom bankja”) - kormányzati/OHB-szerepkör megnövelése

A Habsburg-birodalom 1850-ben A birodalmi rendszer változásai - a kormányzat átalakulása Haynau után (Schwarzenberg, Bach, Schmerling) - a népesség szerkezete eltolódik (1851-ben németajkú: 8 m., olasz: 5,5 m., magyar: 5 m.) - Köv: az olasz területek felértékelődtek - a nagyhatalmi státus kérdése - a német egyesítés és a birodalom kapcsolata - Au + Cseho: gyors iparosodás, növekedés - Mo: agrártérség, gazdasági elmaradottság

Önkényuralmi gazdaságpolitika A rendszer lényege: politikai abszolútizmus – gazdasági liberalizmus Gazdasági intézkedések: A vámegység megteremtése: 1850/1851 – hatások, olcsóbb kereskedelem. Iparegyesületek (1851) és Ipartestületek (1859): az érdekvédelem szervezetei Az osztrák törvények meghonosítása – egy fejlett jogrendszer kerül át Mo-.ra Az osztrák bürokrácia terjesztése, német nyelv Adóváltozások: kíméletlen behajtás

Adófajták 1850-64 között Magyarországon  

Önkényuralmi gazd.politika 2 Földfelmérések, telekkönyvezés – a földek nevesítése, tulajdonoshoz rendelése – hosszú távú hatások, jelzálogrendszer Úrbéri pátens (1853): - A közös földek szétválasztása (erdő, legelő) - 1856-tól úrbéri bíróságok felállítása - 1853: a földesúri kárpótlás kérdése Ősiség újraszabályozása: - korlátolt forgalmú földek - egyházi földek, városi földek

A gazdaság alkalmazkodása Világgazdasági konjunktúra – gyors fejlődés 1. A magyar mezőgazdaság - Növekedő külső kereslet (Au.) - Jelzáloghitelek, földhitelek terjedése - Kárpótlás: egyszeri tőkejuttatás - Gabona-monokultúra (búza) - Nagyüzemek: költségnövekedés, bérmunka, gazdatisztek alkalmazása - Technológiai fejlődés (vaseke, vasborona) - Paraszti gazdaság: megreked

A gazdaság alkalmazkodása (2) 2. Az ipar növekedése - Gyors tőkebeáramlás, beruházások - Új ágazatok: sörgyártás, cukoripar, gépipar, malomipar, vasúti iparok stb. - Építőipari konjunktúra - Vállalkozók tömeges beköltözése - Tőkeszegénység - a rt-ok terjedése - A gyáripar felfutása - A bérmunkások szaporodása - Városiasodás, a főváros gyors fejlődése

A vasútrendszer létrejötte Három nagy vasúttársaság: 1. Osztrák Államvaspálya Társaság 2. Déli Vaspálya Társaság 3. Tiszavidéki Vaspálya Társaság Egyéb vonalak (DGT, 1857-59: Pécs-Mohács) Gyors pályaépítés, 1867-re: 2100 km vasút Magyarországon A modell: osztrák rendszer átvétele A főbb vonalak: centrális jellegű, sugárszerű

A „Mohács” típusú gőzlokomotív, 1858-66 között működött

Az üszögi pályaudvar a 19-20. század fordulóján

Ganz gyártmányú iparvasúti mozdony

A vasútépítés 1850-1867 között

A magyar vasúthálózat 1857-1890 között

A pénzintézmények terjedése 1848-ban: 1 bank, 36 takarékpénztár 1850 után: gyors növekedés Magánbankok terjedése; osztrák és német tőke a magyarországi bankokban 1863: Földhitelintézet – nagybirtokosok finanszírozása Vasút finanszírozása: forgalmi bank, MHB Osztrák minták terjedése 1864: a pesti értéktőzsde kialakulása