s 9. IM és tudás-menedzsment © Dr. Dobay Péter

Vállalati információ-menedzsment 10. IM és tudásmenedzsment A/ A TM elvei, viszonya az IM-hez B/ A tudás-menedzselés eszközei C/ TM és ICT D/ Tudás-iparok, tudás-gazdaság, innováció-menedzsment

A tények AMR Research 2005: 400+ IT vezető szerint a vállalatok IT-költségvetésük 50-60%-at az információk előállításával, feldolgozásával és megosztásával kapcsolatos alkalmazásokra költik. Ezen belül 7,6%-ot kifejezetten tudásbázisokra fordítanak (Murphy -Davis, 2005). A fejlesztések megtérülése ugyanakkor kérdéses, mert a tudáskezelő rendszerek többsége ma még a hagyományos ICT megoldásokon alapul, s nem épít a Web 2 és social networking technológiákra.

Ismeret- és tudás-menedzselés Amivel több az ICT menedzselésnél: a tartalom értékének növelése, hozzáadott érték a feldolgozás révén másodlagos, kompilált információnyújtás meta-adatbázisok, több, új dimenzióval és adatbányászás a fentiek segítségével (OLAP) mesterséges intelligencia-módszerekkel. Terminusok: knowledge-management, knowledge-base methods, Artificial Intelligence, Expert Systems, Knowledge Detection from Databases Haszon: tervezés, ügyfélszolgálat, képzés, projektmenedzsment, üzleti gyorsaság (agility)

Az IM definíciói Az IM / IRM eljárások arra fókuszálnak, hogy a tervek és a tevékenységek megfelelő input forrásokból megfelelő értékű információkat kapjanak, s mindezt kontrollálni, prezentálni lehessen. Az IM tehát a belső és külső információs erőforrásokat menedzseli, s gondoskodik arról, hogy az ICT Mgmt mindezt megfelelő (complient) architektúrával szolgálja ki. A fő lépések a fentiek szerint: Az információs szükségletek feltárása, verifikálása, Az információs források („szállítók”) kiválasztása és aktivizálása (beszerzés) Az információ-kezelés szervezetének és folyamatainak kialakítása Infomráció-tárolás és továbbítás-átalakítás megszervezése Mindennek célja valamiféle „intelligens szervezet”, „üzleti intelligencia” megfelelő szintjének elérése: a jelentések, a hozzáférés biztosítása – nem a felhasználása (az az MIS témakör)

Új erőforrások: IM, IRM Kategóriák Források cégszintű információk kézikönyvek piackutatási jelentések piaci információk sajtó, kereskedelmi kiadványok, online tájékoztatók, teletext termék-információk üzleti rendezvények kiadványai statisztikai kiadványok belső kiadványok gazdasági információk hivatalos média (jogszabályok, rendeletek) tudományos munkák, előrejelzések, elemzések statisztikai információk A cég szellemi tulajdonát képező adatgyűjtések: belső adatok, versenytársak adatai menedzsment-információk pénzügyi hatóságok, intézmények kiadványai tőzsdepiaci információk

Továbbhaladás a KM felé: modellek Polányi bevezeti a tacit és explicit tudás fogalmát Nonaka és Takeuchi (1995) négy „konverziós” folyamatot írtak le: ezen keresztülhaladva épül a vállalati tudás (tacit-explicit átmenetek): Szocializáció: Externalizáció: Kombináció: Internalizáció Hlupic et. al. (2002) és Ruggles három tevékenységet definiálnak: Tudás-generálás (új ötletrek, új eljárások) Tudás-kodifikálás Tudás-transzfer (egyének és részlegek) Oluic-Vukovic (2001) 5 lépést látnak jónak – ez talán a legjobban valamiféle életciklus-szemléletet ad: A tudás megszerzése A tudás rendszerezése A tudás feldolgozása-finomítása A tudás prezentálása A tudás továbbítása

A KM elkülönülése Sokmindent lehet finomítani: A tudás „fellelése”, megszerzése, vagy a tudás-létrehozás: belül? Kívül? Hogyan? A tudás feldolgozása vajon minden info-feldolgozás lehet, plusz mindenféle csoportos és egyéni DDS-ek? Gondolni kell a védelemre és a megőrzésre Ha túl sokmindent „osztunk meg”, fellép az információs túlterhelés Nagy, több-telephelyes multiknál a megszerzés és a disszemináció a fontos, ki tudás-szervezeteknél az idea-generálás, az innováció A kodifikálás, a visszakereshetőség, a keresés – mind ICT! A „megosztás” a fontos, nem a szimpla „továbbítás”: el kell érnünk, hogy hasznosuljon, amit közzéteszünk. Ha egy ember ismeri a TVSZ-t, akkor mit ér? Hogyan adjuk át az új belépőknek a vállalati tudást – és mit tegyünk, ha a tudás birtokosa kilép?

A KM folyamat

A Nonaka-Takeouchi modell

Tudásmenedzsment – tudáskezelés (egyik) definíciója A Knowledge Associates szerint a tudásmenedzsment: a tudástőke feltárásának, létrehozásának megtartásának, megosztásának, számontartásának és felhasználásának integráltan kezelt és IC technológiával támogatott módja. A tudásmenedzsment evolúciója http://www.sveiby.com.au/KnowledgeManagement.html A tudásmenedzsdment, mint bármely más új koncepció a fokozatosan fejlődött és fejlődik ma is. Az első, „IT-szakasz” befelé fókuszált, szinte kizárólagos témája az IT-hatékonyság növelése volt. Jellemzően erre a kérdésre kereste a választ: "Hogyan használhatjuk az IT-rendszerünket a hatékonyság növelésére?” A második „fogyasztó-centrikus IT szakasz” az ügyfelekkel kapcsolatos információk hatékony kezelésére koncentrált. Jellemzően erre a kérdésre kereste a választ "Hogyan használhatjuk ki jobban az ügyfeleinkről szóló információinkat?" A harmadik „e-szakasz”, amelynek napjainkban lehetünk tanúi, az interakciókra és az együttműködésre helyezi a hangsúlyt; jellemzően erre a kérdésre keresi a választ: „Hogyan növelhető az egyének/csoportok/szervezetek együttműködésének hatékonysága?” A következő szakaszt Sveiby szerint az a felismerés fogja dominálni, mely szerint: „A tudásban rejlő érték felszabadításának kulcsa az ember.” -------------------------------- Tudásmenedzsment definíciók - Mennyire új ez a fogalom? Maga a kifejezés az 1980-as évek közepén született, 1994-ben megjelent róla egy írás a Fortune magazinban. A tudásmenedzsment nem új, mindig is jelen volt a szervezetek, a társadalom életében, mai formája pusztán a fejlődés természetes velejárója. A fejlődés hozta magával, hogy sok minden lehetségessé vált, ami korábban elképzelhetetlen volt. Clive Holtham (1998) szerint a nagybetűs KM hamarosan lekerül a napirendről, mert " a II. világháború óta feltűnt menedzsment divatok ciklusideje 5 év", azonban a fogalom mögötti elvek - "a kisbetűs km" - továbbra is érvényben maradnak.

J.Owen: IM vs KM Knowledge Management is about Improvement: what we can do better Development: what we can do more Improving strategic position: unique knowledge, innovative products/services, strengthening competitive position, etc. Information Mgmt Knowledge Mgmt object concept explicit tacit information people systems organisation processes relations operations innovation

B/ A tudás menedzselése Polányi Mihály 1994 kategóriái: Explicit tudás: leírható, rögzíthető, adatbázisba vihető, megosztható, közzétehető Tacit („rejtett”, „hallgatólagos”): nem formalizált, tulajdonosaik nem fogalmazzák meg, mások számára nem hozzáférhető, nem hasznosul. Nonaka – Takeouchi modellje: a tudás-spirál TACIT TACIT SZOCIALIZÁCIÓ A megszerzett tudás közössé tétele, dialógus, csoportmunka, „tanuló szervezet”, magasabb szintű saját tudás kialakulása EXTERNALIZÁCIÓ A hallgatólagos, rejtett tudás felszínre hozása: rögzítés, tárolás, kodifikálás INTERNALIZÁCIÓ A „tanulás”: a tudás megszerzése, készségek-viselkedés kialakítása, gyakorlása, tudás-elsajátítás KOMBINÁCIÓ A tudás elegyítése, kombinálása korábbi tudás-tartalmakkal, új információkkal EXPLICIT EXPLICIT

Példák: consulting Andersen Consulting: kb. 500 millió dollár ráfordítás tudás-menedzselő rendszerek fejlesztésére, IT-jére és hasznosítására, három szintű tudás-adatbázis, „kodifikációs”, dokumentum-kezelő alapokon Ernst & Young: hasonló költségek, évi 2,7 mrd USD árbevétel mellett - fiatal végzősök kezelik a tudás-halmazt Access Health telefonos egészségügyi tanácsadó szolgáltatás: a perszonális tudást 17 csoportban x kb. 40 specialista „hordja össze”, mintegy 300 „algoritmussal” szolgálják ki az évi mintegy kétmillió hívást - évi 40%-os növekedéssel Hazai példák: otthoni munkára!

A KM létrehozása: mit vizsgálhatunk? A rögzített üzleti célokat, amelyekhez információs igények definiálhatók A menedzselni kívánt tudás-típusokat Forrásokat és felhasználókat A TM folyamatokat Néhány módszertani eljárást A szükséges IC technológiai lehetőségeket

1.Tudáskezelés iránti igények - Tudásmenedzsment "gyorsteszt„ (Loncsár, MOL) Előfordult-e már, hogy több mint egy hétig állt az asztalán valamilyen anyag, azzal a megjegyzéssel, hogy "amint lesz időm, elolvasom!"? Ahhoz, hogy munkájában naprakész legyen, mennyi információforrást kell igénybe vennie? (2 újság, 2 weblap, céges újság és 3 kolléga telefonon hívása már 8 információforrásnak számít!) Ha most hirtelen szüksége lenne egy jelentésre, amelyet fél éve készített egy kolléga (aki most éppen beteg) mennyi idő alatt találná meg az anyagot? Mennyi időt tölt el naponta információk, adatok, dokumentumok beszerzésével, keresgélésével? Előfordult-e már, hogy három órán keresztül keresett anyag a két asztallal arrébb ülő kollégája fiókjában lapult? Előfordult-e már, hogy az Ön által kidolgozott ragyogó ötleten egy másik osztály már két hete dolgozott, de erről Önnek fogalma sem volt? Egy jól sikerült projekt után bátorítja-e bármely vezető, hogy ossza meg tapasztalatait a kollégákkal és tegye elérhetővé azokat bárki számára? Mennyi idő alatt tanul be egy új alkalmazott? Ösztönzik, jutalmazzák tudásmegosztást a cégen belül? Hogy teszik közzé a cég egészét érintő információkat? Papíron, e-mailen, intraneten? Vannak együttműködést segítő eszközök a cégen belül: intranet, vállalati portál, stb? Azonosítva vannak-e már az információs szempontból fontos területek, az egyes területek szakértői ? Ha az ezekre a kérdésekre adott válaszok közül legalább 3 esetében rossz érzésünk van, akkor kell a KM.

Néhány eredmény: TM megoldások Private Sector Stated Goals and Objectives Monsanto Create and enable a learning and sharing environment Connect people with other knowledgeable people Connect people with information Enable the conversion of information to knowledge Encapsulate knowledge to facilitate its transfer Disseminate knowledge Hoffmann-LaRoche Increase the speed of new product launches by harnessing the knowledge the company has; A three-month reduction in the time it takes to receive approvals on major new drugs Help product teams prototype the knowledge required for their new drug applications Produce a comprehensive map of the knowledge sources Hewlett-Packard Improve knowledge sharing across units Facilitate knowledge sharing through informal networking Establish common language and management frameworks for KM Summarize knowledge across one business units

További vállalatok BP Amoco Connect individuals within the company to avoid re-inventing the wheel Case Corporation Share business intelligence with employees Create a central repository for what they know about competitors, markets, their industry Buckman Laboratories Accelerate the accumulation and dissemination of knowledge in the company (active in 80 countries) Facilitate the growth in the value of knowledge existing within the company Provide customers with maximum levels of support through sharing knowledge with customers

Hazai tudás-menedzsment Vállalati felmérés KPMG 2001 február: 100 nagyvállalat megkérdezése 45%-nak van informatikai terve 65%: “legnagyobb probléma, hogy az emberek nem osztják meg egymással/velünk az információkat” 23%: “gondolkodunk a tudás-menedzselésen” 37%: “Most már kellene valamilyen vezető, aki ért ehhez az egészhez”

A Drucker-féle érték-ciklus Adat – Információ – Tudás a/ Jelenségek megfigyelése, adatgyűjtés megszervezése, adatfolyam biztosítása, értékelés b/ Adatfeldolgozás: ismeretek növelése, értékelése, szűrése: információ b/ Összevetés korábbi ismeretekkel: tudás Cselekvés - igény újabb adatok megszerzésére

A tudás körforgása A Tudásbázis segít összegyűjteni, láthatóvá-elérhetővé tenni, elemezni saját információkat; segít az összehasonlításban: miben vagyok jó, miben jobbak mások – ez motivál, cselekvésre késztet. 4. Belső tudás- fejlesztés, építés 5. Külső információ, tudás megszerzése 3. Mit az, ami hiányzik vezetés – beosztottak? („tudás-rések”) 6.Tudás-rögzítés: hogyan, mivel? Ami eddig elindult? 7. Tudás-megosztás, terjesztés: kinek, mit? 2. Mit az, amihez már most hozzá- férünk, ami „megvan”? („tudás-leltár”) 8. Tudás-hasznosítás: kötelező, elvárt? 1. Mit kell tudnunk a sikeres munkához – vezetés, beosztottak? 9. Tudás-értékelés: használható? Megérte?

PÉLDA: A Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Hálózatának tudás-menedzselési alapmodellje 2005 aug. 12. Szabad és fizetett hírek, adatok Belső / külső adatbázisok Belsö /külső e-mail (elektronikus) dokumentumok „Rólunk / nekünk írták” Információ- források IT/IS eszközök Doku- és tartalom- menedzsment Navigációs eszközrendszer A RIÜ TM rendszer alapszolgáltatásai Az információs erőforrások hozzáférési módja A DD_RIÜ Hálózat TM menedzselése Alapszoftverek, email-kliensek, böngészők, adatbázis-kezelők, Intranet rendszer, irodai alkalmazások, tervező-kalkulációs-vizualizációs programok Fogalomrendszer; archívumok; feldolgozott, szervezett, kereshető, több-dimenziós(multimédia) tudástárak A RIÜ Hálózat navigációs eszközei; tudás- és kompetencia-térképei: ki, mit, hol csinál; ki-mire-hol-mikor-hogyan-mennyiért képes Keresés, lekérdezés: adat, információ, tudás-elemek Közös hasznosítás: együttműködés projekt - szervezetben A Hálózat közös (osztott) szakértelmének kihasználása Az Interneten több szinten hozzáférhető és hasznosítható, komplex DD_RIÜ_HÁLÓZATI TUDÁSPORTÁL RIÜ belső email forgalom szervezése Kompetencia- együttműködés menedzselése A Hálózat tudástőkéjének menedzselése Ügyfél- kapcsolat menedzselése Tudás- termékek menedzselése

Nézzünk egy problémát: mit csinálunk vele? Szervezeti tudás Ismerjük, mit és hogyan csináltunk eddig Csináltunk már hasonlót Bízhatunk a régiókban Biztosan megvannak a humán erőforrásaink Van infrastruktúránk Pályázatot lehet beadni tananyaggal kapcsolatos témában „Nekiálljunk? Mire lesz jó?” - vezetői döntések El kell olvasni, megérteni, utánajárni, koncepcionálni, alternatívákat elbírálni „Kik csináltak ilyet?” „Kik képesek összeszedni?” „Milyen belső/külső információk?” „Milyen kapcsolatok kellenek?” - középvezetői döntések Össze kell szedni, számolni – megírni, tárgyalni, előterjeszteni, újraírni, problémát jelezni, majd „kivitelezni” - végrehajtói szint, munkatársak Csoport- tudás Ők a múltkor is jót írtak Két évig dolgoztak egy hasonló projekttel Megvannak a dokumentumaik Jó a vezetés, a csapat dolgozni fog vele Egyéni tudás X jó stratéga Y jó pénzügyes Z: Kellene egy tanterves!? U: Kellene norvég kapcsolat!? W megbízhatóan összerakja

A DD RIÜ Hálózat tudás-térképe (minta; az idomok az állományok méretére és tárolási módjára utalnak) 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 R Á F O D Í T S K G / H A Z N Inverz telefon- könyv RIÜ Jogszabály- gyűjtemény RIÜ munkatársak úti- és konferencia- beszámolói PBKIK Vállalkozói Adatbázis RIÜ Kézi- könyvek Munkatársak RIÜ Best Practices Gyűjtemény Innovációs Értesítő folyóirat RIÜ projekt záró- jelentések PTE … InnoPont irattára PTE Egyetemi Könyvtár állománya; cédula- és Web-katalógusa Tényleges teljesítmény, használati érték innovációs projektekben, a jelenlegi állapotban 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Néhány probléma, amit tapasztalunk TM vizsgálat alatt: A tudásmegosztás visszautasítása és annak veszélyei: „Én tudom, ez épp elég” - „Nem kötöm az orrotokra, mit csinálok!” „EL kellene ezt mondanom másoknak – hogyan, kinek, mikor?” A tudás nehezen köthető annak hordozójához: „Ki tudja ezt? Tudja valaki egyáltalán? Belső? Külső? Milyen dokumentum?” Nagy adatmennyiség, sokféle dokumentum, verzió, forrás: „Minden megvan valahol – de hol? Hozzáférhető? Olvasható? Mikor? Hányszor? Mibe kerül? ” – technológia! A tudás-menedzselés, a folyamatok átalakítása pénzbe, munkába, tanulásba „kerül”, a haszon nem látszik azonnal „Szokásosan 2-3 nap kell ehhez. Lehetne 2 óra alatt?” „Talán egy hét alatt összeszedjük. Mikorra kell?” „Enyém a cég?” Biztonsági problémák: ha jó a tudás-menedzsment adatok kezelése, centralizálása, akkor illetéktelen felhasználással KÖNNYEN KIKERÜL – eszközzel, hordozón, vagy „fejben”! A Chinoin példája: mindenki csak egy részt tud … és nem írunk le semmit!

Miért fontos a tudás-gazdálkodás? Példa: oktatás A korszerű szervezetek egy részének tevékenysége a tudás-eladás: ezt a tudást meg kell szerezni - tananyag-vásárlás, „szerző-vásárlás”; oktatók és ügyintézők felvétele - oktatási módszerek, segítő eszközök beszerzése - „goodwill”, a brand fenntartása a tudást fejleszteni kell - tananyagok fejlesztése belsőkkel, külsőkkel - oktatók és kisegítők képzése, továbbképzése, tudás terjesztése a tudástőkét meg kell védeni - ami emberek fejében van: megőrizni, megfizetni - ami dokumentumokban van: védeni A versenyképessége tehát a tudás helyes menedzselésén múlik: - a fentiek ráfordításokat igényelnek (bér, eszköz, idő) - nem mindegy, hogy kihasználjuk-e a forrásokat - nem mindegy, hogy mire használjuk őket, hogyan védjük - nem mindegy, hogy mindenki tudja-e annak fontos részét, amit mások tudnak, amihez mások értenek, mások csinálnak - nem mindegy, hogy a vezetés tudja-e, hogy ki, mihez ért, és mindez mibe kerül

TM projektek – mit tehetünk? A tudásmenedzsment-projektek igen változatosak. Általában kihangsúlyozzák, hogy az egész tevékenység rendkívüli mértékben függ a szóban forgó vállat, szervezet, intézmény adottságaitól, úgyhogy mások gyakorlatának másolásával nem lehet messzire jutni (de nem árt felhasználni). A programokban természetesen vannak közös elemek, ezek : Mérjük fel a helyzetet, térképezzük fel a tudásvagyont, hogy "tudjuk, mit tudunk". Tegyük könnyen elérhetővé az intézményi tudást minden érdekelt számára. Bátorítsuk a tudás megosztását, a kimondatlan tudás kifejezését. Ösztönözzük az új tudás létrehozását, a szellemi tőke jobb kihasználását.

Egyszerű menetrend (Loncsár, MOL) Végezzünk tudatosítást mutassuk be a tudásmenedzsmentben rejlő lehetőséget a döntéshozóknak (üzleti előnyök), mutassunk hasonló iparági példákat, sikeres projekteket Készítsünk formalizált tudásmenedzsment stratégiát a TM üzleti célokkal való kapcsolatának feltárása mérjük föl a jelenlegi helyzetet a különböző területeken (kultúra, emberek, folyamatok, tartalom, IT) vizsgáljuk meg a lehetőségeket, problémákat fogalmazzunk meg egy tudásmenedzsment programot Bizonyosodjunk meg a felső vezetés támogatásáról (és gondoskodjunk a folyamatos támogatásról az elindítást követően is) Hajtsuk végre a TM programot (projekteket) alakítsunk ki tudásmegosztó kultúrát Kreáljuk egy TM szervezetet Nevezzünk ki egy tudásmenedzsert (KMO-t) és alakítsunk egy 3-5 főből álló szervezetet (ez lehet virtuális is) - de adjunk nekik kézzel-fogható feladatot : TM projektek indítása és végrehajtása, hálózatépítés, mérés, motiváljuk az embereket a tudás megosztására és használatára helyezzük el a megfelelő tartalmat a megfelelő helyen alakítsuk ki a szükséges folyamatokat Alakítsunk ki megfelelő marketingkommunikációt vezessünk be, használjuk ki a támogató IT eszközök lehetőségeit A hagyományos értelemben vett írásba-foglalás mellett a rejtett tudás kifejezésének különösen találó módjai: az analógiák keresése metaforák alkalmazása példázatok és történetek mesélése levelezések és fórumok, chat-ek tartalmi elemzése

Példa: A MOL Tudásmenedzsment – stratégia állomásai Tudásérzékeny vállalat IV. III. Tanuló szervezet II. Alkalmazás, Tömeges használatbavétel az Intelektuális tőke a Társaság Piaci értékének része - Tanuló szervezetté válás I. Dokumentálás, strukturálás megosztás Párhuzamos megoldások Megszüntetése, Kultúraváltás ösztönzése Releváns tudás feltárása Informatikai és kommunikációs infrastruktúra kilakítása . Virtuális teamek kialakítása A küszöb tudás elérése és az „enabling” keretek kialakítása.

TM rendszer-integráció Szabályozott fázis (2003. - ) MOL: TM eredmények TM Stratégia alkotás Működtetési fázis Formalizáltprojektek (2000.) Formalizáltprojektek Formalizáltprojektek Ad-hoc projektek Formalizáltprojektek Ad-hoc projektek TM rendszer-integráció Ad-hoc projektek (itt tartunk) Spontán fázis Átmeneti fázis (2000. – 2003.) Szabályozott fázis (2003. - ) (1998 -2000.)

A TM informatikai támogatása Az információtechnológiának elsősorban az a szerepe a tudásmenedzsmentben, hogy minden érdekelt számára: könnyen elérhetővé és egymással kombinálhatóvá tegye a rögzített ismereteket. infrastruktúrát teremt, keretet biztosít, Ezt a keretet elkötelezett embereknek kell értékes tartalommal megtölteniük. A tudásmenedzselését szolgáló informatikai eszközök két fő csoportja: Intranet megoldások a különféle információforrások egységes módon történő eléréséhez, valamint... Workflow- és Dokumentumkezelő megoldások a csoportmunka- és ügykezelés támogatásához. a munkatársak közötti kommunikáció, a tudásmenedzsment és a munkafolyamatok hatékony támogatásának eszköze. Intranet bevezetése szükséges amikor: Áttekinthetetlenül sok az adatforrás, nehéz eligazodni a rendezetlen információhalmazban Kommunikációs redundanciák keletkeznek a szervezeten belül A munkatársak túl sok időt töltenek az információk megkeresésével Információtorzulás észlelhető a többszörös áttételek miatt Gyakori az információk újratermelése (az újrahasznosítás helyett) Töredezettek a vállalati munkafolyamatok Nem kielégítő a csoportmunka-szervezés hatékonysága

TM – támogató termékek kiválasztása A megfelelő termék kiválasztása: a funkcionalitás vizsgálata – iparág specifikus Tartalomkezelés (Content management, információ aggregáció) támogatása Személyre szabás (perszonalizáció) , Együttműködés – csoportmunka integráció lehetősége Robosztus keresési funkció a strukturált és nem-strukturált dokumentum tárakban Kommunikációt és együttműködést támogató felületek, eMail integráció Dokumentummenedzsment és WEB Content menedzsment Taxonomy támogatás (iparág specifikus előre-gyártott fogalomtárak) Címtár és felhasználó adatbázis kezelés (szerepkör alapon) KM és eLearning integráció Elemző és megjelenítő felületek, MIS felületek (BW és egyéb adatbázisok) Alkalmazás integráció (ERP és EIS-MIS), Adminisztrációs és Fejlesztő eszközök Folyamatmenedzsment és Workflow lehetőségek Biztonsági technológiák: a tudás értékes, védeni kell! Források: BRINT portal Brint

Példa: A MOL TM támogatása MOL Társasági Intranet Portál (e-Learning) SAP R3: ITutor és HR rendezvénymenedzsment WEB felületű képzési katalógusok Kompetencia adatbázis (YP) Outlook-XCH és WEB alapú kommunikációs és csoportmunka infrastruktúra KM portal - eLearning: a tudás áramlás hatékonyságának növelése Tudásközpontok és tudástárak TanNet: multimédiás távoktató és önellenőrzési rendszer Rugalmas képzési rendszer Prezentációs technológia (MOL TV)

MOL Társasági Intranet Portál (MOL TIP) Felépítés : Robusztus keretrendszer Integrált tartalom- és Dokumentumkezelés Integrált intelligens keresés Szolgáltaások: Fórum, messaging, hírlevél Személyre szabás, előfizetés, Újdonság-figyelés, delegált adminisztráció, stb...

A TIP tudásportál illeszkedése a nagyvállalat informatikai infrastruktúrájába Common Group portal by BEA 8.1 solution by January 2004. BEA Weblogic 8.1 server B2B Intranet Portal Appli Portal Integration Broker SAP XCH 2003 WEB appl.. Legacy (Oracle, etc) DBMS Autonomy search engine server Personalisation Search engine Application server Application server Content Management tools Document 4i, WEB editorial system, XCH, SPS2, .. Content Management and Support to Common Business Processes

Document Content Repositories MOL: „jövőbiztos”, jól méretezhető és bővíthető rendszer a többnyelvű, földrajzilag elosztott működésű nagyvállalat számára Communication Board and Content Manager Content and Subject Managers approving the content Approval „Staged Content” Main messages, final form of Portal sites (design and structure) final form publications and articles WEB editors and administrators Document Content Repositories Web Servers Content producers Databases and application servers Portal users: Management, Employees, subsidiaries

Tudásgazdaság, kreatív gazdaság A/ A tudásiparok jellemzői: - minimális a hagyományos erőforrás-igény, (szinte) korlátlan szellemi erőforrás - a „termék” jóval határköltség felett (MS Win), vagy ingyen (Linux) kerül piacra - a fokozott kereslet NEM növeli a nyersanyag és munkaerő árát: ami itt szükséges, az „szinte korlátlan” erőforrás!?! B/ A „kreativitás” felértékelődése: - a szerzői jog, a szabadalom, a védjegy fontos exportcikk (USA: szerzői jogok 414 mrd /1997, majd ruhanemű, vegyipar, autó, számítógép, repülő. A Dell szabadalmai PC eladásra szólnak!) - a „kreatív termék” átbillen áruból szolgáltatásba és vissza - a fogyasztási „vágyak” csúcsán a szórakozás, a ruhaipar, a szabadidő áll ( USA: 20%, UK: 17%, több, mint a lakás és az élelem!) - a valóban kreatív dolgok ÚJAK, EGYEDIEK (FÜGGETLENEK), JÁTÉKOSAK, SZEMÉLYESEK – létrehozásuk áttekintés – érlelés – álmodozás, sodródás – izgalom – tesztelés útján „történhet”.

A kreatív gazdaság teljesítménye Szektor világ USA Bejelentett szabadalmak (USA) K+F projektek 545 243 USA 94,049 56% Könyv- és lapkiadás 506 137 Kalifornia 18,861 Szoftveripar 489 325 Japán 32,515 19 Rádió/TV műsorok 195 82 Német 9,896 5,9 Ipari formatervezés 140 50 Tajvan 4,526 2,7 Zeneipar 70 25 Francia 4,097 2,4 Játékipar 55 21 UK 3,900 2,3 Filmipar, forgalmazás 57 17 Dél-Korea 3,670 2,2 Reklámipar 45 20 Kanada 3,678 2,2 Építészet 40 17 Olaszország 1,686 1,0 Előadóművészek 40 7 Svédország 1,542 0,9 Iparművészet 20 2 Egyéb 9,595 5,7 Divatipar 12 5 Összes 169,163 Képzőművészet 9 4 Egyéb Összesen 2,240 960 A globális gazdaság 7,3%-a, évi 5%-kal nő mrd USD

Az „ötletek gazdaságtana” és a hagyományos közgazdaságtan Kreatív emberek, korlátlan számban (Nevelés? Oktatás?) A munka = gondolkodás (Hol? Mikor? Hogyan? Mennyiért?) Kreatív vállalkozók megjelenése (Jean-Baptiste Say: entrepreneur, aki „összehoz”, „megszervez” – nem Ricardo!) Állás nélküli munkavégzők (Daniel Bell: „poszt-indusztriális”; Peter Drucker: „tudásmunkások”; a britek 60-70%-a „állásnélküli”) Időzített munkavégzők (Adam Smith és a filmipar, projektek) Ideiglenes „vállalatok” (autonóm, minimalista, „cash-flow oriented”) Hálózati „irodák”,üzleti klaszterek (távmunka, COIN-ok, Silicon V.) Csapatmunka informatikával (virtuális iroda, csapatok a legjobbakból) Újfajta pénzügyek (alacsony belépés, változatos források) Hatalmas üzletek, bomba sikerek és bukások (audit? könyvelés? átverés?) Smith, Ricardo: hatékonyan kell megszervezni emberek és nyersanyagok együttműködését, jó nagy, stabil vállalatokban Schumpeter, Bell: „Légy nomád”, „Találd ki magad”, „Gyerünk!” Az USA-ban évente 8% indít új vállalatot, az EU-ban 2%

Managerial Challenges

Források Loncsár Tibor (CIO, MOL): VIII. Országos Neumann Kongresszus ; Budapest, 2003. október 16. FOZY Annamaria AZ Ul GENERACIOS TUDAsMENEDZSMENT / // ES SIKERENEK ZALOGA ; Vezetéstudomány, 2009/1 http://www.iir.hit-u.ac.jp/file/WP03-24bruno.pdf (http://www.tlainc.com/issue1.htm www.knowledgeboard.com. (http://portal.ksh.hu/pls/portal/docs/PAGE/STATSZEMLE/STATSZEMLE_ARCHIVUM/2003_ARCHIVUM/2003_03_ARCHIVUM/RAPPAI.PDF). (http://dsslab.mis.ccu.edu.tw/KM/pdf/R18_Knowledge%20Transfer--A%20Basis%20for%20Competitive%20Advantage%20in%20Firms.pdf)