A HAJÓZÁS NEHÉZSÉGEI TÉLI IDŐJÁRÁSI VISZONYOK KÖZÖTT KBSZ SZAKMAI NAPOK - HAJÓZÁS Budapest, 2011. november 08. Sárkány Gábor balesetvizsgáló

KBSZ HAJÓZÁSI FŐOSZTÁLY AZ ELŐADÁS TÉMAKÖREI: JEGESEDÉS, JÉGTÁBLÁK KIALAKULÁSA TÉLI HAJÓZÁS TELELÉS KIKÖTŐBEN

I. JEGESEDÉS JÉG MEGJELENÉSE FOLYÓVIZEKEN: Rendszeresen ismétlődő természeti jelenség Kisebb folyókon: felszínen, széleken kezdődik, és lassan átfogja az egész folyót Nagyobb folyókon: jégzajlással kezdődik, a fenékjég kialakulásával. A jégrészecskék a turbulens vízáramlás hatására leülnek a fenékre, majd attól elválva csomókban a felszínre kerülnek. A felszínen a hideg levegővel érintkezve megfagyasztják a körülöttük levő vizet, így jégtáblák alakulnak ki.

I. JEGESEDÉS JÉGZAJLÁS TÍPUSAI A HAJÓZÁS SZEMPONTJÁBÓL: Elsődleges jégzajlás Másodlagos jégzajlás

I. JEGESEDÉS ELSŐDLEGES JÉGZAJLÁS: Téli időszak kezdetén alakul ki. Lassan erősödő jégképződés. Kásás, laza szerkezetű jégtáblák, néhol vastagabbak is lehetnek. Nem ritka napjainkban sem, a tél egész időszakára elhúzódhat. HATÁSA A HAJÓZÁSRA: Az utazás mindaddig lehetséges, amíg azt a jég tömege lehetetlenné nem teszi. MÁSODLAGOS JÉGZAJLÁS: A tavasz kezdetén alakul ki, amikor a befagyott folyókon a jégtakaró felszakad, és a jégtáblák megindulnak. Vastag, kemény jégtáblák. Szűkületekben, kanyarulatokban a jégtáblák feltorlódhatnak, torlaszokat építhetnek, a víz folyását elzárva jeges árvizet okozhatnak. JELENTŐS JÉGFELTORLÓDÁSBÓL BEKÖVETKEZETT ÁRVIZEK: 1838. március 13-i 1876. március 9-i

I. JEGESEDÉS Az 1838. március 13-i pesti árvíz Víz alatt a Rókus kápolna

I. JEGESEDÉS Az 1838. március 13-i pesti árvíz Vízszint a Rókus kápolna falán

I. JEGESEDÉS Az 1876. március 09-i budai árvíz Az elöntött Fazekas (ma Szilágyi Dezső) tér

II. TÉLI HAJÓZÁS

II. TÉLI HAJÓZÁS A szállítási feladatok megkívánják, hogy a vízi járművek maximálisan kihasználják a hajózási lehetőségeket, ezért az elsődleges jégzajlás számos hajót találhat a nyílt vízen. Erre a hajózási feladatra megfelelően fel kell készülni. JÉG HATÁSA MENETBEN LEVŐ HAJÓRA A feltorlódott jégtáblák nyomása a hajót az útjából kitéríti. A feltorlódott jég a hajó ellenállását megnöveli. A hajótest eljegesedik, „jégfenék” alakul ki. A téli hidegben ridegebb lemezelés miatt a testsérülés, lemezszakadás veszélye megnő. Hajókaravánok egységei összefagynak, a hajóoldalra tapadt jég miatt különálló egységek egymás mellé állítása nehézkes.

II. TÉLI HAJÓZÁS HAJÓZÁS JÉGZAJLÁSBAN A hajó útitervét úgy kell elkészíteni, hogy a jégzajlás fokozódása esetén a legközelebbi téli kikötőt, menedékhelyet el lehessen érni. A meteorológiai viszonyokat fokozottan figyelni kell, számítani kell ködre, hóesésre, hófúvásra és szélviharra. Az úszó hajózási jeleket bevonják jégzajláskor, nehezebb a navigáció. Fontos, hogy a radarberendezés üzemképes legyen. A jég nyomása miatt a hajótestre fokozott erők hatnak, hamarabb elveszti a lendületét, nehézkesebb a fordulás. Horgony felszedése nehézkesebb. Hajók egymás mellé állása a jégtáblák miatt nehezebb, az acél hajótest a hideg miatt ridegebb, könnyebben szakad. Fedélzeti munkák a csúszásveszély miatt veszélyesebbek és lassabban végrehajthatók.

III. TELELÉS KIKÖTŐBEN A jégzajlás fokozódásával a hajózás veszélyesebbé, lehetetlenné válik, a hajóknak téli kikötőkbe, menedékhelyekre kell vonulniuk. A telelés fokozott elővigyázatosságot és munkafegyelmet követelő tevékenység. A téli kikötők meghatározásával és üzemeltetési rendjével a 39/2003 (VI. 13.) GKM rendelet mellékleteként kiadott Hajózási Szabályzat is foglakozik. I. rész (Általános Hajózási Szabályok), 1. fejezet, 1.02 cikk: A hajó vezetője I. rész, 1. fejezet, 1.25 cikk: Menedékhely és telelés I. rész, 7. fejezet, A veszteglés szabályai II. rész (A Magyar Köztársaság területén levő belvizekre vonatkozó kiegészítő rendelkezések), 1. fejezet 1.02 cikk: A vízi jármű vezetője és az úszómű felügyeletéért felelős személy II. rész, 5. fejezet: A veszteglés szabályai II. rész, 7. fejezet, 7.15. cikk: Közlekedési Rend (Dunára vonatkozik) II. rész, 7. fejezet, 7.17. cikk: Budapest térségének közlekedési rendje II. rész, 7. fejezet, 7.33. cikk: Közlekedési Rend (A Szentendrei-Duna-ágra vonatkozik)

III. TELELÉS KIKÖTŐBEN TÉLI KIKÖTŐK ÜZEMELTETÉSÉNEK FELADATAI: Telelőparancsnok kijelölése. Telelőrend készítése, amely tartalmazza a következőket: Őrszolgálat megszervezése és kijelölése. Hó és jég eltakarítása a járókon, közlekedési útvonalakon. Hajófenekek rendszeres ellenőrzése. Tűzrendészeti ellenőrzés. Meteorológiai, vízállási információk figyelése, rögzítése. Riadó tervek készítése tűz és vízbetörés esetére. Vázlat készítése a telelőben álló hajók elhelyezkedéséről, kikötésük módjáról. A telelés folyamán üzemképes géphajót kell biztosítani. A kikötő jegét folyamatosan törni kell. A hőmérséklet-változással együtt járó fagyás-kiolvadás különösen veszélyes, mert a csőrendszerekben maradt víz fagydugót okozhat, amelynek kiolvadásával vízbetörés keletkezhet.

III. TELELÉS KIKÖTŐBEN Néhány fénykép a nem megfelelő téli tárolás bemutatására: Pilismarót, 2010. december, lakóhajó elsüllyedt

III. TELELÉS KIKÖTŐBEN Győr, Mosoni-Duna 2010. december, állóhajó elsüllyedt

III. TELELÉS KIKÖTŐBEN Harta, 2010. december, kotróhajó elsüllyedt

Jelen előadással a téli időszak sajátosságaira, és az ebből adódó speciális feladatokra kívántam rámutatni.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! sarkany.gabor@kbsz.hu www.kbsz.hu