„KIS” VÍZIJÁRMŰVEK BALESETEINEK SZAKMAI VIZSGÁLATA KBSZ SZAKMAI NAPOK - HAJÓZÁS Siófok, 2008. április 9. Barnácz István balesetvizsgáló

Igaz, nálunk kevés ilyen nagyságú hajó közlekedik, de legalább ritkán számíthatunk hasonló balesetre

VÍZIKÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA egymással 14 a vízi út egyes részeivel 19 műtárgyakkal 3 Az ütközések száma: süllyedés 1 lékesedés 5 egyéb (csónakborulás) 9 Az üzemképességet korlátozó kár (magában okozott): nagyhajó 55 komp, úszó munkagép 1 kishajó 16 motoros vízi sporteszköz sport-, horgászcsónak 6 egyéb 8 Az okozó úszólétesítmény: A nagyhajók által okozott 55 baleset, esemény soknak tűnik, de rögtön nem az ha tudjuk, hogy ezek az események a fennakadás, káros hullámkeltéssel okozott károkozás valamint a rossz manőverezések miatt bekövetkezett egymással, műtárggyal vagy a vízi út egyes részeivel való ütközések, neki sodródások.

VÍZIKÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA A hajózási baleset következménye: Személyi sérülés 33 halálos 9 súlyos 2 könnyű 22 Károkozás anyagi kár (Ft) 11.214.010 hullámkeltés 10 egyéb Közvetlen kárral nem járó 16 fennakadás csónakborulás 6 A balesetek adataiból kitűnik, hogy az elmúlt évben bekövetkezett 80 balesetből 33 személyi sérüléses történt. A 9 halálos balesetnél valamennyi esetben kishajó vagy csónak volt a használt vízi jármű. Egy esetben egy ütközéses balesetnél a csónak gyorsjáratú nagyhajóval ütközött, de ebben az esetben is a felelősség egyértelműen a csónak vezetőjét terheli.

VÍZBEFULLADÁSOS BALESETEK okai fürdés közben 59 tiltott helyen 33 szabad helyen 26 öngyilkosság miatt 30 ismeretlen ok miatt 72 az összesből ittas volt 42 baleset miatt 46 Víziközlekedéssel össze- függő 9 jégen tartózkodás halász, horgász 6 sport 3 egyéb 26 Az árú és személyszállító hajók forgalma mellett még csak megbecsülni sem lehet az egyéb víziközlekedésben résztvevők számát. E tevékenységgel kapcsolatosan beszélnünk kell a sport és szabadidős tevékenységek nagyobb részét kiszolgáló kishajókról, csónakokról, vízi sporteszközökről és az úszólétesítmények közzé nem tartozó fürdő eszközökről is, mivel a balesetekben játszott szerepük egyre jelentősebb. A fenti táblázatokból is látszik, hogy a víziközlekedéssel kapcsolatosan 9 vízbefulladás történt. Meg kívánom említeni a balesetek miatti 26 egyéb okból és 72 ismeretlen ok miatti vízbefulladást.

VÍZBEFULLADÁSOS BALESETEK folyó 92 patak 7 csatorna, mellékág, holtág 44 tó 26 bányagödör, mesterséges tó 34 egyéb vizek 6 helyei Az árú és személyszállító hajók forgalma mellett még csak megbecsülni sem lehet az egyéb víziközlekedésben résztvevők számát. E tevékenységgel kapcsolatosan beszélnünk kell a sport és szabadidős tevékenységek nagyobb részét kiszolgáló kishajókról, csónakokról, vízi sporteszközökről és az úszólétesítmények közzé nem tartozó fürdő eszközökről is, mivel a balesetekben játszott szerepük egyre jelentősebb. A fenti táblázatokból is látszik, hogy a víziközlekedéssel kapcsolatosan 9 vízbefulladás történt. Meg kívánom említeni a balesetek miatti 26 egyéb okból és 72 ismeretlen ok miatti vízbefulladást. Az elmúlt évben hazánk szabad vizeiben 206 ember veszítette életét!

Sajnos nincs adatunk arra vonatkozóan, hogy a csónaknak nem minősülő, az építése, berendezése és felszerelése alapján elsődlegesen nem hajózási tevékenység folytatására alkalmas - külön jogszabályban meghatározott - úszóeszközökkel kapcsolatos balesetek során hány haláleset történt. El kell gondolkodni azon a tényen is, hogy ezen tárgyak használata, ha azt a fürdőhelyen kívül használják pl. hajóútban – tiltott fürdőzés vagy alkalmatlan eszközzel történő víziközlekedés. Ez csak jogalkotói döntés kérdése.

A BALESETELHÁRÍTÁS JELENTŐSÉGE Annál is inkább fontos ez a kérdés, mert az „1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA! I. fejezet Általános rendelkezések 8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. XII. fejezet Alapvető jogok és kötelességek 54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. 58. § (1) Mindenkit, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén - törvényben meghatározott esetek kivételével - megillet a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásához való jogot is.” Így az alapjogszabályunk minden ember számára biztosítja az élete védelmét és a szabad mozgás lehetőségét.

2000. évi XLII. törvény a víziközlekedésről XIII. Fejezet SEGÍTSÉGNYÚJTÁS ÉS MENTÉS 64. § (1) Ha az úszólétesítmény vezetője tudomást szerez arról, hogy a vízen emberélet került veszélybe, továbbá, ha a hajóút elzárása vagy az elzárás veszélye áll fenn, köteles segítséget nyújtani. (2) Összeütközés esetében az úszólétesítmények vezetői kötelesek minden rendelkezésre álló eszközzel egymásnak segítséget nyújtani. A segítségnyújtási kötelezettség egyben a jogok korlátozását is magában foglalja, mivel azzal, hogy valaki a „segítséget nyújtja” már szabad cselekvésében, mozgásában korlátozva van. Egy baleset miatt nem csak ez a korlátozás érheti a vízen járót, mert egy balesettel kapcsolatosan még más számos teendőt is el kell végezni annak helyszínén.

A BALESET HELYSZÍNÉN VÉGREHAJTANDÓ INTÉZKEDÉSEK Veszélyben levő személyek mentése,

A BALESET HELYSZÍNÉN VÉGREHAJTANDÓ INTÉZKEDÉSEK Eltűnt személyek felkutatása, kiemelése,

A BALESET HELYSZÍNÉN VÉGREHAJTANDÓ INTÉZKEDÉSEK A kárt szenvedett hajó vezetőjének felkérésére, vagy süllyedés közvetlen veszélye, tűzeset, tűz- és robbanásveszély vagy környezetkatasztrófa (vízszennyezés ) esetén - a kérés nélkül is - a tűz oltására, a veszély elhárítására, valamint a hajóút felszabadítására segélynyújtás.

A BALESET HELYSZÍNÉN VÉGREHAJTANDÓ INTÉZKEDÉSEK Süllyedés, zátonyra futás vagy fennakadás esetén a hajóutat a szükséges eszközökkel kitűzetni, indokolt esetben parti jelzőőrök felállítására is intézkedni. Szükség esetén, hajózási korlátozások elrendelése, bevezetése. Neue Wassertiefe in der bergfahrenden Brückenöffnung und im bergfahrenden Fahrwasser zwischen Donau-km: 1561-1560 ist Wasserstand Dunaföldvár + 35 dm Fahrwasserbreite ist 60 m Eine neue grüne Boje bei Donau-km: 1560,95 150 m von dem linken Ufer

A BALESET HELYSZÍNÉN VÉGREHAJTANDÓ INTÉZKEDÉSEK Amennyiben a süllyedés az úszólétesítmény eltűnésével jár annak felkutatása, kitűzetése, majd kiemelése.

A BALESET HELYSZÍNÉN VÉGREHAJTANDÓ INTÉZKEDÉSEK A környezetben keletkezett kár elhárítása,

A BALESET BEKÖVETKEZÉSE 2007.09.21. 11:50 perckor a Soroksári Dunában a Gubacsi híd pesti hídfőjénél egy kisgéphajó fordulás közben felborult és elsüllyedt. A kisgéphajón 8 személy utazott, 6 főt kimentettek, 1 személy a hajótestbe beszorult, őt a tűzoltók segítségével élve kimentették, 1 személy a mentés megkezdése előtt elmerült, és eltűnt.

A BALESET BEKÖVETKEZÉSÉNEK OKAI A hét fő befogadóképességű kisgéphajóban nyolc fő tartózkodott. A kisgéphajóban tartózkodók közül senki sem viselt mentőmellényt. A kisgéphajó vezetője szabálytalan, hirtelen manőverezéssel hajtotta végre a fordulót. A kisgéphajóban tartózkodók „nagy száma” miatt a baleset bekövetkeztekor az utasok nem tudtak egymásra figyelni, későn vették észre, hogy egy fő tényleges életveszélyben van. Így mire a mentésére tudtak volna indulni az elmerült és eltűnt.

A BALESET BEKÖVETKEZÉSE 2007. május 18-án 16:45 órakor II. fokú viharjelzés alatt a Balatonalmádi, Hotel Nereus előtti vízterületen a parttól kb. 100 – 150 méterre egy csónak felborult, benne hét fővel. Hatan a partra tudtak úszni, egy személy a vízben elmerült és eltűnt.

A BALESET BEKÖVETKEZÉSÉNEK OKAI A négy fő befogadóképességű evezős csónakban hét fő tartózkodott. A csónakot engedély nélkül, az alapvető felszerelések hiányával „kötötték” el. A csónakban tartózkodók közűl senki sem viselt mentőmellényt. A csónakban vezető nem került kijelölésre, azt a „falka” elv alapján alkalmatlan módon evezték. Szabálytalan, hirtelen manővereket hajtottak végre, ami következtében az erős hullámzás miatt a csónakba víz került.

Az utasok menetközben felállva akartak helyet változtatni a túlterhelt, vízzel megtelő csónakban, aminek következtében annak stabilitása jelentősen csökkent és felborult. A felborulás után a csónakot visszabillentették, azonban a csónakból a vizet kimerni nem tudták, mivel megfelelő eszközük nem volt hozzá. Két fő, megpróbálta a csónakot partra tolni, de nem sikerült nekik, ezért ők is úszva elindultak a part felé. Úszás közben az egyik segítséget kért, mert kétségbe esett, hogy nem tud tovább úszni. Társa aki szintén minimális úszás tudással rendelkezik nem tudott kellő segítséget nyújtani. Az érintettek valamennyien szeszesitaltól befolyásolt állapotban voltak.

A BALESET BEKÖVETKEZÉSE 2007. 01. 23. 23.25 órakor a Duna Budapest Csepel 3-as öblében két személy egy csónakból horgászva felborult. A vízben mindketten vízbe estek, elmerültek és eltűntek.

A BALESET BEKÖVETKEZÉSÉNEK OKAI A csónakot, a kötelező felszerelések nélkül használták. A csónakban és a benne tartózkodókon nem volt mentőmellény. Éjszaka „rejtetten” megvilágítás nélkül tartózkodtak a vízen, csak közeli ismerőseik tudták, hogy ott vannak. Meg nem engedett módszerrel (hálózás) akartak halat fogni. A csónakban tartózkodók egyike sem tudott úszni. Szeszesitaltól befolyásolt állapotban szálltak vízre. Vélelmezhetően - a szükséges mentőmellény nélkül – „leplezetten” végeztek vízbeesés közvetlen veszélyével járó vízimunkát.

A BALESET BEKÖVETKEZÉSE 2007. 07. 21. 17.30 órakor 3 fő egy vitorlással hajózni indult a Balatonon. A Tihany előtti vízterületen horgonyt dobtak és fürdeni kezdtek. Fürdés közben a horgony szántani kezdte a meder talajt és közben a csónak elsodródott. A három fő a hajó után úszott, közben az egyikőjük a hajótól 20-30 méterre elmerült és eltűnt.

A BALESET BEKÖVETKEZÉSÉNEK OKAI A víziközlekedési szabályokat megszegve, hagyták el a csónakot fürdőzési szándékkal. A vízijárművet nem megfelelően horgonyozták le. A szükséges úszni tudással nem rendelkeztek.

A BALESET BEKÖVETKEZÉSE 2006. 09. 07. 19.45 órakor a Duna Uszód térségében két személy egy csónakkal halászni indult. Egy hegymenetben közlekedő tolóhajó hullámkeltésének következtében egyikőjük a csónakból kiesett, elmerült és eltűnt.

A BALESET BEKÖVETKEZÉSÉNEK OKAI A csónakot, a kötelező felszerelések hiányával használták. A csónakban és a benne tartózkodókon nem volt mentőmellény. Éjszaka megvilágítás nélkül közlekedtek a vízen, így a víziközlekedés egyéb részvevői nem észlelhették őket. A sokéves víziközlekedési tapasztalat ellenére a csónak vezetője nem a megfelelő manőverezést választotta az érkező hullámok „vételére”.

A kötelező felszerelések hiánya. A BALESETEK BEKÖVETKEZÉSÉNEK JELLEMZŐ OKAI: A kötelező felszerelések hiánya.

A BALESETEK BEKÖVETKEZÉSÉNEK JELLEMZŐ OKAI: Víziközlekedési szabályok nem ismerete, vagy nem megfelelő alkalmazása.

A BALESETEK BEKÖVETKEZÉSÉNEK JELLEMZŐ OKAI: Gyakorlati jártasság hiánya, vagy a hajózási manőver helytelen megválasztása. A szükséges és elvárható úszás készség hiánya.

Mentő felszerelések használatának elmulasztása. A BALESETEK BEKÖVETKEZÉSÉNEK JELLEMZŐ OKAI: Mentő felszerelések használatának elmulasztása.

BIZTONSÁGI AJÁNLÁS TERVEZETEK A víziközlekedési szabályok kellő ismeretének, azok megfelelő használatának, a gyakorlati jártasság megszerzése és azok helyes alkalmazásához célszerű lenne a csónakok vezetését is képesítéshez kötni. A biztonságos úszáskészség eléréséhez kívánatos lenne - a Nemzeti Alaptanterv részeként - az iskolák alsó tagozataiban megfelelő színvonalú úszásoktatást bevezetni. Az időszerű és megfelelő tájékoztatás kialakítása, a vizek „tiszteletére”. Tömegkommunikációs eszközökön keresztül a „vizes szezon” kezdetére. Alapfokú oktatási intézményekben a víziközlekedési- és fürdőzési szabályok ismeretére.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! www.kbsz.hu