Az NFÜ által megfogalmazott célok, azok összhangja az ágazati célkitűzésekkel „Építészet a gyógyulásért 2010” konferencia Budapest, NEFMI december 7.

TÉMÁK Bevezetés Uniós és szakmapolitikai keretek Tapasztalatok A jövő:

BEVEZETÉS 1. Új Magyarország Fejlesztési Terv Magyarország évekre szóló legfontosabb stratégiai dokumentuma Összesen mintegy 22,4 milliárd euró fejlesztési forrás prognosztizálható 15 operatív program Átfogó cél: a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés elősegítése

BEVEZETÉS 2. Egészségügy az ÚMFT-ben között Magyarországnak 1,4 milliárd euró fejlesztési forrás áll rendelkezésre egészségügyi ágazati programokra –TÁMOP: 253 millió euró –TIOP 1,14 milliárd euró További mintegy 400 millió pedig területfejlesztési források keretében (ROP-ok)

BEVEZETÉS 3. Magyarország az 1,4 milliárd euróval mind nominálisan, mind az összes strukturális alapból ideérkező forráshoz viszonyítva (<5%) a legtöbb pénzt allokálja az egészségügyi ágazatra az Unió összes tagállama közül vagyis: Egyértelmű fejlesztési prioritás az egészségügy

UNIÓS KERETEK A Tanács 1083/2006/EK rendelet: Az általános ESZA és ERFA rendelet Az alapok által biztosított támogatás kiegészíti a nemzeti intézkedéseket (kiegészítő jelleggel) Az alapok célkitűzéseit egy többéves programozási rendszer keretében kell megvalósítani A strukturális alapokból származó hozzájárulások nem helyettesítik a tagállam közkiadásait (addicionalitás) Az irányító hatóság felelős az operatív programnak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő irányításáért és végrehajtásáért

SZAKMAPOLITIKAI KERETEK Kormányváltás(ok) – új egészségügyi program(ok) Újraélesztett Egészségügy – Gyógyuló Magyarország (vitairat) Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program as időszakra

Tapasztalatok 1. Különösen problémás a stratégia gondolkodás átültetése –fejlesztések az ágazati politikában vs. ágazatok a fejlesztéspolitikában –Az egészségügy alapvetően feudális rendszer = presztízsberuházások vezérelt megközelítés (egyéni „célok”) Uniós fejlesztése = Költségkiváltás, az amortizáció elmaradt pótlása – megjelenik a pályázói gondolkodásban

Tapasztalatok 2. Minőségi ellátást nyújtó, betegközpontú szolgáltatói szemlélet még nem jelent meg A korszerű menedzsment hiánya, amely magával hozza a logisztikai és kommunikációs problémákat valamint, hogy nincs igény és szándék az eredményesség és a hatékonyság mérésére

Tapasztalatok 3. A valóság között: hiányzó (ágazati erőforrás stratégia) vagy nem megfelelő (onkológia) vagy változó (mentésirányítás) stratégiák, koncepciók Ezt az eredményezi, hogy tervezési dokumentációkban (pályázati kiírásokban) kellett rendezi bizonyos koncepcionális kérdéseket, illetve elhúzódik az előkészítés. Tervezés és végrehajtás összecsúszik.

A JÖVŐ? Fejlesztéspolitikában a hazai jogszabályok egyfajta „fékek és ellensúlyok rendszerét” alakította ki: A tárca határozhatja meg a fejlesztések szakmai tartalmát, azonban az Irányító Hatóság felel (az OP végrehajtása útján) a források eredményes, hatékony és fenntartható felhasználásért vagyis= A részletesen (és jól) kidolgozott alapkoncepciókat szaktárca átadja az Irányító Hatóságnak, aki irányítja a végrehajtást és biztosítja a visszacsatolást.

TÁMOP Szervezeti hatékonyság fejlesztése: Területi együttműködések kialakítása (módszertan és bevezetés 6.2.5/C-D komponens ) –12 (11,4+0,6) milliárd forint áll rendelkezésre –2011. II-III. negyedévében indul –Ez a TÁMOP 6. prioritás as évekre szóló MAINSTREAM fejlesztése Megkezdődik a korábbi pilot jellegű szűrési programok országos kiterjesztése (TÁMOP 6.1.3/A) Átfogó népegészségügyi és egészségfejlesztési kampányok indulnak (TÁMOP 6.1.3/B) Országos egészségmonitorozási és kapacitástérkép fejlesztési indul (TÁMOP 6.2.3)

TIOP Regionális járóbeteg szakellátó intézmények támogatása (TIOP 2.1.1) –OP cél –Progresszivitási szempontból kérdéses az értelmezés A struktúraváltáshoz kapcsolódóan módosított tartalommal „folytatódik”: –A „Konverziós kiskórházak” támogatása (TIOP – 10 milliárd forint) –A struktúraváltás támogatása a fekvőbeteg-szakellátó intézményeknél (TIOP – közel 50 milliárd forint) Nemzeti Egészségügyi Informatikai (eHealth) Rendszer: –Intézményen belüli betegazonosítási rendszerek (2.3.1) –Közhiteles nyilvántartások és ágazati portál (2.3.2) –Intézményközi információs rendszerek (2.3.3) –Mindezekhez kb. 10 milliárd forint forrás és TÁMOP támogatás (TÁMOP 6.2.7)

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Elérhetőség: dr. MOLNÁR-GALLATZ Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága (1) (30)