Dr. Szánthó Gergely SE II. Belklinika

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A depresszió előfordulása a családorvosi gyakorlatban
Advertisements

Szívbetegség és várandósság
ANYAGCSERE CSONTBETEGSÉGEK 2003 SE ÁOK I. Belklinika.
ÉLETÜNK ÉS A ZAJ Keresztény Egészségtudományi Napok Pécs, június Zsilinszki János – egészségnevelő, zajszakértő.
Gyermekkori görcsállapotok
Szívritmuszavarok kezelése
dr. BALLA TÜNDE, dr. BORSICS KÁLMÁN
Dr.Vámosi Péter Szent Rókus Kórház Szemészeti osztály
Hypertonia.
A magas vérnyomás és gyógyszeres kezelése
8. témakör Antiarritmiás szerek ATC : C01B.
Rheumatoid arthritis.
A szívritmus zavarok (aritmiák) általános mechanizmusai
A krónikus szívelégtelenség és kezelése
A szív vizsgálata Dr Vass Andrea.
Ingerképzési zavarok dr. Bierer Gábor.
Ingerületvezetési zavarok
IPPI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZILÁGY MEGYE
KERINGÉSI RENDSZER.
Dr. Alföldi Sándor Semmelweis Egyetem, I. Belklinika
Dr. Szánthó Gergely SE II. Belklinika
Terheléses kardiológiai vizsgálómódszerek június Dr. Andréka Péter Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika.
Stabil angina pectoris június Dr. Andréka Péter Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika.
A háziorvos és a pitvarfibrilláló beteg
Hipertónia diabetesben június Dr. Andréka Péter Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika.
Fokozott kardiovaszkuláris kockázatú betegek kezelése június Dr. Andréka Péter Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika.
Hipertóniagondozás folyamata és stratégiája I.
A szívelégtelenség diagnózisa június Dr. Andréka Péter Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika.
Keringésmegállást okozó szívritmuszavarok
Az ingerképzés zavarai
Ritmuszavarok diagnosztikája
Családorvosok legfontosabb feladatai
Proteinuriák differenciál
és Orvosi fizika mesterképzés Funkcionális anatómia tantárgy
Az electrocardiológiai diagnosztika speciális szempontjai obesitásban
Acut Coronária Syndroma BLESZ Belgyógyászati Kardiológiai
Dr. Gelléri Dezső PhD, Dr. Jevelovszki Éva
Dr. Őze Béla,Dr.Gellér lászló, Dr.Sághy László,Dr.Valkó József,
szinuszcsomó AV csomó jobb bal
A szívelégtelenség elméleti és gyakorlati vonatkozásai
Kardiológiai rehabilitáció
Plazmaadással mások egészségéért!
ELEMI FOLYAMATSZAKASZOK VIZSGÁLATA Válóczy István.
BELGYÓGYÁSZAT Dr. Jármay Katalin Főiskolai Tanár
Koszorú- és agyérbetegségek: tények és megelőzés
Mikrovaszkuláris reaktivitás vizsgálata túlsúlyos és normál testsúlyú fiatal nőkben Babos Levente, Tóth Krisztina, Farnady Ágnes,, Sallai László, Cseprekál.
Onkoterápia kardio-vaszkuláris szövődményei Pest Megyei Orvos Napok
ANYAGCSERE CSONTBETEGSÉGEK 2003 SE I. Belklinika.
Az eszméletvesztés kardiális okai, prognózis, munkavállalási esélyek, korlátok. Pénzes István SE AITK 2010.
8. tétel Antiarritmiás szerek ATC :C01B.
A leggyakoribb kardiológiai betegségek,azok megelőzése,rizikófaktorok kiszűrése Előadó: Képíróné Gyarmati Zsuzsanna A leggyakoribb kardiológiai betegségek,azok.
ANYAGCSERE CSONTBETEGSÉGEK 2003 SE I. Belklinika
A Heveny Koszorúér Szindrómák
Ingervezetési zavarok
University of Debrecen
Zámolyi Károly Szent Ferenc Kórház, Budapest
University of Debrecen
Progresszió-csökkentés, antihypertenzív kezelés
Kócsy József Kardiológiai workshop Makó
Készítette: Szabó Elza 2012 május Mivel szerzői jogvédelem alatt nem áll, ezért bárki, bármikor felhasználhatja! Szeretettel!
Aritmiák Székely Andrea.
Multidisciplinaris intenzív terápia speciál kollégium
Stroke-os dializált betegek ápolásának sajátos szempontjai
A vérnyomáscsökkentő kezelés megkezdése az ESH/ESC szerint RF, OD, vagy betegség normális SBP v. DBP magas-norm. SBP v. DBP.
Kardio- Navigátor Esemény Holter Apnograph Teljes Holter Nyugalmi EKG és utópotenciál Terheléses EKG IKG (impedancia- -kardiográph) rizikofaktorok Echo.
Stressz echo a klinikumban Forster Tamás Cor 2009 Budapest, Gerbeaud, november 7.
II. rész március 22. Elektrokardiográfia a nővéri gyakorlatban azaz kóros EKG jelek értelmezése.
Az EKG szűrés tapasztalatai iskoláskorú gyermekeken és serdülőkön
Szívritmuszavarok ellátása az oxyologiai gyakorlatban
A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA TÖRTÉNETE I.
Előadás másolata:

Dr. Szánthó Gergely SE II. Belklinika SYNCOPE Dr. Szánthó Gergely SE II. Belklinika

A SYNCOPE DEFINÍCIÓJA A SYNCOPE hirtelen jelentkező, átmeneti jellegű eszméletvesztés, amely során a beteg elveszti a posturális tónusát, majd spontán magához tér. A tudatvesztés oka az agy keringésének átmeneti csökkenése, legtöbbször a szisztémás vérnyomás hirtelen esése miatt (MAP<50Hgmm).

A SYNCOPE ELŐFORDULÁSA A populáció 30%-a életében legalább egyszer elveszti az eszméletét. A gyakoriság az életkorral nő. 70 év felett az éves incidencia 6%.

A SYNCOPE OKAI I. I. Neurálisan mediált reflexsyncope-szindrómák - Vasovagalis eszméletvesztés (közönséges ájulás) - Carotis sinus syncope - Egyes szituációs ájulások - Glossopharyngeus és trigeminus neuralgia - DISZAUTONÓMIÁS SYNCOPE – ORTOSZTATIKUS HIPOTENZIÓ - Primer autonóm idegrendszeri betegség, károsodás (multiszisztémás atrófia, „vegetatív” Parkinson) - Szekunder~: diabéteszes, alkoholos, amyloid. neuropátia - Akut gyógyszer-, alkoholhatás vagy folyadék-, vérvesztés - Addison-kór

A SYNCOPE OKAI II. II. Kardiális syncopék SZÍVRITMUSZAVAROK (mint primer okok) - SSS - AV vezetési zavar - PSVT és PVT - Hosszú QT sy. (LQTS), Brugada-sy. - Hibás PM v. ICD - Proarrhythmiás hatású gyógyszerek STRUKTURÁLIS SZÍV- (TÜDŐ-) BETEGSÉGEK - Súlyos billentyűeltérések - akut infarktus/ischaemia - HOCM - Myxoma - Aortadissectio - Pericardiális tamponád - Pulmonális embólia/hipertenzió

A SYNCOPE OKAI III. III. Cerebrovasculáris syncopék - Vasculáris steal szindrómák (IV. Egyéb primer neurológiai, átmeneti tudatvesztés - Petit mal - Narcolepsia)

A SYNCOPE OKAI IV. V. Gyógyszer okozta syncopék VAZODILATÁTOROK: Nitrátok, CCB-k, ACEI-k, ARB-k, α-blokkolók, hydralazin PROARITMOGÉNEK: Kinidin, Prokainamid, Disopyramid, Sotalol, Propafenon, Amiodaron, Diuretikumok NEUROLÓGIAI szerek: Fenotiazinok, TCA-k, MAO-gátlók, Barbiturátok EGYEBEK: Vinkrisztin, Digitalis, Inzulin, Marihuana, Alkohol, Kokain

A SYNCOPE DIAGNOSZTIKÁJA I. ALAPVIZSGÁLATOK: - Anamnézis! (45%-ban diagnosztikus!) - Fizikális vizsgálat - Vérnyomásmérés - EKG

A SYNCOPE DIAGNOSZTIKÁJA II. ALAPVIZSGÁLATOK ANAMNÉZIS - 45%-ban diagnosztikus! - Családi ~: hirtelen halál, syncope, pacemaker - Gyakoriság?: ritka  jóindulatú; gyakoribbá váló  rossz prognózisú - Kísérő tünetek?: dyspnoe PE-re, angina ISzB-re, fokális neurológiai tünet idegrendszeri eltérésre; hányás, sápadtság, izzadás vagus-túlsúlyra; átmeneti inkontinencia epilepsziára utalhat. - Prodroma?: ennek hiánya ritmuszavarra, aura: epilepsziára utal. - Pozíció?: a vasovagalis syncope állva; az ortosztat. felüléskor-álláskor jelentkezik; a fekve fellépő: (gyakran rosszindulatú) aritmiára utal

A SYNCOPE DIAGNOSZTIKÁJA III. ALAPVIZSGÁLATOK ANAMNÉZIS (folyt.) - 45%-ban diagnosztikus! - Kiváltó esemény?: A terhelésre jelentkező syncope hátterében általában súlyos organikus szívbetegség áll: Aortastenosis, ISzB, HOCM. - Időtartama (heteroanamn.!)?: A hosszan tartó syncope epilepsziára vagy cerebrovasc. Eltérésre, a rövid (néhány másodperces) ritmuszavarra, vasovagalis hyperreflexiára - Maradványtünetek epilepsziára, stroke-ra utalnak - Életkor?: fiatalnál leginkább vasovagalis vagy LQTS és HOCM jön szóba - Gyógyszerei?: antihipertenzívumok, aritmogének - Más betegség?: neuropathiát okozó (DM, amyloid, alkohol) - Sérülések?

A SYNCOPE DIAGNOSZTIKÁJA IV. ALAPVIZSGÁLATOK FIZIKÁLIS VIZSGÁLAT - Pulzus, vérnyomás, légzésszám, hallgatózás, neurológiai status - SHELLONG-TESZT: 1. Öt perc fekvés, relaxáció 2. Felállás (0. perc) 3. Vérnyomás- és pulzusfrekvencia-mérés az 1., 2., 3. percben  Pozitív, és ortosztatikus hipotenziót jelez, ha a 2. percben vagy utána a vérnyomás >20/10Hgmm-errel csökken, illetve ha a szisztolés vérnyomás 90Hgmm alá esik

A SYNCOPE DIAGNOSZTIKÁJA IV. ALAPVIZSGÁLATOK EKG (30-60”-ig rögzített, 12 elvezetéses) Információt adhat SA-, AV-, Nyalábblokk, valamint AMI, Ischaemia, WPW, LQTS, Brugada-sy és COPD vonatkozásában.

A SYNCOPE DIAGNOSZTIKÁJA V. ALAPVIZSGÁLATOK Az alapvizsgálatokra támaszkodva diagnosztizálható a vasovagalis, a szituációs, az ortosztatikus; valószínűsíthető az ischaemiához és az aritmiához társuló syncope. Aritmiához társuló syncope valószínűsíthető, ha SR<40/min.v. SA-blokk>3s v. MOBITZ II. másod fokú AV-blokk v. harmad fokú AV-blokk v. PSVT v. PVT v. pacemaker-diszfunkció észlelhető az első ekg-n.

A SYNCOPE DIAGNOSZTIKÁJA VI. TOVÁBBI VIZSGÁLATOK Holter, event recorder, loop EKG: csak akkor diagnosztikus ha a syncope a kimutatott ritmuszavar alatt rörténik (kivéve ha bármikor asystolia>3s vagy PVT, és ha ébren Mobitz.II. II.AV-blokk v. III. fokú AV-blokk történik). Adenozin teszt: Pozitív, ha i.v. Adenozin hatására asystolia>6s v. AV-blokk>10s alakul ki. (A szer normál esetben is néhány másodperces teljes AV-blokkot – asystoliát okoz.) Echocardiographia: Diagnosztikus, ha az EF<40%, ha szívelégtelen-séggel járó cardiomyopathiát, ARVD-t, congenitalis szívhibát v. ha a többi, „okok”-nál felsorolt eltérésből találunk egyet. Terheléses EKG: Kimutathat chronotrópiás inkompetenciát = SSS; provokálhat hipotenziót aortastenosisban, coronaria insuff-ban; provokálhat ritmuszavart ISzB-ben, LQTS-ban. (A közvetlenül utána kialakuló hipotenzió v. asystolia vasovagalis syncopére utal.)

A SYNCOPE DIAGNOSZTIKÁJA VII. TOVÁBBI VIZSGÁLATOK (folyt.) Head-up tilt table teszt: Vasovagalis syncope kimutatására (ortosztatikust is diagnosztizál). Visszatérő, anamnesztikusan vasovagalisnak tűnő, organikus szívbetegségben nem szenvedő (előzetes echo) betegnél érdemes elvégezni. Elektrofiziológiai vizsg.: Indokolt, ha strukturális szívbaj kimutatható, és a fenti tesztekkel a syncope oka nem kimutatható (ekkor 70%-ban pozitív eredményt fog adni, de a norm. lelet nem zárja ki az aritmiát!). Koronarográfia: Ha a syncopét angina előzi meg, vagy VT-vel jár, vagy amúgy is meglévő indikáció esetén. Koponya CT, MR, EEG, Doppler: Körültekintő anamnézis és alapvizsgálatok után lehet indokolt a neurológiai irány. Pszichiátriai vizsg.: Körültekintő anamnézis és alapvizsgálatok után lehet indokolt a pszichiátriai irány.

A SYNCOPE KEZELÉSE Vasovagalis: Felvilágosítás a jó prognózisról, életmód, edzés, tilt-training; midodrin (Gutron-csepp,α-agonista), fludrokortizon(Astonin-H) Carotis sinus hyperaesthesia: PACEMAKER Ortoszatikus: Felvilágosítás a jó prognózisról, fokozott folyadékbevitel reggel felkelés előtt, GYÓGYSZEREK MÓDOSÍTÁSA!, tilt-training, ágy fejének megemelése, gumiharisnya, vérnyomásemelő pózok (guggolás), gyakoribb, kisvolumenű étkezés (esetleg midodrin) Strukturális szívbet.: Műtéti, ha lehetséges SSS, AV-blokk (M.II. és III.): PACEMAKER PSVT: Elektrofiziológia – ABLATIO PVT: ICD