Az orvosi professzionalizáció kérdései Magyarországon a 18-19 Az orvosi professzionalizáció kérdései Magyarországon a 18-19. században 2011. március 30. Simon Katalin

Professzionalizációs lépések monopóliumtörekvések képzés és szakmai jogok gyakorlása fölötti kontroll hivatással kapcsolatos normák rögzítése szakmai önállóság kivívása

Eltérő képzési formák Képzés ma: 1. egységes alapok, utána specializálódás 2. ismeretek megszerzése szigorúan szabályozva, helye az egyetem / főiskola 3. elmélet és gyakorlat fontossága Képzés a középkortól a 18. századig: 1. sokféle orvosló, eltérő képzettséggel (tudásszintben óriási különbségek) 2. ismeretek megszerzése több helyről (egyetem, magániskola, céh, pusztán gyakorlatok ellesése) 3. tevékenységtől függően hangsúlyos az elmélet vagy a gyakorlat

Medicina – chirurgia kettőssége 1163, Tours-i zsinat 1215, IV. lateráni zsinat 1279, Buda „Ecclesia abhorret a sanguine” Medicina Chirurgia belső betegségek külső betegségek egyetem céh elmélet gyakorlat tudós kézműves

A sokszínű „orvosi piac” 1. orvosdoktor 2. sebészmester 3. specialisták, vándorgyógyászok: lithotomus herniotomus fogász szemész (hályogműtő) 4. népi gyógyászok

Jan Steen: Doktori vizit (1658-1662 körül, London, Wellington Museum)

David Teniers, ifj.: A sebész (1670 körül, Norfolk, Chrysler Museum of Art)

Gerrit Dou: A doktor Johann Christian Fiedler: Vizit (1653, Bécs, Kunsthistorisches Museum) (17. sz. közepe, Budapest, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum)

Jacob Toorenvliet: Érvágó sebész Amputáció Lorenz Heister Lehrbuch der Chirurgie című tankönyvéből (1718) Jacob Toorenvliet: Érvágó sebész (1666, London, Wellcome Library)

Jan Victors: Piac kuruzslóval (1650 körül, Budapest, Szépművészeti Múzeum)

Giovanno Domenico Tiepolo: Vásári fogász (1754-1755, Párizs, Louvre)

Magyarország a 18. század első felében krónikus orvoshiány 1720: 37 orvosdoktor, 105 borbély-sebész orvosok főleg városokban képzésük: külföldi egyetem vagy orvosi magániskolák sebészek városokban (céhek: borbély, sebész, fürdős) és vidéken (céhbe inkorporálva vagy kontárként) képzésük: céh vagy hadsereg

Az állami beavatkozás kezdetei politia medica 1770: Generale Normativum közegészségügyi ellátás megszervezése 1752: tiszti főorvosi helyek „kuruzslók” kiszorítása képzés egységesítése orvosok: 1754-től egyetemi diploma kell működési engedélyhez sebészek: 1761-től orvos előtti vizsga kötelezővé tétele 1770, Nagyszombat – orvosi kar

Sebészképzési modellek a 18. században 1. céhek 2. Itália: doctor utriusque medicinae 3. sebészeti iskolák, társaságok, akadémiák: sebészek a kezdeményezők: 1724, Párizs: École de Chirurgie 1731, Párizs: Académie Royal de Chirurgie 1745, London: Company of Surgeons orvosok vagy az uralkodó a kezdeményező: Montpellier 4. egyetemi képzés

Speciális sebészképző iskolák Cél: jól képzett sebészek a hadseregben modern felszerelés – erős elméleti alapok – sok gyakorlat 1724, Berlin: Collegium Medico-Chirurgicum (I. Frigyes Vilmos) 1785, Bécs: Josephinum (II. József – Alessandro Brambilla) 1795, Berlin: Pepinière (Johann Goercke)

Sebészképzési modellek a 18. században 2. Céhek visszaszorítása: orvosok megjelenése a vizsgán regionális iskolák létrehozása → általában szülészet oktatása is → sebészeknek, bábáknak pl. Habsburg Birodalom líceumai …és megszüntetése 1791: Franciaország 1802: Szászország 1811: Poroszország

Első kísérletek az orvosi és sebészeti képzés egységesítésére 1770, Nagyszombat orvosdoktor – sebészmester (1774) 1786, II. József: 5 év, közös tanterv, különbözeti vizsga után sebészdoktor is lehet sikertelen → 1788/9: 4 év orvosdoktori 2 év sebészmesteri 1789: „magasabb sebészet” (Dr. Chir., Mg. Chir.) polgári seborvos (Civil- und Landwundarzt, patronus chirurgiae) – Mo.: 1816 1794, Párizs: École de santé 1795, Berlin: Pepinière

Elsőéves orvostanhallgatók és sebészhallgatók a Pesti Egyetemen (1825/6-1846/1847)

A Pesti Egyetemre beiratkozott orvostanhallgatók és sebészhallgatók összesített létszáma (1825/6-1846/7)

Végzett orvosdoktorok, valamint sebészmesterek és polgári sebész és szülészek a Pesti Egyetemen (1825/186-1848/189)

Az első orvosi érdekvédelmi szervezetek 1837: Patzek József 1839: Czilchert Róbert ― Wachtel Dávid minták: Bécs, Gesellschaft der Ärzte (1837) Gesellschaft Deutscher Naturforscher (1822) 1837: Budapesti Királyi Orvosegyesület, Budapesti Sebészegyesület 1839: Nyitra vármegye, Temesvár, Szatmárnémeti 1840: Borsod vármegye, Miskolc 1842: Moson vármegye, Jász Kerület 1846: Pápa 1847: Arad nyugdíjintézeti tervek, folyóiratok, Schuster-alapítvány

Reformkori orvosegyesületek Magyarországon

„a sebészetet fel kell emelni a kézművességből a tudomány szintjére” Pro és kontra képzés hiányosságai képzés megszüntetése „félorvosok” sebészet fejlődése vidék ellátása betegek bizalma medicina és chirurgia egységesítése

Magyarországi orvosdoktorok, 1840 Magyarországi sebészek, 1840

Orvos- és sebészhallgatók Pesten 1849/50-től az egységes képzés bevezetéséig

Orvos- és sebészi diplomát szerzők Pesten 1849/50-től az egységes képzés bevezetéséig

Orvos- és sebészi diplomát szerzők Pesten 1849/50-től az egységes képzés bevezetéséig

Köszönöm a figyelmet!