Növénytan és növényélettan II. Növényrendszertani félév 4. gyakorlat
Ribiszkefélék családja - Grossulariaceae Gyümölcstermő és dísznövények; Szórt levélállású, egyszerű, tenyeresen tagolt levelű cserjék, néha levéltövisekkel; Öttagú viráguk fürtvirágzatba tömörül, gyakran zöldesek; Termésük álbogyó, magas C-vitamin és pektintartalommal.
Vörös ribiszke – Ribes rubrum
Fekete ribiszke – Ribes nigrum
Köszméte vagy egres - Ribes uva-crispa
Rózsafélék családja - Rosaceae Lombhullató vagy örökzöld fák, cserjék vagy évelő lágyszárúak; Ötkörös, körönként öttagú virág; A virág kétivarú, aktinomorf szimmetriájú, főként rovarmegporzású; A termőtáj és a vacok kialakulása változatos.
Rózsafélék alcsaládja - Rosoidae Évelő lágyszárúak és cserjék; Az apokarpikus termőtáj felső (szamóca, málna, szeder) vagy alsó (pl. rózsa) állású; Aszmagos vagy csonthéjas terméscsoport.
Kerti szamóca – Fragaria ananassa Két faj kereszteződéséből spontán keletkezett; Évelő, gyöktörzses, tőszáras, indákkal szaporodó, lágyszárú növény. Levelei hármasan összetettek, fűrészes szélűek; Virágai fehér színűek, vacokkúpja elhúsosodik, felületén aszmag termések ülnek.
Málna – Rubus idaeus Hazánkban őshonos félcserje; N igényes, sarjakkal szaporodó növény; Csonthéjas terméscsoport.
Hamvas szeder – Rubus caesius Ligeterdők, vágások, erdőszélek évelő növénye, de veszélyes gyom is; Szára erőteljesen tüskés, levelei 3-asan összetettek; Csonthéjas terméscsoport; Levelei cseranyagokat, szerves savakat és flavonoidokat tartalmaz.
Pimpó fajok – Potentilla spp. Libapimpó - Potentilla anserina Homoki pimpó - Potentilla arenaria
Almafélék alcsaládja - Pomoidae Fás növények, szórt állású levelekkel; A kertészeti ág legfontosabb növényei; A termő közép vagy alsó állású; Termése áltermés (almatermés).
Nemes alma – Malus domestica Különböző európai fajokból alakult ki több ezer éves termesztés során; Levelei elliptikusak, gyakran molyhosodók; Fehér vagy pirosló virágai bogernyőben állnak, általában önmeddők. A termőlevelek száma öt, a bibeszálak az alapi részen összenőttek; Termése almatermés.
Nemes körte – Pyrus communis Almatermése kősejtes, a magház fala hártyás; Tojásdad alakú levelei fiatalon molyhosodók, fénylők, hosszú nyelűek; Fehér virágai sátorban állnak.
Nemes körte – Pyrus communis
Birs – Cydonia oblonga 1-6 m magasságú fa vagy bokor; Tojásdad alakú levelei fonákjukon szürkén molyhosak; Almatermése szintén molyhos felületű; A védett fekvésű, meleg, középkötött, kissé meszes talajú helyeket kedveli.
Szilvafélék alcsaládja - Prunoidae Termésük csonthéjas termés; A termés mezokarpiuma húsos, leveses (cseresznye, szilva) vagy elszárad és éréskor kinyílik (mandula); „Magvaváló”: a csonthéj könnyen elválik a mezokarpiumtól; Jellemző glikozidjuk az amigdalin; Sokporzójú fás növények, főleg gyümölcstermő fajok.
Cseresznye – Cerasus avium Őse a vadcseresznye; Fényes, vörösesbarna kérgű sudár termetű fa, nagy tojásdad alakú levelekkel; Fehér virágai ritkás bogernyőben nyílnak; Önmeddő.
Cseresznye – Cerasus avium
Meggy – Cerasus vulgaris Vadon termő meggyből nemesített gyümölcsfánk; Fájának kérge sötétszürke; A cseresznyénél rövidebb életű, vesszői idősebb korban lecsüngenek; Virágzata bogernyő; Sok fajtája önmeddő.
Meggy – Cerasus vulgaris
Kajszi vagy sárgabarack – Armeniaca vulgaris Alacsony termetű, vörösesbarna vesszőjű fa; Szív alakú leveleik csúcsa kihegyezett; Virágaik rövid hajtáson ülők, szirmuk fehér vagy pirosló; Lombfakadás előtt virágzik; Önmegporzó; Gyümölcsének húsa sárga vagy vöröslő; Az édes magvúak magja ehető.
Őszibarack – Persica vulgaris Cserje, vagy alacsony fává nevelhető; Kihegyezett, lándzsás levelei rövid nyelűek; Rózsaszín, hajtáson ülő virágai önbeporzók; Termése bársonyosan molyhos, magja mérgező.
Szilva – Prunus domestica Bizonytalan eredetű gyümölcsfa; 10 m-re növő fája elélhet 50 évig is; Ovális, kihegyesedő levelek, rövid nyéllel, 1-2 nektármiriggyel; Virágai zöldesfehér színűek, Gyümölcse tojásdad, kék színű, sárgahúsú, magvaváló.
Mandula – Amygdalus communis Nyugat-Ázsiából származó faj; Fája 10 m magasra is nőhet, kora elérheti a 100 évet is; Levelei lándzsásak; Virágai rózsaszínűek, kora tavasszal nyílnak; Zöld termése kiszárad, és felnyílik érést követően; Magvában amigdalin és mérgező illóolajok is vannak.
Pillangósvirágúak családja - Fabaceae A növényi fehérjék fő forrása; Fás vagy lágyszárú növények; Világszerte elterjedtek; Élelmiszer, takarmánynövények, zöldterületi és dísznövények, gyógy- és gyomnövények; Szórt állású, többnyire szárnyasan összetett leveleik pálhát viselnek, a legfelső levélkék kaccsá alakulhatnak. Nitrogénkötő (Rhizobium) baktériumokkal élnek szimbiózisban; Termésük zigomorf szimmetriájú, „pillangós” virágok; Termésük egy termőlevélből fejlődő hüvelytermés.
Veteményborsó – Pisum sativum Egyéves dudvaszárú növény; Levélkacs; Fajtáit két alfajba soroljuk: étkezési vagy kerti borsók. Virágai fehérek, pálhaleveleik folt nélküliek; A kifejtőborsófajták magjai simák és gömbölyűek, a velőborsóké ráncosak.
Veteményborsó – Pisum sativum
Lencse – Lens culinaris Ősrégi élelem- és takarmánynövény; Egyéves, pelyhesen szőrös, alacsony, bokros termetű; Virágai kékeslilásak vagy fehéresek; Hüvelye 1-2 magvú, kopasz, lapított.
Lencse – Lens culinaris
Paszuly vagy bab – Phaseolus vulgaris Dél-Amerikából származó, igen sok fajtában termesztett, egyéves növény; Húsos hüvelyéért vagy magjáért termesztik; Levelei 3-an összetettek, a levélkék pálhát viselnek.
Paszuly vagy bab – Phaseolus vulgaris
Szójabab – Glycine max Kelet-Ázsiából származik; Egyéves, 50-150 cm magas, bozontosan szőrös szárú és hüvelyű növény; Levelei 3-asan összetettek, hónaljukban 3-8 ibolyás színű virág fürtvirágzatban; Magvaik fehérjetartalma elérheti a 40%-ot, zsírtartalma pedig a 20%-ot.
Szójabab – Glycine max
Amerikai vagy földimogyoró – Arachis hypogaea
Takarmány vagy kékvirágú lucerna – Medicago sativa
Sarlós vagy sárkareplucerna – Medicago falcata
Tarka vagy homoki lucerna – Medicago x varia
Réti vagy vörös here – Trifolium pratense
Korcs vagy svédhere – Trifolium hybridum
Fehér here – Trifolium repens
Bíbor here – Trifolium incarnatum
Szöszös bükköny – Vicia villosa
Pannon bükköny – Vicia pannonica Mediterrán eredetű; Egyéves takarmánynövény, gyakran elvadul; Levélkéi kicsípett csúcsúak; Szennyesfehér virágaik fürtben állók.
Takarmánybükköny – Vicia sativa
Fehér csillagfürt – Lupinus albus
Takarmánybaltacím – Onobrychis viciifolia
Szegletes lednek – Lathyrus sativus
Szarvaskerep – Lotus corniculatus
Orvosi somkóró – Melilotus officinalis
Akác – Robinia pseudo-acacia
Kaszanyűgbükköny – Vicia cracca
Mogyorós lednek – Lathyrus tuberosus