ANTARKTIKUS FAUNABIRODALOM

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Szitakötő Totó.
Advertisements

Ertetrerter.
Földrajz 7. Az előző évben tanultuk
AUSZTRÁLIA.
Természetismeret 6. A Föld
Földrajzi definíciók Mindenkinek !!!.
Miért változnak az évszakok?
A tengerek világa.
A sarkvidéki fagyos területek élővilága
A levegő felmelegedése
A parton és partközelben
A geoszférák földrajza
Monszun szélrendszerek és tengeráramlások
IV. TÉMAKÖR: A VÍZBUROK (HIDROSZFÉRA) Óceánok, tengerek A tengervíz mozgásai (tk. 127 – 136. oldal)
A mérsékelt övezet (folytatás).
A mérsékelt övezet 1..
Hideg övezet és a függőleges övezetesség
Az általános légkörzés
A tundrától a trópusokig
Afrika helyzete és felszíne
Óceánok és tengerek.
Időszakosan változó és helyi szelek
Leíró éghajlattan.
A korallok. Elterjedésük Elterjedésük A virágállatok minden trópusi és szubtrópusi tengerben, valamint a mérsékelt égöv tengereiben megtalálhatók. Korallzátonyok.
FÖLDRÉSZEK.
Tengeri emlősök.
Az óceáni cirkuláció.
Természetföldrajz 3. A földfelszín nagydomborzati és függőleges tagoltsága A hipszografikus görbe.
Sarkvidéki öv.
Élet a tengerben A szervesanyag termelő a tengerben is a növényzet.
A U S Z T R Á L I A.
Ausztrália Hlavatý Dominik.
Ausztrália Egyenes Henrik.
Ciklonok, anticiklonok
Éghajlattan összefoglalása
Ciklonok, anticiklonok. Az általános légkörzés
Nagy földi légkörzés.
Ciklonok, anticiklonok. Az általános légkörzés
A három dimenziós övezetesség
Készítette: Gribunov Anton
Füves puszták.
Újidő ( 65 millió évtől) Harmadidőszak ( 65 millió-2 millió) Paleocén Eocén Oligocén Miocén Pliocén Negyedidőszak ( 2 milliótól) Pleisztocén Holocén.
Tundra, állandóan fagyott területek
Zene: Plaisir d a mour Az indiai óceán szigetből álló, fős országa.
4. fejezet Világtengerek felosztása
Hideg övezet – sarkkörök, sarkok
Együtt a Naprendszerben
Amerika éghajlata.
Készítette: Jankó Zsuzsanna Ilona
Geológia 9. előadás.
Tartalom Obsah A kontinens nevének eredete Felfedezése
Nyílt és mélytengerek.
Hideg övezet – sarkkörök, sarkok
A Föld naplója II..
25. ÉGHAJLAT.
Európa éghajlata, vízrajza, élővilága
9. SZERBIA ÉGHAJLATA.
Ázsia természetföldrajzi képe
A VÍZ, MINT ÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐ
9. A KONTINENSEK ÉS ÓCEÁNI MEDENCÉK KELETKEZÉSE.
A M E R I K A Amerika az öt kontinens egyike, területe 42 millió négyzetkilométer, ezzel a második legnagyobb földrész. Amerika lakossága 850 millió fő.
Hideg övezet – sarkkörök, sarkok
Vízburok-hidroszféra
A TENGERVÍZ TULAJDONSÁGAI
24. AZ IDŐJÁRÁS.
19. AZ ÉGHAJLATI ELEMEK.
Európa földrajzi helyzete, határai
Középidő és Újidő.
TÁMOP / „Bakonyszentlászlói iskola fejlesztése”
Amerika éghajlata.
Előadás másolata:

ANTARKTIKUS FAUNABIRODALOM

ANTARKTIKUS FAUNABIRODALOM Az Antarktiszt és a környező szigeteket foglalja magába.

ANTARKTIKUS FAUNABIRODALOM Az Antarktisz a Föld leghidegebb kontinense, az évi középhőmérséklet -49 °C. Szárazföldhöz kötődő élővilága nyáron elevenedik meg, de akkor is csak a partok mentén. Az Antarktogea állatföldrajzi „vákuum”. Szárazföldi emlősök, hüllők, kétéltűek, édesvízi hallak itt nincsenek.

Jellemző csoportok és fajok Emlősök: - déli bálna (Balaena australis) - déli medvefóka (Arctocephalus australis) - déli elefántfóka (Mirounga leonina) - Weddel-fóka (Leptonychotes weddeli) - Ross-fóka (Ommatophoca rossi)

Jellemző csoportok és fajok Madarak: - császárpingvin (Aptenodytes forsteri) - Adelie-pingvin (Pygoscelis adeliae) - sarki pityer (Anthus anterktikus) - tokoscsőrű madár (Chionis alba) - sirályfélék - halfarkasok - viharmadarak

Jellemző csoportok és fajok Gerinctelenek: - árvaszúnyogok - ugróvillások - medveállatkák

A tengerek állatföldrajza A tengerekben és a kontinentális állóvizekben négy élettájat különböztetünk meg. Az egyes élettájakon belül függőlegesen rétegek, vízszintesen zónák találhatók. A tengerek és óceánok élővilága nem egységes. A különbségek oka elsősorban klimatikus és ebből következően ökológiai.

A tengerek állatföldrajza A meleg áramlatok (pl. Golf-áramlat) a melegigényes fajok, a hideg áramlatok (pl. Benguela-áramlat, Humbolt-áramlat) a hidegkedvelő fajok szétterjedését segítik. A hideg-meleg áramlatok ütközési zónája az euriterm fajok kivételével a többi faj számára akadályt jelent.

A tengerek régiói litorális régió – 0-200 m mélység profundális régió – 200-2000 m mélység abisszális régió – 2000-6000 m mélység hadális régió – 6000 m mélység alatt

Az élőlények lehetnek pelágikusak, azaz víztestben élők – lebegők (planktonok) vagy aktívan úszók (nekton) – és bentikusak, azaz mederfenéken vagy valamilyen alzaton élők.

5 faunabirodalom létezik I. Arktikus II. Észak-mérsékelt övi III. Trópusi IV. Déli-mérsékelt övi V. Antarktikus

Arktikus tengerek birodalma Az Északi-sark körüli tengereket foglalja magában, déli határa az 5°C-os éves tengervíz középhőmérsékleti izoterma, hozzávetőlegesen az úszó jég határvonala. Jellemző csoportok és fajok Gerinctelenek: Planktonok: világítórákok likacsoshéjúak sugárállatkák

Arktikus tengerek birodalma Gerincesek: Halak: közönséges hering tőkehalak fűrészes sügérek Madarak: halfarkasok hósirály jeges sirály sarki sirály Emlősök: grönlandi fóka narvál grönlandi bálna

Északi-mérsékelt övi tengerek birodalma Déli határa a 20°C-os éves tengervíz középhőmérsékleti izoterma. Két faunaterülete van, az Észak-Csendes-óceáni és az Észak-Atlanti-óceáni.

Jellemző csoportok és fajok Gerinctelenek: Planktonok: hólyagmedúzák szakállas medúza (Cyanea capillata) tollas medúza (Hormiphora plumosa) nyílféreg (Sagitta elegans) Gerincesek: Halak: szardínia (Sardinia pilchardus) makréla (Scomber scombrus) tonhal (Thunnus thynnus) Emlősök: északi medvefóka (Callorhinus ursinus) északi oroszlánfóka (Eumetopias jupata) szürkebálna (Eschrichtius gibbosus)

hólyagmedúza északi oroszlánfóka

Trópusi tengerek birodalma Az Atlanti-óceán, az Indiai-óceán és a Csendes-óceán egyenlítőtől északra és délre lévő részei alkotják. Déli határa a 20°C-os éves tengervíz középhőmérsékleti izoterma a déli félgömbön. Három faunaterülete van, a nyugat-csendes-óceáni, a nyugat-amerikai és a nyugat-afrikai.

Jellemző csoportok és fajok Gerinctelenek: Plankton: világító medúza (Pelagia noctiluca) Benton: kőkorallok (Madreporaria) Gerincesek: Halak: közönséges repülőhal (Exocoetus volitans) angolna (Anguilla anguilla) Hüllők: tengeri kígyó (Hydrophis platurus) levesteknős (Chelonia mydas) Emlősök: trópusi bálna (Balaenoptera edeni) trópusi delfin (Stenella lonirostris)

Déli-mérsékelt övi tengerek birodalma Déli határa az 5°C-os éves tengervíz középhőmérsékleti izoterma. Szárazföldekkel kevésbé tagolt, mint az északi-mérsékelt övi tengerek területe. Két faunaterülete van, a dél-afrikai és a dél-ausztráliai.

Jellemző csoportok és fajok Gerincesek: Madarak: albatroszok (Diomedeidae) törpe pingvin (Eudyptula minor) Emlősök: dél-afrikai medvefóka (Arctocephalus pusillus) sörényes oroszlánfóka (Otaris byronia)

Antarktikus tengerek birodalma A Déli-sark körüli vízterület. Az életfeltételek az arktikus birodaloménál valamivel kedvezőbbek. Az Északi-sark körül kb. 300, a Déli-sark körül 650 faj él. Jellemző csoportok és fajok Gerinctelenek: Plankton: világító krill (Euphausia superba) Benton: soksertéjű gyűrűsférgek (Polychaeta) ászkarákok (Isopoda) Gerincesek: Halak: farkashal (Lycodes faj) Madarak: lásd Antarktogea Emlősök: lásd Antarktogea