LOKÁLIS ÉS SZISZTÉMÁS IMMUNVÁLASZ ANATÓMIÁJA

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
5. szeminárium AZ ADAPTÍV IMMUNVÁLASZ: NYIROKSZÖVETEK
Advertisements

T-SEJT AKTIVÁCIÓ.
AZ ANTIGÉN FOGALMA ÉS SAJÁTSÁGAI IMMUNOLÓGIAI FOGALOM
Megoldások.
Immunrendszer.
A védekezés.
A KOSTIMULÁCIÓ ELENGEDHETETLEN A NAIV T-LIMFOCITÁK AKTIVÁLÁSÁHOZ Az antigén-specifikus és kostimulációs jeleknek egy időben és egymással együttműködésben.
T-SEJT DIFFERENCIÁCIÓ A THYMUSBAN
T-SEJT DIFFERENCIÁCIÓ A THYMUSBAN
(HOL ÉS HOGYAN TÖRTÉNIK?)
SZERZETT IMMUNITÁS FELISMERÉS.
TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK
EFFEKTOR T LIMFOCITÁK Az effektor T sejtek citokineket és citotoxinokat termelnek Az effektor T sejtek aktiválják az antigén prezentáló sejteket.
Az immunrendszer szervei és sejtjei
B LIMFOCITÁK IMMUNOLÓGIA INFORMATIKUS HALLGATÓKNAK Dr HOLUB MARCSILLA
Az immunrendszer sejtei, szervei
Az immunrendszer felépítése
A lokális és szisztémás immunválasz anatómiája
Citokinek és citokinreceptorok
A nyirokszervek.
azaz a nemzetbiztonsági hivatal felépítése és működése
A KÖZPONTI TOLERANCIA A CSONTVELŐBEN ÉS A TÍMUSZBAN ALAKUL KI
A HIVATÁSOS ANTIGÉN PREZENTÁLÓ SEJTEK
Előadás anyag, szemináriumok letölthetők: Web: Login: student
Elsődleges (központi) és másodlagos (perifériás) nyirokszervek:
EFFEKTOR T LIMFOCITÁK SEGÍTŐ T LIMFOCITÁK CD4+ T SEJTEK
AZ IMMUNRENDSZER ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE ELSŐDLEGES FELADAT AZ IMMUNRENDSZER ÉS A KÖRNYEZET KÖZTI EGYENSÚLY FENNTARTÁSA Együttélő és kórokozó mikroorganizmusok.
LIMFOCITA LETELEPEDÉS, VÁNDORLÁS, RECIRKULÁCIÓ
AZ IMMUNSEJTEK VÁNDORLÁSA LIMFOCITA LETELEPEDÉS, KERINGÉS
AZ IMMUNSEJTEK VÁNDORLÁSA LIMFOCITA LETELEPEDÉS, KERINGÉS
Az Immunválasz negatív szabályozása. AZ IMMUNVÁLASZ NEGATÍV SZABÁLYOZÁSA Naiv limfociták Az antigén-specifikus sejtek száma Elsődleges effektorok Másodlagos.
Kötelező irodalom: Immunbiológia (Szerkesztők: Gergely János
ANTIGÉN, GYULLADÁS AZ ANTIGÉN FOGALMA ÉS SAJÁTSÁGAI
ANTIGÉN-SPECIFIKUS T – SEJT AKTIVÁCIÓ
AZ INTRACELLULÁRIS BAKTÉRIUMOK ELLENI IMMUNVÁLASZ
ANTIGÉN-SPECIFIKUS T – SEJT AKTIVÁCIÓ RÉSZTVEVŐK Antigénből származó peptideket bemutató sejt A T limfocita készletből szelektált peptid-specifikus T sejt.
AZ IMMUNRENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE
AZ ANTIGÉN FOGALMA ÉS SAJÁTSÁGAI IMMUNOLÓGIAI FOGALOM
Az effektor T sejtek aktiválásához az antigén-specifikus inger
AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN RÉSZTVEVŐ SEJTEK ÉS MOLEKULÁK.
LIMFOCITA LETELEPEDÉS, VÁNDORLÁS, RECIRKULÁCIÓ
A BAKTÉRIUMOK ELLENI IMMUNVÁLASZ
A HIVATÁSOS ANTIGÉN PREZENTÁLÓ SEJTEK
CDR1CDR2CDR3 VL Complementary Determining Region = hipervariábilis régió V35 gén terméke J2 gén terméke.
IMMUNOLÓGIAI MEMÓRIA Centrális Effektor.
EFFEKTOR T LIMFOCITÁK Az effektor T sejtek citokineket és citotoxinokat termelnek Az effektor T sejtek aktiválják az antigén prezentáló sejteket.
Autoimmun betegségek.
SZERZETT IMMUNITÁS FELISMERÉS.
AZ IMMUNRENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE
A HIVATÁSOS ANTIGÉN PREZENTÁLÓ SEJTEK MHC I és II osztályba tartozó molekulákat is kifejeznek Kostimuláló molekuákat expresszálnak (B7, CD40) Képesek „exogén”
AZ ADAPTÍV IMMUNVÁLASZ: T- és B-sejtek aktivációja
AZ EMBERI IMMUNRENDSZER FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE
Az exogén és endogén antigének bemutatása
AZ EMBERI IMMUNRENDSZER FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK
A TERMÉSZETES ÉS SZERZETT IMMUNITÁS SAJÁTSÁGAI Természetes immunitás mechanizmusai Szerzett immunitás Mechanizmusai Gyors válasz (órák) Lassú válasz (napok,
Immunbiológia - I.
A HIVATÁSOS ANTIGÉN PREZENTÁLÓ SEJTEK
Immunbiológia - II. A T sejt receptor (TCR) heterodimer CITOSZÓL EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN kötőhely  lánc  lánc VV VV CC CC VV VV
SZOMATIKUS HIPERMUTÁCIÓ. CDR1CDR2CDR3 VL Complementary Determining Region = hipervariábilis régió.
IMMUNOLÓGIAI MEMÓRIA Centrális Effektor. 1781:Kanyarójárvány a Feröer szigeteken A járvány elmúltával a sziget kanyarómentes 65 évig 1846: Újabb járvány.
Elsődleges (központi) és másodlagos (perifériás) nyirokszervek:
AZ IMMUNVÁLASZ LEFOLYÁSA IMMUNOLÓGIA INFORMATIKUS HALLGATÓKNAK
PERIÉRIÁS NYIROKSZERVEK
AZ IMMUNRENDSZER NEGATÍV SZABÁLYOZÁSA
ANTIGÉN-SPECIFIKUS T – SEJT AKTIVÁCIÓ RÉSZTVEVŐK Antigénből származó peptideket bemutató sejt A T limfocita készletből szelektált peptid-specifikus T sejt.
B-SEJT AKTIVÁCIÓ (HOL ÉS HOGYAN TÖRTÉNIK?). A B-sejt aktiváció fő lépései FELISMERÉS AKTIVÁCIÓ PROLIFERÁCIÓ/DIFFERENCIÁCIÓ Ea termelés Izotípus váltás.
6. szeminárium AZ ADAPTÍV IMMUNVÁLASZ: T- és B-sejtek aktivációja.
AZ IMMUNOLÓGIA a szervezetben lejátszódó védekező folyamatokkal foglalkozik. Immunitas = „mentesség”, védettség IMMUNRENDSZER FELADATA: - védettség.
Miben különbözik a természetes fertőzést követő immunitás az oltóanyag által kiváltott védettségtől? Timár László 19. ORSZÁGOS VÉDŐOLTÁSI TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM.
Nyirokszervek Dr. Nagy Nándor Semmelweis Egyetem,
Előadás másolata:

LOKÁLIS ÉS SZISZTÉMÁS IMMUNVÁLASZ ANATÓMIÁJA

ANTIGÉNEK KISZŰRÉSE ÉS A LIMFOCITÁK RECIRKULÁCIÓJA Sejt és antigén találkozását elősegíti: Antigén kiszűrése és összegyűjtése nyirokszervekben, lépben Limfociták állandó „őrjárata”

Kiszűrés során antigén útja: limfatikus kapilláris nyirokér ductus thoracicus(fő nyirokér) véráram nyirokcsomók(nyirokelágazási pontok): vas affaerens vas efferens

Antigén kiszűrését segítik: Nyirokcsomók: itt mutatja be a B-limfocita az antigént a T-sejteknek Peyer-pakkok:másodlagos nyirokszövetek lép APC-i

T-sejt recirkuláció: Tímusz Antigénnel nem találkozik: újra véráramba kerül egy „kör”kb. 1 óra Tímusz véráram(naív=szűz sejtek)membránban CD45RA, illetve L-szelektin adhéziós molekula van HEV(posztkapilláris venula) perifériás nyirokcsomó Antigénnel találkozik : aktiválódik nyirokcsomóban marad vagy effektor sejtté vagy memóriasejtté alakul aktivált formában elhagyja nyirokcsomót

Immunválasz a lépben és nyirokcsomóban Adaptív immunválasz helyszínei limfocita aktiválás B-sejt ellenanyag-termelő plazmasejtté alakul Antigén sorsa függ: kémiai tulajdonságától bejutás módjától milyen citokinek termelődtek hanyadik találkozás az egyeddel

T-és B-sejt aktiválás lépben, nyirokcsomóban Antigén véráramba kerül: központi arteriola lép vörös pulpa limfoid köpeny follikulusai T-limfocita aktiválódik és marginális zónába kerül Antigén nem kerül a véráramba: közeli nyirokcsomóba kerül T-limfociták a parafollikuláris részben osztódnak B-sejt ellenanyagtermelő plazmasejtté érik

1 hét után :kialakul a memória T-és B-sejt,ezek antigénfelismerők IMMUNVÁLASZ A BŐRBEN: SALT: bőrbe jutó kórokozók elleni védelmet biztosítja -epidermis:-keranociták termelik a citokinint,MHCIIantigén,ko-stimulátor molekulák -Langerhans-sejtek antigén bemutatás CD4+ T-sejtek számára -intraepidermális limfociták T-sejt receptort hordoznak -dermis: limfociták, makrofágok

IMMUNVÁLASZ A BŐRBEN DTH:késői típusú hiperszenzitivitású reakció Antigén útja: Langerhans-sejt bekebelezi, és feldolgozza epidermisz nyirokcsomók Parafollikuláris állomány:itt a lang.-sejt bemutatja az antigént A CD4+ T-sejteknek

IMMUNVÁLASZ A NYÁLKAHÁRTYÁBAN MALT =nyálkahártyával asszociált immunrendszer sok limfocita elszórtan:főleg CD 8+ -sejt A nyálkahártya elsődleges fertőzési kapu Különbséget tesz a nem káros hatású és a patogén antigének közt -rövid, helyi imunreakció -mukozális tolerancia:hosszú ideig tartó perifáériás válaszképtelenség

PATOGÉNEK:Olyan mikroorganizmusok,melyek kölcsönhatásban állnak szervezetünkkel,és károsítják azt. Vírusok baktériumok gombák protozoonok férgek Minden patogén antigén,az immunrendszert aktiválja, és fajlagos immunválaszt indukál.

Antigénhatás érvényesülése: Detre László: „antiszomatogén” Azok a struktúrák, melyeket az érett immunrendszer felismer, és immunválaszt illetve toleranciát indukál. Antigénhatás érvényesülése: -APC-k által való feldolgozás után -biológiai, kémiai,fizikai sajátságok -recipiens szervezet

AZ ANTIGÉN IMMMUNOLÓGIAI SAJÁTSÁGAI Immunogenitás:antigén immunválaszt kiváltó képessége(immunogén) Tolerogenitás:immunológiai válaszképtelenséget kiváltó képessége Antigenitás:fajlagos reakcióra tud lépni az ellenanyaggl, immunsejtekkel

Antigén két része:-hordozó(karrier) -haptén v.epitóp (determináns csoport) Haptének: -lineáris determináns:ezek csak denaturált fehérjékben hozzáférhetőek -konformációs determináns:egymástól távol eső szekvenciák alakítják,amelyek feltekeredés után egymás mellé kerülnek - neoantigén determináns:új epitópok megjelenése

Egy antigén felületén több epitóp van. Immunreakciók kiváltásában hordozó és epitóp együttes hatása érvényesül. A jó immunogén: nagy molekulatömegű anyag,~ 100000 Da . Haptén: ~5-10000 Da, specifikus reakcióképességgel rendelkezik.

ANTIGÉNEK KÉMIAI SAJÁTSÁGAI Antigén lehet: -fehérje -szénhidrát -lipoid anyagok -fémionok -gyógyszerek -szuperantigén Azonos elemekből felépített, de másféle térbeli elrendeződésű polipeptidek eltérő specifitású ellenanyagok képződését váltják ki.(D-aminosav nem antigén.)

AZ ANTIGÉNEK DÓZISA ÉS ALKALMAZÁSÁNAK MÓDJA Immunogenitást befolyásolja: -antigén mennyisége -bejutás helye, módja -hanyadik találkozás az egyeddel - mennyi ideig van jelen -hogyan kerül kapcsolatba az immunrendszer sejtjeivel

Adjuváns:azok az anyagok, melyek antigénnel együtt adva,azok hatását fokozzák. Komplett Freund-adjuváns:olajfázisban elölt mycobaktériumok,-nő a makrofágokon a B7-molekulák expressziója. Inkomplett Freund-adjuváns:antigént víz-olaj vizes fázisában oldják-fokozatosan kerül érintkezésbe sejtekkel Fehérjeantigén adjuvánsa: Aluminium-foszfát, vagy aluminium-hidroxid. Lassabban szívódik fel-hosszabb ideig inger lokális granulóma képződik:1-2 hétig ellenanyag-termelő plazmasejteket tartalmaz.