10. előadás

A személyiség

Fogalma: Adott biológiai alapon természeti és társadalmi környezethatásokra kialakult testi-szervezeti és pszichés történések egyedi rendezettségű egysége és összessége. (Gegesi Kiss Pál)

Más megfogalmazásban: A személyiség azon pszichofizikai szisztémák dinamikus organizációja az individuumban, melyek meghatározzák a tevékenységét és a környezethez való viszonyulását. (Allport)

Meghatározói: belső tényezők: öröklött és veleszületett sajátosságok (adottságok) külső tényezők: környezeti, társadalmi hatások (család, iskola, kortárscsoport)

Fejlődéselméletek preformizmus: az öröklés az elsődleges meghatározó szociológiai elmélet: a környezet az elsődleges meghatározó konvergencia elmélet: az öröklött és a szerzett tulajdonságok egyaránt fontosak, de az öröklés az elsődleges

A személyiség és környezetének kapcsolata: interiorizáció exteriorizáció környezet

Felfogásunk szerint: a személyiség kibontakozása a belső feltételek talaján, célirányos fejlesztő munka eredménye, a lehetőségek és korlátok határán belül mindenki fejleszthető, egyénhez igazodó pedagógiai munkával mindenkit lehetőségeihez mérten fejleszteni kell.

A személyiség tevékenységben fejeződik ki tevékenységben fejlődik tevékenységben fejleszthető tevékenységében ismerhető meg

Strukturális személyiségmodell A személyiség szerkezete: folyamatok állapotok tulajdonságok

Folyamatok a tevékenység legközvetlenebb, legdirektebb, szabályozói, a személyiség itt, és most történései, változékonyak, mozgékonyak, dinamikusak.

Megkülönböztetünk: megismerési, (kognitív) érzelmi, (affektív) akarati (konatív) folyamatokat.

Állapotok a pszichikus folyamatok közegét, hátterét képezik, a folyamatok ezekben zajlanak, ezektől függ a zajló folyamatok minősége, lefolyása.

Az állapotok lehetnek: kognitív (pl.: figyelem) affektív (pl.: hangulat) konatív (pl.: tettrekészség)

Tulajdonságok a pszichikus állapotok közegében zajló pszichikus folyamatok nem múlnak el nyomtalanul, hanem folyamatosan beépülnek a személyiségtulajdonságokba.

Személyiségtulajdonságok: képességek irányultság jellem

Képességek: cselekvéseink eredményes végrehajtásának a belső feltételei.

Szerveződési színtereik szerint megkülönböztetünk: a). Megismerésben szerveződő képességek az észlelés folyamatában: megfigyelő képesség, az emlékezés folyamatában: gyors bevésés, tartós megőrzés, pontos felidézés képessége, a képzelet folyamatában: képzelőerő, a gondolkodás folyamatában: megértő, problémamegoldó, műveleti, kreatív képességek.

b). Cselekvésben szerveződő képességek: gyorsaság, ügyesség, állóképesség.

c). Társas kapcsolatokban szerveződő képességek kapcsolat teremtő, kapcsolat fenntartó, kapcsolat megszakító, kommunikációs képességek, empátia.

Irányultság: törekvéseink, tendenciáink összessége, melyek cselekvéseinket, mint motívumok szabályozzák.

Főbb összetevői érdeklődés: megismerésre vonatkozó pozitív irányulás, értékorientáció: értékmegvalósító törekvés, életcél: önmegvalósító törekvés.

Jellem: a személyiség erkölcsi és társadalmi szempontból jelentős magatartást szabályozó tulajdonsága.

Fontosabb összetevői: akarati tulajdonságok (céltudatosság, határozottság, akaraterő, kitartás, következetesség, önállóság) viszonytulajdonságok (önmagához, másokhoz, a munkához való viszony)

Személyiségelméletek a). dinamikus elméletek, melyek azt vizsgálják, hogyan, milyen mozgatóktól működik a személyiség b). statikus elméletek, melyek leírják milyen a személyiség (tipológiák).

Freud pszichoanalitikus személyiségmodellje azt vizsgálja, hogy milyen késztető- erők mozgatják a személyiséget,

Id (ösztön én) a testi és pszichés működések energia bázisa, a késztetések mozgatója, a libidó: örömelvre épülő, önfenntartást szolgáló életösztön, a tanatosz: az agresszív, ön- és tárgyromboló hajlamok kifejeződése

Ego (én) a személyiség magva, az önállóság megtestesítője, feladata a kitörő ösztöntendenciák megzabolázása, a külső és belső szabályozók kompromisszumának a megteremtése.

Szuperego (felettes én) a normákat és erkölcsi értékeket foglalja magába, feladata: a jó és a rossz megkülönböztetése, mint könyörtelen lelkiismeret működik.

Az id és a szuperego örök ellentétben vannak kifejeződése: a szorongás, mely jelzés az én számára, hogy veszélyes késztetéseket kell magától tudatos cselekvések árán elhárítania, a lelki élet zavarainak gyakori forrása a kellemetlen, kínos élmények elfojtása, melyek a tudattalanban potenciális erőként működnek tovább.

A személyiség szerkezete Freud szerint:

Tipológiák Hippokratész vérmérsékleti tipológiája Az ember emocionális viszonyulását, cselekvésének dinamikáját testnedvei határozzák meg. az érzelmek kialakulásának gyorsasága, az érzelmek tartóssága, az érzelmek kinyilvánításának módja szerint megkülönböztet:

Szangvinikus típus érzelmei gyorsan keletkeznek nagy intenzitásig fokozódnak nem tartósak

Kolerikus típus érzelmei gyorsan keletkeznek nagy intenzitásig fokozódnak tartósak

Melankólikus típus érzelmei lassan keletkeznek nem nagy intenzitásúak tartósak

Flegmatikus típus érzelmei lassan keletkeznek nem nagy intenzitásúak nem tartósak

Jung típustana A személyiség egy pszichés erőközpont, mely az energiákat a külvilágra, vagy befelé az énre irányítja. Eredménye a befelé, vagy kifelé forduló magatartás.

Típusai extrovertált: szociábilis, ingerkereső, kockázatvállaló, impulzív, közlékeny, introvertált: visszafogott, töprengő, ingerkerülő, konvencionális.

Eysenck kétdimenziós tana

Kretschmer testalkat típusai piknikus alkat – ciklotim típus: érzelemgazdag, jó humorú, életörömökre beállított, nagy hangulatingadozású, társasági ember

aszténiás alkat – skizotim típus: zárkózott, érzelmeiben túlérzékeny, gyakran irreális fantáziájú, absztrakt, rendszerező gondolkodású ember

atletikus alkat – viszkózus típus: fegyelmezett, beszabályozott, gyakran indulatos, mogorva, gondolkodása inkább konvergens, koordinált mozgású izomember.

Pavlov idegrendszeri típusai élénk: a serkentés és a gátlás erős, gyors, kiegyensúlyozott féktelen: a serkentés gyors, a gátlás gyenge és lassú, kiegyensúlyozatlan nyugodt: a serkentés és a gátlás erős, de lassú, kiegyensúlyozott gyenge: a serkentés és a gátlás gyenge, lassú, az idegrendszeri terheléseket nehezen viseli, túl érzékeny

Köszönöm a figyelmüket!