Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana)

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Gázok.
Advertisements

GÁZOK Készítette: Porkoláb Tamás.
ÁLTALÁNOS GÉPTAN Előadó: Dr. Fazekas Lajos Debreceni Egyetem
Termodinamika.
Körfolyamatok (A 2. főtétel)
A jele Q, mértékegysége a J (joule).
A gázállapot. Gáztörvények
Ideális gázok állapotváltozásai
Halmazállapotok Részecskék közti kölcsönhatások
GÁZOS ELŐADÁS.
3.3. Reverzibilis állapotváltozások(2)
Valóságos gázok.
0. Tájékoztató a követelményekről 1. Bevezetés, alapfogalmak
3.2. A termodinamika első főtétele
Dr. Angyal István Hidrodinamika Rendszerek T.
Albert Einstein munkássága
Gázkeverékek (ideális gázok keverékei)
Kalorikus gépek elméleti körfolyamatai
Egyszerű állapotváltozások
KISÉRLETI FIZIKA III HŐTAN
Hőtan (termodinamika)
HŐÁTVITELI (KALORIKUS) MŰVELETEK Bevezető
(tömegpontok mozgása)
Ma igazán feltöltőthet! (Elektrosztatika és elektromos áram)
Ma igazán belemelegszünk! (hőtan)
TERMODINAMIKA.
Mi a termodinamika? Alapfeltételezése a korpuszkuláris elmélet:
0. Tájékoztató a követelményekről 1. Bevezetés, alapfogalmak.
Hőtan.
Hőtan (termodinamika)
9.ea.
Dh=dq-dw t =dq+v*dpM16/1 dp=0 esetben dh=dq mivel dq =c p (T)dT (ideális gáz esetén c p =c p (T) ) 1 2 dh= 1 2 c p dT h 2 -h 1 =c p (T 2 -T 1 ) h 2 =c.
Ideális folyadékok időálló áramlása
9. előadás Hőtan (termodinamika). A „termodinamika” elnevezés megtévesztő A termodinamikában egyensúlyi folyamatok sorozatán át jutunk a kezdő állapotból.
A hőmérséklet mérése Gabriel Daniel Fahrenheit ( )
Termodinamika és statisztikus fizika
Fizikai kémia és kolloidika
Hőtan BMEGEENATMH 4. Gázkörfolyamatok.
P-V diagramm.
Hőtan - gázok Gázok állapotjelzői
HŐTAN 4. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Műszaki hőtan I. Valós közegek Többkomponensű rendszerek
HŐTAN Hőmérséklet Az anyagok melegségének mérésére hőmérsékleti skálákat találtak ki: Celsius-skála: 0 ºC pontja a víz fagyáspontja 100 ºC pontja a víz.
HŐTAN 5. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Kalorikus gépek elméleti körfolyamatai
Hőtan III. Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell)
Készítette: Bádenszki Paszkál 11. c Január 2-án született Kösin-ben (ma Koszalin) augusztus 24-én halt meg Bonnban. Német származású fizikus.
TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI/3 HŐTAN
Julius Robert Mayer Készítette: Nagy Fanni.
Gay-Lussac I. törvénye.
Halmazállapotok Gáz Avogadro törvénye: azonos nyomású és hőmérsékletű gázok egyenlő térfogatában – az anyagi minőségtől, molekula méretétől függetlenül.
HŐTAN 6. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
HŐTAN 7. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Ideális gázok állapotváltozásai
Környezetvédelmi számítások környezetvédőknek
ÁLTALÁNOS KÉMIA 3. ELŐADÁS. Gázhalmazállapot A molekulák átlagos kinetikus energiája >, mint a molekulák közötti vonzóerők nagysága. → nagy a részecskék.
1 Kémia Atomi halmazok Balthazár Zsolt Apor Vilmos Katolikus Főiskola.
Levegőellátás - a levegő tulajdonságai, a sűrített levegő előállítása,
GÁZOK, FOLYADÉKOK, SZILÁRD ANYAGOK
Excel-Időjárásszámitás lépései
VákuumTECHNIKAI ALAPISMERETEK
Komplex természettudomány 9.évfolyam
A gáz halmazállapot.
GÁZOK Készítette: Porkoláb Tamás.
Fizikai kémia I. a 13. VL osztály részére 2013/2014
A gázállapot. Gáztörvények
Fizikai kémia I. a 13. VL osztály részére 2016/2017
Fizikai kémia I. a 13. GL osztály részére 2016/2017
Szakmai fizika az 1/13. GL és VL osztály részére
Hőtan.
Előadás másolata:

Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István

Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek

Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői: p – nyomás T – hőmérséklet (Kelvin!) V – térfogat n – molszám

Kinetikus gázelmélet Nyomás értelmezése: Rugalmas ütközés: lendület iránya változik  erő  nyomás

Kinetikus gázelmélet Hőmérséklet értelmezése: Brown mozgás (Hőmozgás) Részecske mozgási energiája: ( a képlet nem érettségi anyag!)  Például 27 °C-on O2 : v = 484 m/s

Hőmérséklet értelmezése: Kinetikus gázelmélet Hőmérséklet értelmezése: Thermoszféra: 600 km  2000 °C ?! Egy űrhajós megfőne, vagy megfagyna? Krauskopf: The Physical Universe,McGraw-Hill

Ideális gázok állapotegyenlete: p·V=N·k·T p·V=n·R·T n·R = N·k n·R = n·A·k R = A·k

Egyesített gáztörvény Gáztörvények p·V=n·R·T (ha n = állandó) Egyesített gáztörvény p=állandó izobár V=állandó izochor T=állandó izoterm Gay-Lussac I. Gay-Lussac II. Boyle-Mariotte

Gáztörvények Adiabatikus állapotváltozás: A hőszigetelt rendszer állapotváltozása Poisson egyenlet: pVk = állandó (1<k<2) Gyakorlatban: Nagyon gyors lefolyású folyamatok szifonpatron kiszúrása után a gáz tágulása Motorban a dugattyú összenyomja a gázt

Gáztörvények p-V diagramm p adiabatikus V p=állandó izobár V=állandó izochor T=állandó izoterm p V adiabatikus

Gáztörvények Kísérlet

Mekkora tömegű levegő megy ki egy kerékből, ha kilyukad? Gáztörvények: Feladat Mekkora tömegű levegő megy ki egy kerékből, ha kilyukad? screenscene.de/.../ extra/extra-Seiten/Bild4.html p1 = 2,5·105 Pa, V1 = 30 liter, t1 = 40 °C p2 = 105 Pa, V2 = 25 liter, t2 = 0 °C

Gáztörvények: p1 = 2,5·105 Pa, V1 = 0,03 m3, T1 = 313 K = 2,88 mol screenscene.de/.../ extra/extra-Seiten/Bild4.html p2 = 105 Pa, V2 = 0,025 m3, T2 = 273 K = 1,1 mol Dn = 1,78 mol = 51,6 g

Gáztörvények Kísérlet

Gáztörvények Kísérlet

Termodinamika I. főtétele: DU = Q + W U - belső energia Q – hő W – munka

Termodinamika I. főtétele: U – belső energia Részecskék mozgásából származó összes mechanikai energia Q = c·m·Dt – (felvett vagy leadott) hő A gázoknak folyamatfüggő a fajhője!

Termodinamika I. főtétele: W – munka (ha p állandó) A Dx F |W| =F·Dx = (p·A)·Dx |W| = p·(A·Dx) = p·DV W előjele: - ha a gáz tágul + ha a gáz térfogata csökken

(p-V görbe alatti terület) Termodinamika I. főtétele: DU Q W (p-V görbe alatti terület) Izochor cV·m·Dt Q=DU Izobár cp·m·Dt -p·DV Izoterm Q= - W Adiabatikus W=Q

Termodinamika I. főtétele Feladat A Dx 2 dm2 alapterületű, könnyen mozgó dugattyú mozgórésze 3 dm hosszú 27 °C-os levegőoszlopot zár el a külső környezettől (p=105 Pa = állandó). Mennyi hőt kell a gázzal közölni, hogy 1 dm-el megnőjön a hossza? Mennyivel nő meg eközben a belső energiája? (cp = 996 J/kg°C, M = 29 g/mol - táblázat )

Termodinamika I. főtétele Feladat megoldás A Dx A levegő térfogata: V1 = A·h1 = 2·3 dm3 = 0,006 m3 tömege: pV=nRT  m = n·M = 6,98 g ~ 7 g = 0,007 kg

Termodinamika I. főtétele Feladat megoldás A Dx A levegő hőmérséklet változása: = 400 K Tehát DT = T2 – T1 = 100 K. A levegő által felvett hő (izobár): Q = cp·m·DT = 697 J.

Termodinamika I. főtétele Feladat megoldás A Dx A táguló levegő munkavégzése: W = -p·DV = -105·0,002 = -200 J A táguló levegő belső energia változása: DU= Q+W = 697 + (-200) = 497 J Megjegyzés: DU = cv·m·DT, 712·0,007·100 = 498 J

Termodinamikai körfolyamat hatásfoka p V A pA D C B pD VD VC Az ábrán látható körfolyamatot 0,8 mol oxigénnel (M=32 g/mol) végeztetjük. Mekkora a körfolyamat hatásfoka? Adatok: pA = pB = 3·105 Pa, pC = pD = 2·105 Pa, VA = VD = 12 liter, VB = VC = 15 liter (cV = 653 J/kg°C – táblázat)

Termodinamikai körfolyamat hatásfoka V A pA D C B pD VD VC m = n·M = 0,8·32 g/mol = 25,6 g p (105 Pa) V (m3) T (K) A 3 0,012 541 B 0,015 677 C 2 451 D 361

Termodinamikai körfolyamat hatásfoka DU Q W Izochor DU=Q cV·m·DT Izobár cp·m·DT -p·DV V A pA D C B pD VD VC DU Q W AB Izobár 2270 J 3170 J -900 J BC Izochor -3780 J CD -1500 J -2100 J 600 J DA izochor 3010 J Összesen 300 J - 300 J

Termodinamikai körfolyamat hatásfoka V A pA D C B pD VD VC h = 5,7 % Megjegyzés: SW – a téglalap által határolt „terület” (SW = Dp · DV = 105 · 0,003 = 300 J)

Kísérlet értelmezés:

Beküldendő feladat: Egy 1 literes lombik belsejében kezdetben 20 °C hőmérsékletű levegő van. A lombik száját éppen a víz felszíne alatt tartva a benne levő gáz hőmérsékletét melegítéssel 50 °C hőmérsékletre növeljük. A kezdeti gázmennyiség hányad része megy ki a lombikból?