A takarmányok összetétele

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A takarmányok emészthetősége Emészthetőnek a táplálóanyagoknak azt a részét nevezzük, amely az emésztőtraktusban lebomlik és felszívódik. pl. fehérjék.
Advertisements

A TAKARMÁNYOZÁSTAN ELŐADÁSOK TEMATIKÁJA a ménesgazda szak I
Az állati termelés táplálóanyag szükséglete III.
A kérődző állatok emésztési sajátosságai
Vízforgalom. Víz és vízforgalom izomszövet %-a sza. izomszövet %-a sza. vér 90 %-a víz vér 90 %-a víz Vízforrások az állati szervezet.
GAZDA – ÁLLATTARTÁS I. 13. Csoportosítsa és jellemezze a melléktermékeket! - Szántóföldi melléktermékek (szalmák, kukoricaszár, leveles répafej) - Malomipari.
GAZDA – ÁLLATTARTÁS I. 15. Jellemezze az ipari abrakkeverékeket és a takarmány kiegészítőket! - Premixek (vitamin, ásványi anyag) - Koncentrátumok - Tápok.
GAZDA – ÁLLATTARTÁS I. 14. Jellemezze az alább felsorolt melléktermékeket! - A melléktermékek jelentősége a takarmányozásban - Cukoripari melléktermékek.
Takarmányismeret 4. Magvak.
A takarmányok rosttartalma
A sav bázis egyensúly szabályozása
A takarmány nyers táplálóanyagainak sorsa a szervezetben:
A takarmányozás jelentősége
Takarmányismeret 5. Melléktermékek.
Az ásványi anyagok forgalma
A takarmányok összetétele
Aminosavak bioszintézise
Malomipari melléktermékek
A táp önmagában etethető, teljes értékű koncentrált abraktakarmány
LOVAK TAKARMÁNYOZÁSA IV.
VADTAKARMÁNYOZÁS Tóth Tamás1 – Beke Károly1 – Marosán Miklós2
AMINOSAVAK LEBONTÁSA.
A takarmányok összetétele
Közbülső anyagcsere 2.. Közbülső anyagcsere  =A megemésztett és felszívódott tápláló- anyagok kémiai, biokémiai átalakulásának sorozata  N tartalmú.
Az életfenntartás táplálóanyag szükséglete
A kérődző állatok emésztési sajátosságai
Az állati termelés táplálóanyag-szükséglete V.
A takarmányok összetétele
A TERMELÉS TÁPLÁLÓANYAG- SZÜKSÉGLETE IV. A tejtermelés táplálóanyag- szükséglete.
A takarmányok összetétele
Takarmányismeret 5. Melléktermékek. Növényolajipari melléktermékek Táplálóanyag-tartalmukat befolyásolja a feldolgozás módja: -hidegen sajtolt (olajpogácsa)
Takarmányok fehérjetartalma
Takarmányok táplálóértékének mérése
A TAKARMÁNYOZÁSTANI ELŐADÁSOK TEMATIKÁJA a Gazdasági agrármérnöki szak III. és a Növényorvosi szak II. évfolyamán szeptember 15. – december 15. HétIdőpontTéma.
Növényi rostok nyersrost NSP élelmi rost NDF ADF ADL cellulóz*
A szervezet nitrogén- és fehérjeforgalma
Nem esszenciális aminosavak szintézise
Takarmányok fehérjetartalma
Peptidszintézis BIM SB 2001 SZINTÉZIS PROTE(IN)ÁZ BONTÁS -CO-NH- (1901)
Gyermekek fejlődése és gondozásuk módszertana
Egészségügyi Mérnököknek 2010
Táplálékaink, mint energiaforrások és szervezetünk építőanyagai.
GAZDA – ÁLLATTARTÁA II. 14. Jellemezze a sertés hizlalását!
Megoldások az együttműködés segítségével AGP – Mezőgazdasági Konferencia június Harkány Hogyan reagáljunk a sertéságazatot érintő mai kihívásokra?
7. Ismertesse a tápok főbb alapanyag-csoportjait!
Takarmányozástan.
Az ember táplálkozása.
Takarmányok fehérjetartalma Az állati szervezet létfontosságú vegyületei fehérje természetűek Az állati termékek szintén Fehérjét az állat csak N-tartalmú.
A Weende-i takarmányanalitikai rendszer
Gazdasági állataink vízforgalma A víz létfontosságú építőanyaga az állat és az ember szervezetének: –10%-os hiánya már anyagforgalmi zavart okoz, 15%-os.
Takarmányok fehérjetartalma
Cellulóz vázanyag (10-15 ezer glükóz egység) vízben nem oldódik a felsőbbrendű állatok szomatikus enzimjeikkel nem tudják bontani az előgyomrokban, utóbél.
Takarmánykiegészítők a. , hozamfokozók: javítják az egészséges
A szervezet nitrogén- és fehérjeforgalma
Az állati termelés táplálóanyag szükséglete a. Növekedés hústermelés A fejlődés, növekedés során eltérő az egyes szövetek aránya, az állati test kémiai.
Vízforgalom. Víz és vízforgalom izomszövet %-a sza. izomszövet %-a sza. vér 90 %-a víz vér 90 %-a víz Vízforrások az állati szervezet.
Testtömeggyarapodás és fejlődés nem szükségszerűen egyidejű: Kompenzációs növekedés Szűkös takarmányozás: kompenzálja hosszú ideig szűkös tak.: csökött.
A vegetáriánus táplálkozás megítélése
Kérődző állatok emésztési sajátosságai
Takarmánykiegészítők a. , hozamfokozók: javítják az egészséges
Ismétlés Heterotróf életmód Mindenevő Táplálkozás folyamata
Tóth Tamás, egyetemi docens
A TAKARMÁNYOZÁS ELMÉLETI ALAPJAI
Takarmányok zsírtartalma
10. rész :Táplálékunk összetevői Fehérjék Klikk a folytatáshoz.
A HELYES TÁPLÁLKOZÁS MIT, MIKOR, MENNYIT.
Takarmánykiegészítők a., h ozamfokozók: javítják az egészséges állatok termelését. Antibiotikumok: gombák vagy mikrobák olyan anyagcsere-termékei, amelyek.
2. Táplálkozástani Alapfogalmak és Koncepciók
Proteázok Osztályozás hatásmechanizmus szerint:
Takarmánykiegészítők a. , hozamfokozók: javítják az egészséges
Előadás másolata:

A takarmányok összetétele N tartalmú anyagok

A takarmányok N tartalmú anyagai Meghatározás: N x 6.25 (Kjeldahl módszer) Elnevezések: 1./ Nyersfehérje: valódi fehérje amid anyagok 2./ Em. nyersfehérje 3./ Em. valódi fehérje

Takarmányok csoportosítása fehérjetartalmuk szerint: 1./ Kis fehérjetartalmú takarmányok: max. 15 % fehérjét tartalmaznak pl.: gabonamagvak 2./ Közepes fehérjetart. takarmányok: 15-24 % fehérjét tartalmaznak pl.: fűféle zöldtakarmányok, réti széna, silókukorica 3./ Nagy fehérjetart. takarmányok: 24 %-nál több nyersfehérjét tart.: pl.: pillangós zöldtakarmányok, hüvelyes magvak, extr. darák, állati eredetű takarmányok (tejpor)

Arg. His, iLeu, Leu, Lys, Met, Phe, Tre, Trp, Val, AMINOSAVAK 1./ Esszenciális (nélkülözhetetlen) aminosavak: Arg. His, iLeu, Leu, Lys, Met, Phe, Tre, Trp, Val, (Gly, Pro) bfi Met-Cis, ill. Phe Tyr 40 % = transzaminálás Limitáló aminosav 2./ Nem esszenciális (nélkülözhető) aminosavak: Asp. Ala, Glu, Ser, Oxi-Pro, (Pro, Gly) (Arg) bfi sertés

A fehérje értékesülését (beépülését, transzformációját) befolyásoló tényezők 1./ Limitáló aminosavak mennyisége 2./ E:NE= 1,1:1 (hízósertés) 2./ Megfelelő mennyiségű energia

Az aminosavak hozzáférhetősége - elvileg minden aminosav emészthető - nem minden felszívódott aminosav épül be! Befolyásolja: fehérje emészthetősége tak.-ban lévő redukáló cukrok mennyisége peroxidált lipidek mennyisége időtényező: patkány 6 óra sertés 24 óra aminosav balance – imbalance fehérje denaturáció

Az aminosavak hozzáférhetősége 2. aminosav antagonizmus (Leu-Val, Phe-Val, Leu-iLeu) aminosav mérgezés Vitaminellátottság (Tiamin, riboflavin)

A fehérje biológiai értéke feh. minősége=biológiai értéke =takarmány-értéke Megállapítása: 1./ Kémiai módszerek: Nyersfehérje, – valódi fehérje, – aminosav tart. megállapítása indexek (pl: E/N, Tofv, Tefv, stb.) 2./ In vitro enzimes módszerek: Proteázokkal történő enzimes hidrolízis után a fehérjéből felszabaduló aminosavak meghatározása

A fehérje biológiai értéke 2. 3./ Biológiai módszerek: 3.1. A testtömeg változásán alapuló módszerek 3.2. Az állati test N tartalmának változásán alapuló módszerek: 3.3. Egyes szervek N anyagforgalmán alapuló módszerek

A kérődző állatok fehérjeellátása: Bendőben: A bendőfolyadék sza. tart. 15-20 %-a mikroorganizmus 1 ml bendőfolyadékban: 1012 baktérium 106 protozoa Fehérjeforrások: növényi eredetű fehérjék amid anyagok NPN anyagok 2./ Protozoák v. infuzóriumok (bendő mikrofauna) Hatásuk: növényi fehérje-protozoa feh. baktérium feh. – protozoa feh. 1./ Bendőbaktériumok: fakultatív anaerob fajok pH = 6.2-6.7 Hatásuk: növényi feh. – aminosavak – NH3 amidanyagok: - NH3 fehérje-aminosav-baktérium feh. ammónia-aminosav-baktérium feh.

NPN anyagok (Non Protein Nitrogen) Fehérje kiegészítők, NEM a takarmány alkotó anyagai 1./ Karbamid: 1 kg = 0.47 kg N 0.47 x 6.25 = 2.92 kg nyersfehérje gyakorlat: l kg karbamid = 2 kg fehérje 2./ Ammóniumkarbonát: 0.29 kg N bomlékony 3./ Ammóniumszulfát: 0.21 kg N (az NPN anyagok 10 %-ában S tart. anyagot kell adni!) 4./ Ammóniumklorid: 0.19 kg N 5./ Ammóniumhidroxid: 0.4 kg N (0.25 %-os szalmiákszesz = 0.1 kg N)

Karbamid szerepe Ammónia útja: baktérium – aminosav – fehérje CO/NH2/2 + H2O + UREÁZ = CO2 + 2NH3 Ammónia útja: baktérium – aminosav – fehérje felesleg: 1./ felszívódik a bendőből – vér – máj:karbamid – nyál – bendő (rumino-hepatikus körforgalom) 2./ bendő – vér – vese – vizelet

A karbamid-etetés szabályai: 1./ Adag: szmha: 20-25 g/nap/100 kg testtömeg DE: egyszeri etetésre: max.= 10 g/100 kg testtömeg juh: 40-50 g/nap/100 kg testtömeg 2./ Az állat fehérje szükségletének maximálisan 25 %-át lehet karbamiddal fedezni 3./ Szoktatás: 5-8 nap 4./ Az adagban mindig legyen szénhidrát: 1/3 könnyen oldódó cukor 2/3 nehezen oldódó keményítő

A karbamid-etetés szabályai 2. 5./ Karbamid hatás retardálása: a./ bevonó anyagokkal –lebontás késleltetése b./ felületaktív anyagokkal (pl: bentonit) c./ a pH befolyásolásával ureáz pH = 7-nél a legaktívabb →pH érték 7 alá csökkentése 6./ karbamidot és más NPN anyagokat ne etessünk együtt más ureáz aktivitást fokozó anyagokkal, pl.: szója 7./ kéndús takarmány, vagy más kénforrás adagolása lényeges pl.: 5 % (NH4)2SO4 8./ foszfor kiegészítés: 8.5-10 g/100 g karbamid

Monogasztrikus állatok fehérjeellátása Aminosav komplettálás A magyar takarmánybázis LIZIN-ben szegény! Sertés: Lizin Metionin, cisztin beállítása M + C igény 66 % a Lys %-ában gabonafélék – Lys hiány, Met felesleg állati eredetű tak. – Lys felesleg Baromfi: Metionin, cisztin (toll) Lizin beállítása =Kristályos aminosav-készítmények használata