Magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége Bella Szabolcs meteorológus-hidrológus hallgató Témavezetők: Szalai Sándor (OMSZ) Ács Ferenc (ELTE)

Magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége Bevezetés Probléma ismertetése Aszály fogalma, karakterisztikái def. térbeli-időbeli kiterjedés aszálygyakoriság Mo.-n Módszertan Eredmények Földhasználat Lejtésviszonyok, kitettség Magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége

Magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége Fizikai talajféleség Talajadatok Térképek illesztése 2 megye aszályérzékenységi térképe Ellenőrzés Összefoglalás Magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége

Magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége 1.) Bevezetés A társadalom az extrém időjárási és klimatikus események tekintetében több időskálán is sebezhető. A természeti csapások jelentős károkat okoznak. Csökkentésük. 1991-2000 számos meteorológiai, hidrológiai katasztrófa. (aszály, árvíz…) Anyagi kár tekintetében aszály 4. Jelenség által érintett emberek száma alapján 2. Míg a meghalt emberek számát tekintve 1. helyen áll. ==> Megismerése fontos (http://reliefweb...) Magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége

Magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége 2.) Probléma ismertetése Somogy, Baranyát választva, módszer kidolgozása (elsődleges) Számszerű kifejezést kapunk az érzékenységre a területre vonatkozóan, kijelölhetők az aszály iránt érzékenyebb területek. 3.a) Aszály fogalma, karakterisztikái Def.: Sokféle, 80-as években már 150 (Jones,2000) Minden tudományterület megalkotta saját definícióját. Egyes területek között is (sokszor) ellentétes értelmezés . Magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége

Magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége b.) Térbeli-időbeli kiterjedés Térbeli aszály közel áll a szárazság fogalmához, kapcsolat a domborzattal. Lakosság évszázadok óta szembenéz vele. Időbeli kiterjedés: Az év melyik részen; milyen intenzitással; milyen hosszú ideig. Magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége

Magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége c.) Aszálygyakoriság Magyarországon Aszályhajlam hazánk éghajlati sajátossága. Éves összegben 2-3x eltérés Alföld-Ny-i országrész között. Tenyészidőszakban még nagyobb változatosság (Bussay, 1999). 1983-1995 között ’87, ’88, ’91 csapadéka volt az átlagosnak megfelelő. Magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége

Magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége 4.)Módszertan Az aszályérzékenység meghatározásához (Wilhelmi, 2002) adta a kiindulópontot. Nebraska aszályérzékenysége, GIS alkalmazással. Cél: kulcstényezők megállapítása, az egyes faktorok súlyának megbecslése, klasszifikálás, térképen való ábrázolás. Magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége

Magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége

Magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége 5. Eredmények a.) Földhasználat Földhasználatra vonatkozó térképet CORINE Land Cover adatbázisból. Nomenklatúra átdefiniálása (44 --3 osztály). A térkép EOV-ben készült 1:100000 méretarányú. Térképeket Arc View 3.2 és AV Spatial Analyst programok segítségével készítettük. Magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége

Magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége

Magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége b.) Lejtésviszonyok, kitettség Magyar Honvédség Térképész Szolgálata által készített DDM-100-t használtuk. Ez alapján készítettük el a 2 térképet. Északi lejtő 316-450 Keleti 46-1350 Déli 136-2250 Nyugati 226-3150 Illetve lejtőkategóriák esetében: 0-100 10-200 … 50-600 Magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége

Magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége

Magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége c.-d.) Fizikai talajféleség Az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete által készített Agrotopológiai (AGROTOPO) adatbázis került felhasználásra. (ME-Természetföldrajz-Környezettani Tanszék) 1:100000 Ebből készült a fizikai talajféleség térkép. Homokos talaj Vályogos talaj Egyéb Magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége

Magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége

Magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége e.-f.) Térképek illesztése Térinformatika legnagyobb előnye, hogy különböző forrásból származó adatokat tudunk vele összekapcsolni. 4 térképet összeillesztettük ArcViewsegitségével. Az egyes tulajdonságokhoz a térképen számértékek lettek hozzárendelve. Az összeillesztés után az azonos cellák egymás fölé kerültek, s a cellákban lévő értékeken egyszerű összeadást végeztünk. Pl. Terület füves terület, 450 lejtéssel, északias kitettséggel, homokos talajféleséggel: 1+4+1+4=10-nek adódott. Magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége

Magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége Térkép Kategória Szubjektív számérték Földhasználat Füves 1   Termőföld 2 Víz, erdő, település… 50 Lejtőkategória 0-100 10-200 20-300 30-400 3 40-500 4 50-600 5 Kitettség É K D Ny Sík Fizikai talajféleség Vályogos talaj Homokos talaj Egyéb Nincs adat 20 Magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége

Magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége Kevésbé érzékeny <8 Közepesen érzékeny 8-9 Erősen érzékeny >10 Egyéb terület >50 Nincs adat Magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége

Magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége

Magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége

Magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége Baranya nagyrészt közepesen érzékeny. Kevésbé érzékeny terület jóval kevesebb. Erősen érzékeny aránylag sok, DDM finomítással kiküszöbölhető. Somogyban az érzékenységi osztályok vártnak megfelelően alakultak. (Belső-Somogy - homokos talaj) Erősen érzékeny t. csak a megye északi részén. Meridionális völgyek. g.) Ellenőrzés: Terméseredménnyel próbáltunk ellenőrzést végezni. Magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége

Magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége

Magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége Baranyában a 4 településre csak 1963-1967 között állt rendelkezésre adat. Búza, árpa, kukorica, cukorrépa. Települések átlagos érzékenységét meghatározva (ArcView): Villány(8,34)<Siklós(8,36)<Bikal=Szigetvár(8,52) Terméseredmény alapján: Szigetvár<Siklós<Villány<Bikal Somogyban: (1961-1967) Kaposvár(7,05)<Siófok(7,2)<Nagyatád(7,8)<Lengyeltóti(7,92) Magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége

Magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége 6.) Összefoglalás: A mintaterület aszályérzékenységének meghatározása megtörtént. Aszályérzékenységi térkép elkészült. Másrészt technika kidolgozása a többi megye érzékenységének meghatározására. További célok: DDM nagyobb felbontású változatának alkalmazása U. így a CORINE adatbázisnál Más tényezők esetleges figyelembevétele Súlyszámok pontosítása Verifikáció pontosítása Magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége

Magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége Források: Bussay Attila, Szinell Csaba, Szentimrey Tamás: Az aszály előfordulásainak vizsgálata és mérhetősége, Éghajlati és agrometeorológiai tanulmányok 7, 1999 Budapest, Országos Meteorológiai Szolgálat http://www.reliefweb.int/w/rwb.nsf Jones R. J. A., Zdruli P. and Montanarella L.: The estimation of drought risk in Europe from soil and climatic data, in Drought and Drought Mitigation in Europe edited by Vogt Jurgen V. and Somma Francesca, 2000, Netherland, Kluwer Academic Publishers Vermes László, Fésűs István, Nemes Csaba, Pálfai Imre, Szalai Sándor: Status and progress of the national drought mitigation strategy in Hungary, in Proceedings of the central and eastern eurepean workshop on drought mitigation edited by Vermes László and Szemessy Ágnes, 2000, Budapest, RePRINTSTudio Ltd. Whitmore J. S.: Drought management on farmland, 2000, Netherlands, Kluwer Academic Publishers Wilhelmi Olga V. and Wilhite Donald A., Assessing Vulnerability to Agricultural Drought: A Nebraska Case Study, 2000, in Natural Hazards 25: 37-58, 2002 Netherland, Kluwer Academic Publishers Magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége