A fesztiválok szerepe a Balaton-parti kisvárosok kulturális gazdaságának fejlesztésében Enyedi-Tiner Klára „Generációk diskurzusa a regionális tudományról”

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
50-ről 100-ra" című TDM konferencia május 23. Szarvas
Advertisements

HOL TARTUNK MOST? GÁRDONYI HELYI TDM TDM Szakmai Nap november 21.
Magyar Fesztiválszövetség közgyűlése Százhalombatta, november 25. Dr. Faragó Hilda.
A vállalkozó szellem érvényesülése a hazai TDM rendszerben Dr Lőrincz Katalin Dr Raffay Ágnes.
A válság hatása a turisztikai piacokra, előrejelzések és intézkedések
Hogyan tovább egészségturizmus? Tények és vágyak a régióban
A Nemzeti Iskolagyümölcs-program jelentősége – hazai gyakorlatok, értékelés Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Budapest,
1 TÁMOP B-11/2/KMR Az oktatás és kutatás színvonalának emelése a Szent István Egyetemen AZ OKTATÁS ÉS KUTATÁS SZÍNVONALÁNAK EMELÉSE A SZENT.
Környezetvédelmi ipar és hulladékgazdálkodás Magyarországon
Turizmus gazdaságtan 12..
TISZATÉR LEADER EGYESÜLET célterületei és eljárásrend 2011.
Előadó: Mihály Mariann TDM menedzser TDM szervezetünk működéséről, eddigi munkájáról.
Tisza-tó, mint kerékpáros régió
Turisztikai helyzetkép a balatoni turisztikai régióban Siófok, október 2. Székely György Hivatalvezető.
ÉMOP 1.Prioritás Versenyképes helyi gazdaság megteremtése A turisztikai pályázatok gazdaságélénkítő hatása az Észak-Magyarországi régióban.
„ A régió, ahol íze van az életnek” A Dél-dunántúli Operatív Program pályázatai Kovács Zoltán Tervezési csoportvezető Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési.
DAOP turisztikai pályázatok Előadó: Fekete Klára DARFÜ Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft július 29.
Tehetségpont létrehozása
1. Helyi kihívások, amelyek elindították a folyamatot… - Nyugat –Balatoni kistérség mostohahelyzete a Balaton régióban - vízminőségi problémák miatt kevesebb.
Vargáné Gálicz Ivett PhD hallgató Szent István Egyetem
Wellness lehetőségek A wellness, mint az egészségturizmus része.
A TURIZMUS GAZDASÁGTANA A NEMZETKÖZI AGROTURISZTIKAI FESZTIVÁL gazdasági hatása Előadó:Pintérné Kanyó Judit október 29.
Idegenforgalmi statisztika
„Hogyan tegyük városunkat vonzóvá testvérvárosaink számára” Nemzetközi Turisztikai Konferencia Kaposvár, május 22.
A Hódmezővásárhelyi kistérség turisztikai potenciáljainak feltérképezése Paksi Pauletta.
TDM Szakmai Nap november 21.
BALOGH KÁROLY elnök Magyar TDM Szövetség Budapest, március 2.
Az észak-alföldi közép- és kisvárosok feldolgozóipara az ezredfordulón
BESZÁMOLÓ A ÉVRŐL Horváth Gyula MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG.
Regionális gazdaságfejlesztés gyakorlati óra Esettanulmány II.
Budapest turisztikai marketingje Készítette: Géra Gabriella.
Készítette: Werner Gábor
Önkormányzatok turisztikai feladatai
Kutatási összefoglaló. Regionális eltérések Magyarországon nemzetközi összehasonlításban.
HÚZ-E AZ ÁGAZAT? A MAGYAR TURIZMUS VERSENYKÉPESSÉGE
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A vidék fejlesztésének titka, a sikeres vidéki térségek és települések Nyugat-Magyarországon.
A LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI (LUSZ)
A régió és ezen belül a kistérség munkaerő-piaci helyzete, hiányszakmák a régióban, a foglalkoztatáspolitika aktuális kérdései.
A Dél-Dunántúli régió gazdaságában rejlő potenciál – a KKV-k szerepe a gazdaságfejlesztésben.
Gárdony Város és Térsége Turisztikai Egyesület (Gárdonyi TDMSz) tevékenységeinek fejlesztése II. KDOP-2.2.1/A Marketing kampányok megszervezése.
14.30 Regisztráció Köszöntő – Vértes Tibor, elnök Megnyitó – L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke
A hargitai legendák és műemlékek nyomában. 1. Általános adatok Kérelmező: Hargita Megye Tanácsa Megvalós ítási időtartam: 24 hónap Összköltségvetés: 990.
Magyar Turizmus Zrt. Dél-Dunántúli RMI Marketingterv prezentáció
Turizmus gazdaságtan 4.. Szálláshely-statisztikai megfigyelések Előny Helyettesítheti a határstatisztikai megfigyeléseket (részben) Legtöbb országban.
Az agroturizmus és a vidékfejlesztés sokszínűsége Európában.
A Dél-Dunántúli Régió településszerkezete
Balaton régió turizmusában
Kőszeg, Foglalkoztatási helyzet a Kőszegi Kirendeltség vonzáskörzetében Kőszeg,
A Cseh - Magyar Üzleti Klub. A Cseh Magyar Üzleti klub legfőbb céljának tekinti a kétoldalú üzleti kapcsolatok fejlesztését, és a cseh illetve magyar.
turizmusért felelős helyettes államtitkár
A Magyar Turizmus Zrt. marketing aktivitásai Horváth Gergely Magyar Turizmus Zrt február 28.
A mi Velencénk: a turisztikai tér és miliő összefüggésrendszerének változásai a „Velencei tó kapujában” Wirth Gábor Doktorandusz SZIE Enyedi György RTDI,
Tourinform. Tourinform irodák 150 iroda 9 regionális szervezet 2 millió látogató Információk kiadványok rendezvények kiállítások továbbképzések.
Válság Kényszer és lehetőség. A magyar gazdaság örökölt hátrányai.
„Ajak a jövő települése” a munka tükrében
Iparpolitikai és regionális szempontok a GKM Stratégiájában és az ÚMFT-ben Dr. Cservenyák Ildikó Főosztályvezető, GKM MRTT, V. vándorgyűlése október.
Utazás Budapest. Helyszín, időpont Idén, 33-dik alkalommal, március 5-7 között kerül megrendezésre a Hungexpo budapesti vásárcsarnokban, Budapest.
TURIZMUS, KIÁLLÍTÁSOK Egyházi könyvtárak a 21. század elején EKE konferencia Budapest, OSZK március 25.
OFA HÁLÓZAT KOOPERÁCIÓ KIEMELT PROJEKT (TÁMOP-2.4.3/B/1-09/1) – Szociális szövetkezetek részére nyújtható térítésmentes szakmai.
A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER
Balaton „Tengernyi élmény itthon”. A legjelentősebb belföldi fogadóterület I-IX. hó: (22,2,%) A teljes vendégforgalom alapján második I-IX.
A Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, a megyei integrált területi program bemutatása Somlóvásárhely, július.
Gyógyturisztikai szekció április 1. Bozzay Andrásné Nemzetközi Balneológiai Konferencia.
G YŐR M EGYEI J OGÚ V ÁROS adó- és gazdaságpolitikája Nagy Tamás Gazdálkodási Főosztályvezető Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Győr, 2016.
Dr. Bienerth Gusztáv prezentációja 2016.december 12.
TURISZTIKAI SZEZONÉRTÉKELÉS
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
MAGYARORSZÁG ÉS A BALATONI MEGYÉK GAZDASÁGA ÉS MUNKAERŐPIACI HELYZETE
A turisztikai desztináció menedzsment rendszer Magyarországon
Előadás másolata:

A fesztiválok szerepe a Balaton-parti kisvárosok kulturális gazdaságának fejlesztésében Enyedi-Tiner Klára „Generációk diskurzusa a regionális tudományról” konferencia Győr, 2012. nov. 23.

Fesztivál fogalma A fesztivál fogalma alatt ünnepi játékokat, időszakos kulturális ünnepeket, művészeti bemutatókat, seregszemléket értünk. Tágabb értelmezésben a fesztivál azonos időpontban rendezett különböző rendezvények összessége. A fesztiválok mint nagyrendezvények turisztikai látnivalóként rendkívül fontosak. A fesztiválok szerepelnek legtöbbször a turisztikai eseménynaptárakban és programfüzetekben a nagyrendezvények sorában, mint a külföldiek számára ajánlott rangos programok

A fesztiválok mint kiemelkedő kulturális rendezvények sajátosságai Kulturális fogyasztási igényeket elégítenek ki Konkrét településhez kötődnek Nagy számú látogatót vonzanak Különböző ideig tartanak (1-11 nap) Általában szezonálisak és periodikusak Tematikus jellegűek (zenei, gasztronómiai, művészeti, sport- stb. fesztivál) Sajátos arculatuk, imázsuk van ezzel elősegítik a helyszíntelepülés turisztikai értékének és ismertségének növekedését, hagyományt teremtenek

A fesztiválok közvetlen gazdasági hatásai Elősegítik a helyi kiskereskedelem és szolgáltatások bevételeinek növekedését. A szálláshelyek megemelkedő vendégforgalma növeli az idegenforgalmi bevételeket. A rendezvények előkészítése, lebonyolítása kedvezően hat a helyi foglalkoztatásra. Hozzájárulnak a helyi önkormányzat adóbevételeinek növekedéséhez. Emelik a bérleti díjakból eredő önkormányzati és helyi vállalkozói bevételeket.

A Balaton-part mint „fesztivál-térség” Települései kiemelten alkalmasak fesztiválok rendezésére Okok:- sok táji érték és turisztikai vonzótényező -fejlett idegenforgalmi infrastruktúra -magas szintű vendéglátó kultúra -kedvező elérhetőség 2012: 18 Balaton-parti településben 33 fesztivál (forrás: www.fesztivalkalauz.hu)

A Balaton-part mint „fesztivál-térség” Északi part: 16, déli part: 13, nyugaton 4 (Keszthely és Hévíz) 5 város koncentrálta a fesztiválok 61%-át! Balatoni „fesztivál-városok”, 2012: -Balatonfüred (7), -Siófok (4), -Keszthely, Fonyód, Balatonboglár (3-3-3)

A fesztiválok kezdő év szerinti megoszlása Forrás: www.fesztivalkalauz.hu

A fesztiválok száma időtartam szerint Forrás: www.fesztivalkalauz.hu

Hónapok szerinti eloszlásuk Forrás: www.fesztivalkalauz.hu

Forrás: www.fesztivalkalauz.hu Tematikai megoszlás Forrás: www.fesztivalkalauz.hu

Következtetések A balatoni településeken: - a fesztivál-rendezési aktivitás 2009-2012 között élénkült meg - a 33-ből 15-öt ekkor rendeznek meg először. Válasz a vendégforgalom visszaesésének mérséklésére! - a rendezvények 2/3 része 1-3 napos, hosszabbak tartására csak a fesztivál-városok vállalkoznak Kivétel: Zamárdi, B.földvár, Alsóörs (4 naposak) - a fesztiválok felét a nyári szezonban rendezik, de gyarapodik az őszi-kora téli fesztiválok száma is. - a hagyományos gasztro- és zenei fesztiválok egyre inkább átadják a helyüket a komplex kínálatúaknak

A Heineken Balaton Sound fesztivál (HBS) A tópart legnagyobb vendégforgalmat vonzó rendezvénye (2012: 108 ezer látogató!) 2007 óta évente rendezik Zamárdi szabadstrandján július elején, 4 napig tart. 28 szponzor (italgyártók, médiák, sajtó stb.) Kiterjedt marketing révén széles hazai és nemzetközi ismertség - a külföldi látogatók (A, HR, SK, D) aránya 10-12%. Folyamatosan emelkedő jegy- és bérletárak ellenére növekvő részvétel jellemzi

A HBS látogatóinak területi megoszlása, 2008 Forrás:Sziget iroda, 2009

A HBS jegy- és bérletárai 2007-2012, 1000 Ft-ban Belépő fajta 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Napijegy 6,0 7,0 9,9 12,5 13,5 15,0 Négy napos bérlet 14,9 16,9 25,0 29,9 33,0 38,0 Forrás:www.heinekenbalatonsound.hu

A HBS látogatottsága és gazdasági vonzata szám (ezer fő) 2007: 72 2008: 88 2009: 94 2010: 98 2011: 101 2012: 108 Összes költésük (millió Ft): 2008: 1600 2012: 4300 A HBS-ból származó teljes adóbevétel (millió Ft): 2008: 340 2012: 920 Zamárdi önkormányzat: - helyi adó bevétele a HBS-ből: 2008: 18 mFt 2012: 45 mFt - bérleti díjakból bevétele: 2008: 6 mFt 2012: 10 mFt

Zamárdi és a környező parti települések felkészülése a HBS-re Vizsgálandó mutatók: - Szállásférőhelyek alakulása - Vendégszám változása - Vendégéjszakák számának alakulása Megjegyzés: A szállásköltségek a HBS látogatóinak teljes kiadásában csak 8-9%-kal részesednek!

A szállásférőhelyek alakulása, 2005-2010 Forrás: Somogy megye statisztikai évkönyvei, 2005-2010. KSH, Budapest alapján

Zamárdi fő idegenforgalmi mutatói, 2005-2010 Forrás: Somogy megye statisztikai évkönyvei, 2005-2010. KSH, Budapest alapján

A HBS vizsgálati eredményei A HBS fesztivál pozitív gazdasági hatásai döntően Zamárdiban érvényesülnek A HBS 4 napja adta a turizmusból származó teljes júliusi bevétel közel 40%-át (2012). 2008-2010 között a szállásférőhely-kapacitás 2,5-szeresére bővült Megtörtént a vendéglátóhelyek és kiskereskedelmi egységek többségének felújítása A HBS-nek kulcsszerepe van (és a jövőben is kulcsszerepe lesz) a gazdasági recesszió miatt visszaeső önkormányzati bevételek növelésében és Zamárdi gazdasági helyzetének stabilizálásában.

További vizsgálatok 2013-2016 között, hogyan alakul a fesztiválok száma a Balaton-parti településeken -van-e még kapacitás növekedésre vagy csökken a számuk? -változik-e a tematikus összetételük EU-s támogatások Új települések csatlakoznak-e, vagy a fesztiválvárosokban még több rendezvény lesz Európai tavaknál szervezett fesztiválok összehasonlítása

Köszönöm a figyelmet!