A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió helye a Kárpát-medencében és gazdasági jellemzői Dr. (habil) Pál Ágnes főiskolai tanár HUNGARY, SZTE JGYTFK Sopron, november A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése

Vázlat  Történelmi háttér  Az eurorégió kialakulásának lehetőségei  A DKMT és a szomszédos eurorégiók  A DKMT Eurorégió társadalmi-gazdasági jellemzői  Aktuális paraméterek - Szeged mint régióközpont (?)  Következtetések

Történelmi háttér A kutatási terület elhelyezkedése a Magyar Királyság területén

A Kárpát-medence szerkezeti egységei

Hipotetikus eurorégiók a Kárpát-medencében

1995 decemberben született meg az a megállapodás, amelyben a hangsúlyozott cél a gazdasági együttműködés erősítése volt Szeged, Temesvár és Újvidék, tehát a régió 3 legnagyobb városa között. Ezen a megállapodáson alapult egy évvel később a Duna- Körös-Maros-Tisza Eurorégió hivatalos megalakulása. Speciális helyzetet jelentett, hogy a 3 ország (Magyarország, Románia és Szerbia-Montenegro) gazdasági fejlettsége különböző szinteken áll az európai integrációs folyamatban. A DKMT Eurorégió kialakulásának előzményei

x. A DKMT Eurorégió jellemző társadalmi- gazdasági adatai Népességszám a Duna-Körös- Maros-Tisza Eurorégióban A területe négyzetkilométer A közös határ hossza 590 kilométer A régió lakosainak száma 5,8 millió

A DKMT Eurorégió jellemző társadalmi- gazdasági adatai A foglalkoztatottsági szerkezet

x. A DKMT Eurorégió jellemző társadalmi- gazdasági adatai A munkanélküliek száma a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégióban

A DKMT Eurorégió jellemző társadalmi- gazdasági adatai A mezőgazdasági művelési ágak szerinti megoszlás

A DKMT Eurorégió jellemző társadalmi- gazdasági adatai A vállalkozások száma és a vállalkozási formák a Duna- Körös-Maros-Tisza Eurorégióban.

Szeged 1246-ban nyerte el városi rangját ban lett szabad királyi város től egyetemi centrum tól püspöki székhely. A második világháború után kevéssé érinti a szocialista iparosítás, a felsőoktatásnak köszönhetően kialakul a gazdasági növekedéshez szükséges szellemi háttér. Lendületes fejlődés az as évektől tapasztalható. Szeged mint régióközpont (?)

Az 1990-es évek folyamatai azt jelzik, hogy Szeged jövőbeni regionális funkciórendszerében nem csupán a hagyományos dél-alföldi központ szerepkör lesz a meghatározó. Kialakul egy olyan regionális kapcsolatrendszerből adódó, központi szerepkör, amelyben a kapcsolatok többsége a Szeged-Békéscsaba- Arad-Temesvár-Szabadka-Újvidék térségben, tehát részben egy tágabb nemzetközi térben működik.

Következtetések A DKMT Eurorégióban a perifériákra jellemző fejlődési tendenciák érvényesülnek. A fejlődő régióban a versenyképesség mint potenciális lehetőség jelenik meg. A lehetőséget elsősorban nem a „kemény erőforrások” (mezőgazdaság, ipar), hanem inkább a „puha erőforrások” (kultúra, népszokások, kereskedelem, oktatás) képviselik. A humántőke alkalmas a tudásigényes ágazatok telepítésére, ám ez csak a helyi tradíciókra, háttértudásra épülhet. Az infrastruktúra fejlesztése elmaradhatatlan. A felzárkózáshoz a Európai Unió pályázati projektjei nyújtanak segítséget.

Köszönöm a figyelmet!